Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés keddi ülésén mutatta be a Tisza-kormány minisztereit. Beszédében azt ígérte: a kabinet nem a miniszterelnök személyes akaratát, hanem a nemzet érdekeit fogja szolgálni, a kormányzati munkát pedig világos felelősségi körökkel és nyilvános döntésekkel szervezik újra.
Magyar Péter szerint a Tisza-kormány olyan miniszterekből áll majd, akik a saját területükön már bizonyítottak, és képesek az első naptól döntéseket hozni. A miniszterelnök az Országgyűlésben arról beszélt, hogy a választók április 12-én történelmi felhatalmazást adtak a Tiszának, és világossá tették: Magyarország változást akar.
A kormányfő visszautasította azt az állítást, hogy a választók ne tudták volna, mire és kikre szavaznak. Mint mondta, a Tisza célkitűzései ismertek voltak, és ezek szerinte Magyarország valós problémáiról szólnak.
Beszédében erőteljesen bírálta az előző kormányt. Magyar Péter a gyermekvédelmi intézmények és kórházak állapotát állította szembe azokkal a kormányzati és minisztériumi épületekkel, amelyeket előző este bejárt. Azt állította, hogy miközben az ország számos területén súlyos állapotok alakultak ki, a leköszönő kormány több mint ezermilliárd forintot költött saját kormányzati épületeinek fejlesztésére. Példaként említette a Karmelitát, Rogán Antal korábbi minisztériumát és a Belügyminisztérium új épületét.
Magyar Péter úgy fogalmazott: nagyon hosszú út vezet majd addig, amíg „ezek a sebek begyógyulnak”, de szerinte a most felálló kabinet feladata egy működőbb és emberségesebb Magyarország megteremtése.
A miniszterelnök azt mondta, a Tisza-kormány működése csapatmunka lesz. Kiemelte, hogy csúcsminisztériumok helyett áttekinthető szaktárcákat alakítanak ki, és minden kiemelten fontos területnek önálló minisztériuma vagy államtitkársága lesz. A kormányzati döntéshozatalban különösen nagy súlyt kap az egészségügy, az igazságügy, az oktatás és gyermekügy, valamint a pénzügy, ezeknek a tárcáknak a vezetői vétójogot kapnak a döntéshozatali mechanizmusban.
Az egészségügyi tárcát Hegedűs Zsolt vezeti majd. Magyar Péter szerint olyan szakemberre van szükség, aki egyszerre látja az ellátórendszer napi problémáit, az intézményrendszer szerkezeti hibáit és az orvostársadalom valós helyzetét. A kormányfő azt ígérte: évente legalább 500 milliárd forinttal emelik az állami egészségügyre fordított kiadásokat, és ösztöndíjprogramokat indítanak a legsúlyosabb hiányszakmákban.
Az igazságügyi minisztérium élére Görög Mártát kérte fel. Magyar Péter szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata a jogállam erkölcsi és intézményi helyreállítása lesz. Úgy fogalmazott: olyan országot kell építeni, ahol a törvény ereje erősebb a hatalom erejénél.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezetését Lannert Judit kapja. A miniszterelnök szerint az oktatáskutató több évtizede foglalkozik az iskolarendszer teljesítményével, az oktatási egyenlőtlenségekkel és a pedagóguspálya helyzetével. Magyar Péter azt mondta, olyan oktatásra van szükség, amely már a kisgyermeknevelésnél kezdődik, és amelyben a pedagógusok a társadalom legmegbecsültebb tagjai közé tartoznak.
A Pénzügyminisztérium vezetője Kármán András lesz. Magyar Péter szerint „drámai örökséget” vesz át, miközben egyszerre kell elindítani az adócsökkentési programot, emelni a nyugdíjakat és szociális támogatásokat, helyreállítani az állam pénzügyi hitelességét, valamint hazahozni az uniós forrásokat.
A külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztot Orbán Anita tölti be. A kormányfő szerint feladata az lesz, hogy Magyarország ismét erős szövetségesként és kezdeményező országként jelenjen meg a nemzetközi politikában. Magyar Péter hangsúlyozta: a cél a nemzetközi kapcsolatok helyreállítása, az EU- és NATO-szövetségi rendszerben való aktívabb szerepvállalás, valamint a visegrádi együttműködés újjáépítése.
A Miniszterelnökséget Ruff Bálint vezeti majd. Magyar Péter szerint a Miniszterelnökség nem lehet többé „birodalmi központ” vagy propagandaüzem, hanem a magyar állam áramvonalas irányító és összehangoló központjaként kell működnie. A beszéd közben ismét távozásra szólította fel azokat a közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, akiket korábban is lemondásra kért, és május 31-i határidőt jelölt meg számukra.
A kormány további tagjai között szerepel Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszterként, Pósfai Gábor belügyminiszterként, Gajdos László az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetőjeként, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterként, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterként, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterként, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterként, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterként, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterként, valamint Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterként.
Magyar Péter a beszéd végén történelmi léptékűnek nevezte a kormánya előtt álló munkát. Azt mondta, nem állítják, hogy nem fognak hibázni, de ha hibáznak, azt el fogják ismerni. Arra kérte a képviselőket és a választókat is, hogy figyeljék a kabinet munkáját, kérjék számon, vitatkozzanak vele, és szóljanak, ha letérne a most kijelölt útról.
A miniszterelnök zárásként úgy fogalmazott: Magyarország minden magyar ember közös otthona, a most megalakuló kormány pedig minden magyar ember kormánya lesz.
Forrás: MTI