Négy és fél éve nem látott ütemben emelkedtek az ipari termelői árak Kínában. A november 9-én közzétett hivatalos adatok szerint októberben 5,7 százalékos volt az éves drágulás, miközben a fogyasztói infláció 0,7 százalékra mérséklődött. Az energia és az alapanyagok egyre többe kerülnek a gyártóknak, a visszafogott lakossági kereslet miatt azonban nehezen tudják áthárítani többletköltségeiket a vásárlókra.
Gyorsult az ipari termelői árak emelkedése Kínában: októberben 5,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a szeptemberi 5 százalék után. A kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal november 9-i közlése szerint ilyen gyors éves drágulásra legutóbb 2022 júniusában volt példa.
Piaci várakozások felett alakult az adat, a Reuters által megkérdezett közgazdászok ugyanis átlagosan 5,3 százalékos emelkedésre számítottak. Havi összevetésben ugyanakkor lassult a drágulás: szeptemberhez képest 0,7 százalékkal nőttek a termelői árak, míg az előző hónapban 1,2 százalékos emelkedést mértek.
Elsősorban az energia és a nyersanyagok drágulása terheli a gyártókat. A közel-keleti háború miatt magasan maradó nemzetközi olajárak a kitermeléstől a vegyiparon át a feldolgozóiparig számos ágazatban növelik a költségeket. Nemcsak a gyárak energiaellátása kerül többe, hanem több, a termeléshez szükséges alapanyag is.
Ezt tükrözik az ágazati adatok: a bányászat termelői árai éves összevetésben 27,9 százalékkal, az alapanyagiparé 11,6 százalékkal, a feldolgozóiparé pedig 3,5 százalékkal emelkedtek. Beszerzéseik során a vállalatok a tüzelőanyagokért és az energiáért 18,6 százalékkal, a vegyipari alapanyagokért 16,8 százalékkal fizettek többet. A teljes vállalati beszerzési árindex 7,9 százalékos növekedést mutatott.
Drágább termelés, visszafogott vásárlók
Egészen más képet mutatnak a fogyasztói árak. Októberben a kínai háztartások által vásárolt termékek és szolgáltatások átlagosan 0,7 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Ez lassulást jelent a szeptemberi 0,9 százalékhoz képest, és elmarad a Reuters felmérésében szereplő 0,8 százalékos elemzői várakozástól is.
Élelmiszerre összességében kevesebbet kellett költeni: az árak éves összevetésben 2,9 százalékkal csökkentek. A friss zöldségek 16,9 százalékkal, a sertéshús 8,6 százalékkal lett olcsóbb, miközben a benzin ára 22,4 százalékkal emelkedett.
Élelmiszerek és energia nélkül számítva is mérséklődött az áremelkedés. A maginfláció a szeptemberi 1 százalékról 0,8 százalékra lassult, ami a fogyasztói oldalon továbbra is visszafogott árnyomást jelez.
Nehéz helyzetet teremt ez a gyártóknak. Növekvő energia- és alapanyagköltségeikkel olyan piacon kell gazdálkodniuk, ahol a vásárlók óvatosan költenek, ezért korlátozottabb a lehetőség az eladási árak emelésére. A tovább nem hárított többletkiadások a nyereséget csökkenthetik, és a beruházásokra fordítható pénzből is elvehetnek.
Az export sem oldja meg a belső fogyasztás gondjait
Kína gazdasága a harmadik negyedévben a vártnál gyorsabban növekedett, elsősorban az export kedvező teljesítményének köszönhetően. A külpiaci eredmények mellett azonban továbbra is gondot jelent a gyenge belső kereslet. Az ingatlanpiac tartós nehézségei és a bizonytalan gazdasági kilátások óvatosságra késztetik a háztartásokat.
Nemzetközi energiapiaci feszültségek a következő hónapokban is fenntarthatják az ipari árnyomást a Reuters által idézett közgazdászok szerint. Ennek tartósságát ugyanakkor eltérően ítélik meg. Egyes előrejelzések azzal számolnak, hogy az energiaárak hatásának enyhülésével 2027-ben ismét csökkenhetnek a termelői árak, miközben a fogyasztói infláció alacsony maradhat.
Világpiaci jelentősége is van annak, hogyan alakulnak a kínai gyártók költségei. Az ország meghatározó ipari termelő és exportőr, így az árváltozások idővel a nemzetközi beszállítói láncokban is megjelenhetnek. Az exportárak alakulását azonban a kereslet, a vállalatok közötti verseny és az árfolyamok is befolyásolják, ezért az ipari drágulásból nem következik automatikusan a kínai termékek azonos mértékű áremelkedése külföldön.
Forrás: Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal; Reuters.
