December 17-re személyes meghallgatásra idézte be Rogán Antalt, az Orbán-kormány egykori kabinetminiszterét a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság. A Toroczkai László vezette testület Schadl Györgyöt és Völner Pált egy nappal korábban, december 16-án hallgatná meg, míg Rogán volt kabinetfőnökét, Nagy Ádámot december 9-re várják. A meghallgatásokról egyhangú döntés született, amelyet a Fidesz és a KDNP bizottsági tagjai is megszavaztak.
Újabb szakaszába lépett a Schadl–Völner-ügy parlamenti vizsgálata: a november 5-i bizottsági ülésen több egykori kormányzati szereplő, végrehajtó és üzleti szereplő meghallgatásáról döntöttek. A testület december 17-én várja Rogán Antalt, aki az Orbán-kormányokban a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezette, és akinek neve, illetve közvetlen munkatársainak kapcsolatai a korábbi nyomozati iratokban is felmerültek.
A bizottság december 9-re hat embert idézett be, köztük Nagy Ádámot, Rogán korábbi kabinetfőnökét, Rehák Róbert vállalkozót, a Schadl-per egyik vádlottját, valamint Zavaczky Márk András ügyvédet, korábbi végrehajtó-helyettest. Ugyanezen a napon várják Tóth Ádámot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét, Bódizs Kornélt, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnökét, valamint Krejniker Miklóst, a végrehajtói kar korábbi elnökét.
December 16-án Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egykori elnöke és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár következne. Schadl jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll, ezért Toroczkai László a Fővárosi Törvényszékhez fordul, hogy biztosítani lehessen a személyes meghallgatását.
Rogán korábbi kabinetfőnökének ügye is előkerülhet
A Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagaiban korábban több olyan adat szerepelt, amely Rogán Antal környezetéhez vezetett. Az iratok szerint Schadl György közbenjárhatott Nagy Ádám egyik egyetemi vizsgájának elintézésében, a végrehajtói kar pedig ingatlant értékesített Nagy érdekeltségének olyan áron, amelyet a nyomozók kifogásoltak.
Az ügy egyik legismertebb részlete a lehallgatott beszélgetésekben elhangzott „Tóni, Barbara és Ádám” említése volt. A nevek miatt Rogán Antal és környezetének esetleges szerepe is a közéleti vita középpontjába került, ugyanakkor az ügyészség a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem állapított meg bűncselekményt ezen a szálon.
A politikai botrány 2024 márciusában újabb fordulatot vett, amikor Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterrel folytatott beszélgetésének hangfelvételét. Varga a felvételen arról beszélt, hogy Rogánék bizonyos részeket kihúzattak a Schadl–Völner-ügy irataiból. Az ügyészségi vizsgálat azonban nem talált bizonyítékot jogellenes iratmanipulációra. Rogán Antallal szemben a Schadl–Völner-ügyben nem emeltek vádat.
A volt főügyész és egy korábbi végrehajtó is súlyos állításokat tett
A parlamenti vizsgálóbizottság korábbi meghallgatásain Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetője azt állította, hogy a Schadl–Völner-nyomozás során felsőbb utasítást kapott az eljárás leállítására. A bizottság előtt megjelent Kiss Ferenc korábbi végrehajtó is, aki egy 247 oldalas dokumentumot adott át, és számításai szerint a végrehajtói kar néhány év alatt mintegy négymilliárd forinthoz juthatott jogellenesen.
Kiss arra is utalt, hogy minősített adatokat ismerhet. A testület ezért megkeresi az illetékes titokgazdát, amely dönthet arról, feloldható-e a titoktartási kötelezettség, és sor kerülhet-e az érintett információk zárt ülésen történő ismertetésére.
A vizsgálóbizottság december 6-ig írásbeli válaszokat vár több további érintettől, köztük Schadl-Baranyai Helgától, Schadl György feleségétől. A decemberi meghallgatásokon így nemcsak a végrehajtói kinevezések és pénzügyi visszaélések, hanem a korábban felmerült politikai kapcsolatok is napirendre kerülhetnek.
