Hetvenéves lenne Nagy Katalin, a hetvenes évek magyar könnyűzenéjének egyik legtehetségesebb és legsokoldalúbb női előadója, a Kati és a Kerek Perec együttes alapítója. Az énekesnő 1956. november 5-én született, és különös egybeesésként pontosan 54 évvel később, 2010. november 5-én hunyt el. Pályája során nemcsak énekesként, hanem zeneszerzőként és számos hangszer kiváló ismerőjeként is bizonyított. Együttese a hazai popzene élvonalába jutott, ám a sikerek idején olyan változások következtek, amelyek végül megtörték a zenekar lendületét. Nagy Kati később szinte teljesen eltűnt a reflektorfényből, és életének új értelmet adott az állatok iránti szeretete.
Pénteken, november 6-án különös aktualitása van felidézni a Kati és a Kerek Perec történetét. Az együttes énekesnője egy nappal korábban ünnepelhette volna hetvenedik születésnapját, ám ugyanez a dátum immár tizenhat éve a halálának évfordulója is. Nagy Kati mindössze 54 évet élt, és bár pályájának legfényesebb időszaka viszonylag rövid volt, a magyar könnyűzene történetében olyan nyomot hagyott, amelyet a későbbi évtizedek sem töröltek el.
Nem tartozott azok közé az énekesnők közé, akik kizárólag a hangjukra és színpadi megjelenésükre építették karrierjüket. Képzett muzsikus volt, aki zenét szerzett, hangszerelt, zenekart szervezett, miközben billentyűs hangszereken, gitáron, bendzsón, mandolinon és szaxofonon is játszott. Abban a korszakban, amikor a könnyűzenei együttesek többségét férfiak alkották, önálló zenészként és alkotóként is képes volt érvényesülni.
A Beatricétől a Kerek Perecig
Budapesten született, zenei tehetsége pedig már gyermekkorában megmutatkozott. Énekelt a Magyar Rádió Gyermekkórusában, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult zongorázni és zenét szerezni. Nem elégedett meg egyetlen hangszerrel: érdeklődése szinte mindarra kiterjedt, amivel új hangzást, új zenei kifejezésmódot teremthetett.
Életútjának korai állomásait a Wikipédia Nagy Katalinról szóló életrajzi szócikke is felidézi. A zenei tanulmányok mellett külön kiemeli, hogy az énekesnő már fiatalon több zenekarban szerzett tapasztalatot, mielőtt saját együttesét létrehozta.
Pályafutása során több olyan formációban is megfordult, amelyek fontos szerepet töltöttek be a magyar beat- és rockzene történetében. Tagja volt a korai, nőkből álló Beatricének, amely akkor még egészen más arculattal működött, mint a később Nagy Feró nevével összeforrt együttes. Játszott Radics Béla Tűzkerék zenekarában, a Volánban, és a Vadmacskák nevű női formációban is.
Utóbbi együttessel már jelentős színpadi tapasztalatot szerzett. Országos fellépéseken, turnékon, ismert zenekarok társaságában állhatott közönség elé, miközben egyre határozottabban körvonalazódott benne, milyen zenét szeretne játszani.
1975-ben végül Kiss Ernővel és zenésztársaival létrehozta a Kati és a Kerek Perecet. Az első felállásban Nagy Katalin énekelt, szaxofonozott és billentyűs hangszereken játszott, Kiss Ernő basszusgitározott, Patay Miklós szólógitározott, Fábián Attila tizenkét húros gitáron és fuvolán működött közre, Nagy Béla pedig dobolt.
A zenekar megalakulásának körülményeit és eredeti összetételét a Wikipédia Kati és a Kerek Perec című szócikke is rögzíti. Eszerint a formáció 1975 márciusában alakult meg, és egészen 1984-ig működött.
Különlegességük abban rejlett, hogy valamennyi tag több hangszeren játszott, ráadásul énekeltek is. A többszólamú vokálokra, fülbemászó dallamokra és könnyed, mégis igényesen hangszerelt zenére épülő produkció hamar megtalálta a közönségét.
Az együttes neve is tükrözte vidám, játékos világukat. Nagy Kati egy korabeli interjúban arról beszélt, hogy olyan nevet szerettek volna választani, amely egyszerre pajkos, meglepő és jól kifejezi zenéjük hangulatát.
A zenekar eleinte ifjúsági parkokban, klubokban és szabadtéri rendezvényeken lépett fel. Bejárták az országot, játszottak a Balatonnál, vidéki városokban és budapesti színpadokon, majd egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak.
Amikor a siker már a kezükben volt
Az országos áttöréshez jelentősen hozzájárult az 1977-es Metronóm televíziós dalfesztivál, amelyen az Egy dal neked című szerzeménnyel jutottak a döntőbe. Bár a versenyt nem nyerték meg, fellépésük meghozta számukra a szélesebb ismertséget.
Egyre gyakrabban szerepeltek a televízióban, a rádióban és a könnyűzenei sajtóban. A Hinta, a Jókedvű nap, az Egy kölcsön álom és később a Titanic azok közé a dalok közé tartozott, amelyekkel a közönség megismerhette az együttes sajátos hangzását.
Vass Norbert a Volt egyszer egy beatkorszak oldalán 2022-ben megjelent, korabeli újságcikkekre és interjúkra épülő zenetörténeti feldolgozásában részletesen bemutatta, miként jutott el a Kati és a Kerek Perec a klubkoncertektől az országos ismertségig. Kutatása a zenekar sikerei mellett a korszak könnyűzenei viszonyaira és a lemezgyári döntések következményeire is kitér.
1978-ban a Jókedvű nap címmel televíziós zenés műsoruk is készült. A korszakban ez komoly lehetőséget jelentett, hiszen az országos televíziós szereplés különösen sokat számított egy fiatal zenekar pályáján.
Első nagylemezük 1979-ben jelent meg. Ekkorra a zenekar összetétele is változott: Bardóczi Gyula dobos és Végvári Ádám énekes-gitáros már a formáció tagjaként dolgozott Nagy Katival és Kiss Ernővel.
Jelentős külföldi lehetőségek előtt is álltak. Felléptek több európai országban, és szerepeltek a sopoti fesztiválon is. A korabeli visszaemlékezések szerint a Kati és a Kerek Perec olyan együttesnek számított, amelynek nemzetközi karrierjében is komoly lehetőség rejlett.
Csakhogy éppen azokban az években indult egyre látványosabb fejlődésnek a Neoton Família is.
Erdős Péter döntése és a Neoton Família felemelkedése
A Kati és a Kerek Perec sorsáról szóló visszaemlékezésekben újra és újra felbukkan Erdős Péter neve. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat nagy befolyású vezetője meghatározó szerepet játszott abban, mely hazai előadók részesülhettek kiemelt támogatásban, és kik juthattak hozzá a külföldi karrierhez szükséges lehetőségekhez.
A Neoton Família és a Kati és a Kerek Perec részben hasonló könnyűzenei közönséget szólított meg. Vass Norbert zenetörténeti írása is foglalkozik azzal a máig vitatott kérdéssel, mekkora szerepe lehetett a lemezgyári döntéseknek Nagy Kati együttesének háttérbe szorulásában. A szerző az események összefüggései alapján valószínűsíthetőnek tartja Erdős Péter meghatározó szerepét, ugyanakkor nem állítja, hogy a zenekar megszűnése kizárólag egyetlen döntés következménye lett volna.
Mindez önmagában még nem ad teljes magyarázatot a Kati és a Kerek Perec későbbi széthullására. A történetben személyes döntések, egzisztenciális szempontok és a zenekar működésével kapcsolatos nehézségek is szerepet kaptak.
1980 elején Bardóczi Gyula és Végvári Ádám a Neoton Famíliához igazolt. Távozásuk komoly veszteséget jelentett Nagy Kati együttesének, miközben új zenekaruk előtt jelentős hazai és nemzetközi lehetőségek nyíltak meg.
Bardóczi Gyula évtizedekkel később, a Rockinform magazinban 2020 decemberében megjelent, Hegedűs István által készített interjúban felidézte korábbi zenekarait és pályafutásának fordulópontjait. Beszámolója betekintést engedett abba, milyen szakmai és megélhetési szempontok is befolyásolták a korszak zenészeinek döntéseit.
Végvári Ádám a Music Media 2023 októberében megjelent interjújában részletesebben is beszélt a Neoton Famíliához történő átigazolásáról. Elmondása szerint a Kerek Perec egyik koncertjén figyeltek fel rá a Neoton tagjai, majd Erdős Péter személyesen is beszélt vele a tervezett folytatásról. Végvári felidézte, hogy a lemezgyári vezető azt a kérdést is feltette neki, eladható-e egy olyan kis országban két, hasonló zenei stílust képviselő együttes lemeze.
A történet másik oldalát Bardóczi Gyula 2026 augusztusában a Blikknek adott visszaemlékezése világította meg. A dobos Nagy Katit kivételes zenésznek tartotta, és felidézte, hogy egy későbbi, az énekesnő állatkereskedésében történt találkozásuk rendkívül fájdalmasan alakult. Beszámolója szerint Nagy Kati akkor is mélyen neheztelt rá egykori zenekari távozása miatt.
A korabeli lemezgyári viszonyok és az egymástól eltérő zenésztársi visszaemlékezések alapján annyi bizonyosan elmondható, hogy Nagy Kati együttese elveszítette két meghatározó tagját, miközben a Neoton Família a korszak egyik legnagyobb magyar könnyűzenei sikertörténetévé vált.
A Kati és a Kerek Perec ugyanakkor nem szűnt meg azonnal. Új zenészekkel folytatták a munkát, és 1982-ben megjelent második nagylemezük, a Szerpentin. Bár a lemeznek megvolt a maga közönsége, az együttes már nem tudta megismételni korábbi lendületét.
Nagy Kati 1984 nyarán búcsúzott el zenésztársaitól.
A színpadtól az állatkereskedésig
Sokan talán azt gondolták, hogy az énekesnő újabb zenekarral vagy szólólemezzel folytatja pályáját. Ő azonban más utat választott.
Külföldön még vállalt fellépéseket, többek között Kuvaitban, Egyiptomban és Angliában dolgozott rövidebb időszakokra. Hosszú évekre szóló külföldi szerződésekre viszont nem vágyott. Szerette volna megőrizni az önállóságát, és egyre inkább foglalkoztatta egy egészen más természetű álom megvalósítása.
Erről Nagy Katalin maga beszélt a Magyar Ifjúság 1986 októberében megjelent interjújában, amelyet Vass Norbert zenetörténeti feldolgozása is idéz. Az énekesnő úgy emlékezett vissza, hogy hét eredményes évet töltött az együttessel, bejárták Kelet- és Nyugat-Európát, majd 1984 nyarán elbúcsúzott zenésztársaitól, mert nem kívánt hosszú időre külföldön elköteleződni.
Gyermekkora óta különleges szeretettel fordult az állatok felé. Mindig tartott maga körül kutyát, macskát vagy madarat, és idővel elhatározta, hogy saját állatkereskedést nyit.
Külföldi fellépéseinek keresetéből végül Budapesten, a József körúton valósította meg tervét. Nem egyszerű üzleti vállalkozást szeretett volna, hanem olyan helyet, ahol az állatok iránti szeretete és a róluk szerzett ismeretei is érvényesülhetnek.
Ugyanebben az 1986-os interjúban részletesen mesélt arról, mennyi utánajárással járt az üzlet megnyitása. Hivatalokat keresett fel, szakemberekkel tárgyalt, tanulmányozta a szakirodalmat, és rendszeresen ellátogatott az állatkertbe, ahol hasznos tanácsokat kapott.
A zene világában megszokott alkotókedv és kitartás tehát nem tűnt el az életéből, csak más területen talált kifejezést.
Később Horváth Dezsővel és Kemény Györggyel közösen állatok táplálásával foglalkozó könyvet is készített Nálatok esznek-e az állatok? címmel.
Miközben egykori zenésztársai közül többen továbbra is a színpadon álltak, Nagy Kati egyre távolabb került a könnyűzenei nyilvánosságtól. Nem épített retrókarriert, nem szerepelt rendszeresen televíziós nosztalgiaműsorokban, és nem kereste a reflektorfényt.
Életének ez a szakasza éppolyan következetesnek tűnik, mint korábbi zenei pályája: amikor úgy döntött, más irányba indul, teljes figyelmével annak szentelte magát.
Csendes búcsú, amelyről sokan csak később értesültek
Nagy Katalin magánéletéről kevés megbízható részlet maradt fenn. Visszavonulását követően tudatosan kerülte a nyilvánosságot, és az életéről szóló későbbi visszaemlékezések is inkább zenészi tehetségét, személyiségét és az állatok iránti szeretetét idézik fel.
Pontosan az 54. születésnapján hunyt el 2010. november 5-én. Születésének és halálának időpontját a Wikipédia életrajzi szócikke, valamint az Arcanum 2026. november 5-én megjelent évfordulós megemlékezése egyaránt rögzíti.
Távozása csendben történt, a szélesebb közvélemény nem azonnal értesült a haláláról. Így ért véget egy olyan művész élete, aki korábban a magyar televízióban, a rádióban, az ország koncertszínpadain és külföldi fellépéseken is bizonyította tehetségét.
Az énekesnő története nem csupán egy sikeres zenekar megszűnéséről szól. Egy olyan korszak lenyomata is, amelyben a tehetség, a szakmai tudás és a közönség szeretete önmagában nem feltétlenül volt elegendő a tartós sikerhez. A lemezkiadás, a nyilvánosság és a külföldi lehetőségek sorsa sokszor néhány befolyásos döntéshozó kezében összpontosult.
Nagy Kati mégsem kizárólag pályája megtorpanása miatt érdemel emlékezést. Sokkal inkább azért, amit zenészként létrehozott.
Egy olyan időszakban, amikor a könnyűzenei színpadokat elsősorban férfi muzsikusok uralták, több hangszeren játszó, zeneszerzőként is alkotó női előadóként vált ismertté. Saját együttest épített, dalokat írt, és olyan zenei világot teremtett, amelynek felvételei ma is megtalálják hallgatóikat.
Hetvenéves lenne. Talán ismét színpadra állhatna, régi dalaival örvendeztethetné meg közönségét, vagy mosolyogva mesélhetne arról, milyen volt annak idején a magyar popzene világában saját utat járni. Erre már nincs lehetőség.
Megmaradtak viszont a dalok, a felvételek, az egykori zenésztársak emlékei és annak a különleges nőnek a története, aki sokkal több volt egy zenekar énekesnőjénél.
Tizenhat éve nincs közöttünk Nagy Kati. A reflektorfényből eltűnhetett, de a magyar könnyűzene emlékezetéből nem.
Források: Wikipédia – Nagy Katalin (zenész), Kati és a Kerek Perec; Volt egyszer egy beatkorszak – Vass Norbert (2022); Magyar Ifjúság – Nagy Katalin korabeli interjúja (1986); Rockinform – Hegedűs István interjúja Bardóczi Gyulával (2020); Music Media – Végvári Ádám interjúja (2023); Blikk – Bardóczi Gyula visszaemlékezése (2026); Arcanum – Nagy Katalin életútját felidéző évfordulós írás (2026. november 5.).
