Jelentősen nőtt az újonnan épített lakások száma Magyarországon: 2026 első kilenc hónapjában 9803 lakást vettek használatba, 31 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján tervezett lakások száma is emelkedett, országosan 22 331 új otthon építését készítették elő. Budapesten különösen erőteljes volt a növekedés, ugyanakkor a fővároson belül jelentős különbségek mutatkoztak az egyes kerületek között.
Élénkült a magyarországi lakásépítés az év első három negyedévében. A Központi Statisztikai Hivatal november 4-én közzétett adatai szerint január és szeptember között 9803 új lakást vettek használatba az országban, ami 31 százalékkal haladta meg a 2025 azonos időszakában mért, viszonylag alacsony szintet. Az új lakások száma valamennyi településkategóriában emelkedett, a legnagyobb növekedést pedig Budapesten regisztrálták.
A fővárosban kilenc hónap alatt 3998 új lakás készült el, ami 59 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel az országban használatba vett új otthonok 41 százaléka Budapesten épült fel. A bővülés azonban korántsem egyenletesen oszlott meg a kerületek között: az új lakások több mint fele mindössze két városrészben található.
A XIII. kerületben 1146, a X. kerületben pedig 1109 új lakást vettek használatba, vagyis ez a két kerület adta a budapesti lakásépítések 56 százalékát. Ezzel szemben a XX., XXI., V. és VII. kerületben együttvéve mindössze öt új lakás készült el az első három negyedév során. A számok jelentős területi koncentrációt mutatnak a fővárosi lakásfejlesztéseknél.
Budapesten kívül is több településen emelkedett az építkezések száma. A megyei jogú városokban 24 százalékkal, a többi városban 12 százalékkal, a községekben pedig 17 százalékkal több új lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban. A régiók közül Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb, 62 százalékos növekedés, míg Észak-Alföldön 29 százalékos emelkedést mértek. Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon ugyanakkor csökkent az elkészült lakások száma.
A megyei jogú városok közül Székesfehérváron és Kecskeméten adták át a legtöbb új otthont. Előbbiben 246, utóbbiban 216 lakást vettek használatba. Ezzel szemben Esztergomban, Kaposváron, Tatabányán és Salgótarjánban egyaránt legfeljebb öt új lakás készült el a vizsgált időszakban.
Változott a lakásépítések beruházói összetétele is. Miközben egy évvel korábban a magánszemélyek által építtetett lakások aránya 35 százalék volt, ez 2026 első kilenc hónapjában 29 százalékra mérséklődött. A vállalkozások részesedése ezzel párhuzamosan 65-ről 71 százalékra emelkedett, vagyis az új lakások egyre nagyobb hányada céges beruházásban valósult meg.
Az értékesítésre szánt ingatlanok aránya szintén nőtt. Az elkészült lakások 70 százalékát eladásra építették, míg 28 százalékukat saját használatra szánták. Az előző évhez képest mintegy öt százalékponttal emelkedett az értékesítési célú lakások részesedése.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44 százaléka családi házban, további 44 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 9,6 százaléka pedig lakóparkban található. Jelentős eltérések mutatkoztak az elkészült otthonok méretében is. Budapesten az új lakások átlagos alapterülete 66 négyzetméter volt, míg a megyei jogú városokban 106, a többi városban 107, a községekben pedig 114 négyzetmétert mértek.
A használatba vett lakások mellett a jövőbeni építkezésekre vonatkozó adatok is emelkedést jeleznek. Országosan 22 331 lakás építésére adtak ki engedélyt, illetve tettek egyszerű bejelentést az első három negyedévben, ami 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Budapesten ugyanakkor eltérően alakult a két mutató. Miközben az elkészült lakások száma jelentősen emelkedett, az újonnan engedélyezett lakásoké 4 százalékkal csökkent. A fővárosi engedélyezések 69 százaléka két kerületre, a XIII. és a IX. kerületre koncentrálódott, míg az I. és a VI. kerületben külön-külön húsznál kevesebb lakás építését engedélyezték.
A fővároson kívül valamennyi településkategóriában nőtt az engedélyezett lakások száma. A megyei jogú városokban 5 százalékos, a többi városban 31 százalékos, a községekben pedig 34 százalékos emelkedést regisztráltak. A megyei jogú városok közül Nyíregyházán adták ki a legtöbb engedélyt, összesen 733 lakásra. Kecskeméten 609, Debrecenben 510, Győrben pedig 498 lakás építését készítették elő az engedélyek és bejelentések alapján.
Regionális szinten Észak-Magyarországon 55, Nyugat-Dunántúlon pedig 53 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma. Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön ezzel szemben csökkenést mértek, ahogyan Budapesten is.
Az építési engedélyek alapján országosan 8584 új lakóépület megvalósítását tervezték, ami 17 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nem lakóépületeknél már visszaesést mutattak az adatok: ezekből 1982 létesítését engedélyezték, 9,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Forrás: KSH
