Új, rövidebb formával is jelentkezek a Palotás Szubjektív rovatomban. A Palotás 24 írásomban nem az elmúlt nap híreinek újramondására vállalkozok, hanem az aktuális események közül választok ki néhányat, amelyek mögött szerintem érdemes megállni egy pillanatra, és megnézni a jogi, gazdasági vagy közéleti összefüggéseket is.
Bizalmat az új legfőbb ügyésznek, egy nyitott kérdéssel
Az Országgyűlés november 3-án 139 igen és 6 nem szavazattal, kilenc évre Fejes Pétert választotta legfőbb ügyésznek. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazásban, a Mi Hazánk hat képviselője pedig nemmel szavazott. Megjegyzem, mindkét személy esetében a közjogi méltóságuktól való megfosztás kívánatos időpontja 2026. május 13-a, az új parlament teljes körű felhatalmazással bíró működésének első napja lett volna, de a Fidesz–KDNP álláspontja a legfőbb ügyész esetében mindenképpen a jogi felkészültségük hiányának kitűnő példája, miután Orbán legfőbb ügyésze maga mondott le 2026. július 22-én.
Baka Andráshoz hasonlóan magam is bizalmat szavazok az új legfőbb ügyésznek, miután az eddig ismert adatok mind az ügyészi szakmai, mind a szervezeti vezetés terén alátámasztják az alkalmasságát.
Számomra azonban nyitott kérdés maradt, hogy a TISZA Párt e kiemelten fontos területen miért várt 22 napot, hogy napirendre vegye az új legfőbb ügyész megválasztását. Bennem felmerült, hogy ez Magyar Péter jelzése volt a köztársasági elnök felé arról, mire számíthat a jövőben, ha Baka András nem kíván a döntései előtt vele egyeztetni. Én remélem, hogy ezt a jövőben sem teszi majd meg a köztársasági elnök.
Orbán Viktor közzétette a róla szóló állambiztonsági iratokat
Aki még nem tudott róla: 36 év késedelem után ma megnyílnak az ügynökakták. Orbán Viktor volt miniszterelnök november 3-án nyilvánosságra hozta az őt érintő állambiztonsági dokumentumokat.
Az Orbán Viktor állambiztonsági múltjáról eddig nyilvánosságra került dokumentumok megítélése továbbra is vitatott. Számomra kevés kétség van afelől, hogy az ügyben még számos tisztázandó kérdés maradt. Ugyanakkor 36 év elteltével számomra nem is ez a történet legfontosabb része.
Az ügynökakták – amelyek a rendszerváltás előtti diktatúra bűneit, az emberi jogokkal és a szabadsággal összeegyeztethetetlen rendszert a leginkább bemutatják – nyilvánosságra hozatala 1990-ben elmaradt. Nekem úgy tűnik, hogy a most, 36 évvel később meghozott döntés nem a régmúlt megmagyarázhatatlan hibáinak késedelmes kiküszöbölése okán született meg. Számomra a magyarázat inkább az, hogy a ma megnyíló aktákról szóló kommunikációs dömping feladata, hogy elterelje a figyelmet arról a megmagyarázhatatlan mulasztásról, hogy rajtam kívül senki nem követeli az Orbán-akták – vagy nevezzük NER-aktáknak – közzétételét.
Nemcsak az ügynökaktákat kellene megnyitni – jöhetnének a NER-akták is
Ha valóban a múlt feltárása és az átláthatóság a cél, akkor szerintem nem kellene megállni az ügynökaktáknál. Ugyanilyen nyilvánosságot lehetne biztosítani a kormányülések jegyzőkönyveinek és minden olyan dokumentumnak, amelyből az elmúlt évek fontos állami döntéseinek háttere, illetve a közpénzek útja rekonstruálható.
Ha ezek az iratok kutathatóvá válnának, nagyon sok kutató, újságíró és magánember kezdene el dolgozni rajtuk. Ez jelentős segítséget adhatna egy Nemzeti Vagyonvisszavételi és Vagyonvédelmi Hivatal munkájához is. Sok esetben ugyanis éppen az lenne feltárható, hogy honnan indult el egy adott pénzösszeg, milyen cégeken, országokon vagy közvetítőkön haladt keresztül, és végül hol kötött ki.
Egy ilyen nyilvános dokumentumbázis segítségével sokkal pontosabban lehetne megvizsgálni azokat az ügyeket is, amelyekben felmerül, hogy közpénz olyan helyre került, ahol annak már nem volt kimutatható közérdekű célja.
Számomra ezért az igazi kérdés nem az, hogy 36 év késéssel végre megnyílnak-e az ügynökakták. Hanem az, hogy lesz-e egyszer ugyanilyen elszántság a közelmúlt állami döntéseinek és a közvagyon mozgásának feltárására is. Én ezeket nevezném NER-aktáknak.
Vagyonosodási vizsgálatok: hol maradtak a korábbi ígéretek?
A képviselők 145 igen szavazattal és 48 tartózkodással fogadták el a vagyonosodási eljárásról szóló törvényjavaslatot. A szabályozás a NAV-ra bízza az érintett politikusok és meghatározott hozzátartozóik vagyongyarapodása és adózott jövedelme közötti összhang vizsgálatát.
Magyar Péter korábbi, következetesen hirdetett kampányígéreteivel szemben a november 3-án elfogadott törvény nem biztosítja a politikusok teljes családi vagyonosodásának átfogó, automatikus ellenőrzését. Így például Orbán Ráhel, Tiborcz István és Orbán Győző vagyongyarapodásának vizsgálatát a családi kapcsolat önmagában nem teszi kötelezővé, miután nem élnek Orbán Viktorral közös háztartásban.
Magyar Péter korábbi, húsz évre visszamenőleges vagyonosodási vizsgálatra tett ígéretével szemben a tegnap elfogadott törvény nem rögzíti a húszéves vizsgálati időszakot. Ráadásul az adójogi elévülés főszabály szerint öt év, ami jelentősen korlátozhatja a korábbi vagyongyarapodással kapcsolatos adójogi felelősségre vonást.
E két ígéret be nem tartása számtalan kikerülési utat hagyott meg a NER közvagyonból meggazdagodott milliárdosainak. A NAV ezt részben pótolhatja, de erre csak azt írhatom: MEGLÁTJUK!
Mit jelent valójában a demokrata többség Trump számára?
A már megszámolt szavazatok alapján a demokraták az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét házában, a Szenátusban és a Képviselőházban is megszerezték a többséget.
Az amerikai félidős választást a következő időszak egyik kiemelkedően fontos eseményének tartom a világ és Magyarország számára is. A politikai változás a 2027 januárjában összeülő Kongresszus összetételét érinti, következményei azonban messze túlmutathatnak az amerikai belpolitikán.
A kongresszusi többségváltás jelentősen korlátozhatja Donald Trump mozgásterét. A két házban létrejövő demokrata többség nagyobb ellenőrzési és vizsgálati lehetőséget teremt a Trump-kormányzat felett, és ennél is fontosabb lehet a költségvetési, illetve finanszírozási döntések feletti kongresszusi hatalom.
A Szenátus meghatározó szerepet játszik a szövetségi kinevezések jóváhagyásában, míg a Képviselőház és a Szenátus egyaránt kulcsszereplő a jogalkotásban, a finanszírozási döntésekben és a végrehajtó hatalom ellenőrzésében.
Az elnöki vétójog természetesen változatlan marad, vagyis a kongresszusi többség önmagában nem jelenti az elnöki hatalom megszűnését. A finanszírozás azonban olyan terület, amelyet az elnök nem kerülhet meg. Éppen ezért az új helyzet Donald Trump elnökségének hátralévő időszakát alapvetően megváltoztathatja, és jelentősen szűkítheti azt a politikai mozgásteret, amellyel eddig rendelkezett.
Az első tőzsdei reakció még nem mondja meg, merre indulnak a piacok
A dél-koreai piac 3,2, a tajvani pedig 2,3 százalékos mínuszban is járt a korai kereskedésben. Meglepődtem, azonban ebből még nem vonnék le messzemenő következtetést.
A piacok általában szeretik a kiszámíthatóságot. Ha az Egyesült Államokban a Kongresszus mindkét háza képes korlátokat szabni az elnök mozgásterének, akkor kevesebb súlya lehet a pillanatnyi elnöki ötleteknek és napi politikai döntéseknek. Ez önmagában nagyobb stabilitást jelenthet, amit a gazdaság és a tőkepiacok hosszabb távon rendszerint kedvezően fogadnak.
Ezért a mostani reggeli mínuszoknál sokkal fontosabb lesz megfigyelni a következő egy-két hét trendjét, majd különösen azt, mi történik januártól, amikor az új összetételű Kongresszus ténylegesen megkezdi működését. Akkor válik majd igazán láthatóvá, hogyan reagálnak a piacok arra, hogy az amerikai elnök napi döntéseinek világgazdaságra gyakorolt hatását egy erősebb kongresszusi kontroll korlátozhatja.
Magyarország most háttérbe szorult a nemzetközi sajtóban
A napi hírek áttekintésekor számomra természetes, hogy külön is megnézem, mit ír Magyarországról a nemzetközi sajtó.
Az elmúlt években Magyarország – részben Orbán Viktor nemzetközi politikai szerepvállalása miatt – az ország méretéhez, gazdasági és katonai súlyához képest feltűnően gyakran szerepelt a meghatározó külföldi politikai és gazdasági lapokban.
A tegnap délutáni és éjszakai nemzetközi sajtót áttekintve azonban nem találtam olyan, Magyarországgal foglalkozó hírt vagy elemzést, amelyet önállóan kiemelnék. Ez önmagában is mutatja az amerikai félidős választás jelentőségét: a nemzetközi politikai és gazdasági figyelem most elsősorban az Egyesült Államokra és az ott kialakuló új erőviszonyokra összpontosul.
