Elfogadta az Országgyűlés a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényt november 3-án. A 145 igen szavazattal és 48 tartózkodás mellett megszavazott szabályozás alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jelenlegi és korábbi politikai vezetők vagyoni helyzetét is ellenőrizheti. A törvény kihirdetését követő hatálybalépés után harminc napon belül meg kell kezdeni az első vizsgálatokat a meghatározott korábbi tisztségviselőknél.
Új szakaszba lépett a politikusok vagyonosodási vizsgálatának ügye, miután az Országgyűlés november 3-án elfogadta a kormány szeptemberben benyújtott törvényjavaslatát. A döntéssel létrejött az új ellenőrzési rendszer törvényi alapja, amelynek célja annak feltárása, hogy a politikai tisztségviselők vagyongyarapodása összhangban áll-e az igazolható, adózott jövedelmükkel.
A szabályozás a jelenlegi és korábbi országgyűlési képviselőket, miniszterelnököket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és más meghatározott politikai vezetőket is érinti. Azoknál, akiknek megbízatása a törvény hatálybalépését megelőző öt évben szűnt meg, harminc napon belül meg kell kezdeni a vagyonosodási vizsgálatot. A jelenleg hivatalban lévő politikusoknál főszabály szerint a megbízatás második évének végéhez kapcsolódik az ellenőrzés, a tisztség korábbi megszűnése esetén azonban soron kívüli eljárás indulhat.
Az új rendelkezések a Magyar Közlönyben történő kihirdetésüket követő napon lépnek hatályba. Az első ellenőrzések megindítására rendelkezésre álló harmincnapos határidő is ehhez az időponthoz igazodik.
A NAV az érintettek vagyonát, életvitelét és igazolható jövedelmeit vetheti össze, a vizsgálat pedig meghatározott hozzátartozókra és átruházott vagyonelemekre is kiterjedhet. Amennyiben az adóhatóság olyan eltérést talál, amely adófizetési mulasztásra utal, részletes adóellenőrzést indíthat. Bűncselekmény gyanúja esetén az ügy a nyomozó hatóságok elé kerülhet.
A vagyonosodási vizsgálatok tervezett rendszeréről, a családtagok érintettségéről és az akár húszéves visszatekintés lehetőségéről szeptember 30-i cikkünkben már részletesen beszámoltunk. A mostani parlamenti döntés legfontosabb újdonsága, hogy a korábban ismertetett javaslatot elfogadták, így a kihirdetést és a hatálybalépést követően megkezdődhet a szabályozás végrehajtása.
Magyar Péter miniszterelnök a törvényt a politikai szereplők elszámoltathatóságával és a közbizalom erősítésével indokolta. A Fidesz–KDNP ugyanakkor kifogásolta az ellenőrizhető személyek körének meghatározását, valamint azt, hogy a vizsgálatokat a kormány irányítása alatt működő adóhatóság végzi. A korrupcióellenes szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a húszéves visszatekintés gyakorlati alkalmazását az adóelévülési szabályok korlátozhatják.
Forrás: Magyarország Kormánya
