Kemény üzenetet küldött Moszkva az európai vezetőknek vasárnap: a Kreml szerint Európának ugyan helye lenne az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyalásokon, jelenlegi politikájával azonban csak akadályozná az egyeztetéseket. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint Brüsszel továbbra is Oroszország stratégiai vereségére törekszik, ezért Moszkva nem lát értelmet az európai részvételnek. Közben az orosz elnök külpolitikai tanácsadója azt is világossá tette, hogy a novemberre tervezett tárgyalásokat először Washington, Moszkva és Kijev részvételével kívánják megtartani.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője november 1-jén, vasárnap a Rosszija 1 televízió munkatársának, Pavel Zarubinnak adott interjújában beszélt arról, miért maradhatnak távol az európai országok az ukrajnai háború lezárását célzó egyeztetésektől. Peszkov szerint Európa részvétele elvileg szükséges lenne, az uniós vezetők jelenlegi álláspontja azonban lehetetlenné teszi az érdemi párbeszédet.
„Egyrészt ott kellene lenniük a tárgyalóasztalnál. De miért lenne ott most rájuk szükség, ilyen hozzáállással? Ez haszontalan. Ezért nincsenek ott jelenleg” – fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.
Peszkov különösen Brüsszel politikáját bírálta, amely szerinte továbbra is Oroszország stratégiai vereségének elérésére összpontosít. Úgy vélte, ezzel a hozzáállással nem lehet eredményes tárgyalásokat folytatni. A Kreml ugyanakkor nem zárta ki véglegesen az európai részvételt, hanem annak feltételéül a jelenlegi álláspont megváltoztatását szabta.
Moszkva Washingtonnal és Kijevvel kezdené meg a tárgyalásokat
Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója ugyancsak vasárnap beszélt a tervezett békefolyamatról. Közlése szerint a tárgyalások első fordulóit háromoldalú formában, Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok részvételével tartanák meg. Usakov azzal indokolta ezt az elképzelést, hogy Moszkva és Washington között már működnek a diplomáciai kapcsolatok, így szerinte célszerű erre építeni az egyeztetések kezdeti szakaszát.
A következő tárgyalási fordulót november első felére, az Egyesült Arab Emírségek fővárosába, Abu-Dzabiba tervezik. A találkozó egyik legfontosabb témája azoknak a biztonsági garanciáknak a kidolgozása lehet, amelyek a háború lezárása után Oroszország és Ukrajna biztonságát szabályoznák. A lehetséges megállapodás nemcsak Ukrajna jövőjét, hanem az egész kontinens biztonsági rendszerét érintheti. Az európai kormányok a szankciók, az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatás, valamint a későbbi biztonsági garanciák miatt közvetlenül is érintettek a rendezésben.
Az elmúlt napokban az európai diplomácián belül is élénk vitát váltott ki, hogyan biztosítható a kontinens részvétele a tárgyalásokon. Alexander Stubb finn köztársasági elnök és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök külön is kapcsolatba lépett Vlagyimir Putyinnal, ami megmutatta, hogy egyes európai vezetők közvetlen párbeszéddel próbálnak szerepet vállalni a rendezésben. A Kreml október 30-án azt is egyértelművé tette, hogy a tárgyalások előkészítése önmagában nem jár a katonai műveletek leállításával. Peszkov akkor kijelentette, hogy Moszkva nem támogat olyan tűzszünetet, amely megítélése szerint lehetőséget adna Ukrajnának hadereje újjászervezésére és megerősítésére.
Források: Interfax · Vedomosztyi · Anadolu
