Két költségvetés, három nap, két egészen különböző történet. Miközben Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter látványos parlamenti felszólalásokkal, nagyszabású sajtótájékoztatókkal és zártkörű szakmai háttérbeszélgetésekkel mutatta be a 2027-es év jóléti ígéreteit, a kabinet ezzel szinte egy időben, jóval kisebb nyilvánosság mellett alapjaiban írta át Magyarország érvényben lévő, 2026-os büdzséjét. Miközben a címlapokat a családi pótlék megduplázása és a drasztikus béremelések hírei uralták, a szerdai politikai és bűnügyi hírözön árnyékában jóval kisebb visszhanggal törvénybe iktatták az idei központi költségvetési hiány közel 2900 milliárd forintos megugrását.
A politikai kommunikáció klasszikus, jól bevált fogása, hogy a kormányok a jövő fénylő sikereit tolják a reflektorfénybe, miközben a jelen nehezen eladható, húsbavágó pénzügyi korrekciói könnyen háttérbe szorulnak. Ez a feltűnő kettősség rajzolódik ki a napokban zajló eseményekből: a 2027-es büdzsé bemutatását három különálló, professzionálisan felépített eseményre osztották szét, miközben az idei államháztartás radikális egyensúlyvesztése jóval kisebb figyelmet kapott.
Kétnapos PR-hadjárat
A kormányzati gépezet október 19-én, hétfőn indult be, amikor Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetést. A kormányfő által előzetesen kiemelkedő jelentőségűként beharangozott parlamenti beszéd valóságos jóléti intézkedéscunamit hozott: a Tisza-kormány a családi pótlék megduplázását, a nyugdíjminimum négyszerezését, a minimálbér személyi jövedelemadójának mérséklését, a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését, valamint a közszféra több százmilliárdos bérfejlesztését ígérte meg. A retorika szintjén a jövő évi terv a változás, az igazságosság és az ország újjáépítésének szimbólumaként jelent meg.
Másnap, október 20-án a miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter már a Pénzügyminisztérium József nádor téri épületében állt a kamerák elé, hogy a részleteket is kibontsa. Kármán 4,9 százalékos jövő évi hiánycélt, 2,4 százalékos gazdasági növekedést és 77,2 százalékos államadósság-rátát vázolt fel. A délelőtti sajtótájékoztatót délután egy újabb, elemzőknek és újságíróknak szervezett exkluzív szakmai háttérbeszélgetés követte. A sajtó napokon keresztül folyamatosan kapta az újabb és újabb részleteket, így az ország elsősorban a 2027-es év számaival találkozott a címlapokon.
A rideg jelen: 2892 milliárdos lyuk a 2026-os büdzsében
Miközben a közvélemény figyelmét jelentős részben lekötötték a jövő évi ígéretek, hétfőn az Országgyűlés 134 igen, 48 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a 2026-os költségvetés radikális módosítását. Bár a döntésről megjelent a hivatalos hírügynökségi tájékoztatás, a politikai hangsúlyok jelentősen eltolódtak: az idei büdzsé átírása messze elmaradt a jövő évi tervek csillogó tálalásától, pedig a számok egyáltalán nem elhanyagolható évközi korrekcióról tanúskodnak.
Az eredetileg 4218 milliárd forintra tervezett központi költségvetési hiányt 7110 milliárd forintra növelték, ami azt jelenti, hogy az állam tervezett kiadásai 7110 milliárd forinttal haladják meg a bevételeit, 2892 milliárddal többel a korábbi tervnél. Ezzel párhuzamosan a GDP-arányos hiánycél az eredeti 3,7 százalékról több mint a kétszeresére, 7,5 százalékra ugrott.
A két költségvetés egymásnak feszülő sarokszámai tisztán megmutatják a különbséget:
| Gazdasági mutató / Indikátor | 2026-os módosított törvény (A jelen) | 2027-es kormányzati terv (A jövő) |
|---|---|---|
| Központi költségvetési hiány | 7110 milliárd forint | |
| GDP-arányos deficit | 7,5 százalék | 4,9 százalék |
| Év végi adósságráta | 77,5 százalék | 77,2 százalék |
| Gazdasági növekedés (GDP) | 2,0 százalék (várakozás) | 2,4 százalék (előrejelzés) |
Köztársasági elnök, háttéralkuk és a nemzetközi hitelminősítők reakciója
A parlamentben elfogadott törvénymódosítások hátterében politikai egyeztetések is zajlottak: a zárószavazást megelőzően a kormányzó Tisza Párt frakciója és a Mi Hazánk Mozgalom képviselői közötti esetleges egyeztetés részletei nem tisztázottak. A jogszabályt végül kihirdették, így az szerdán megjelent a Magyar Közlönyben.
A kormány rendkívül optimista, hiszen egyetlen év alatt 2,6 százalékpontos deficitjavulást tervez. Kármán András közel másfél ezermilliárd forintos megtakarítási lehetőségről beszélt a pazarló állami kiadások visszaszorítása révén, ám ezt a gigantikus kiigazítást a nemzetközi szakértők is fenntartásokkal fogadják.
A Fitch Ratings október 22-én közzétett hivatalos elemzése szerint a 4,9 százalékos jövő évi hiánycél teljesítése komoly végrehajtási kockázatokat hordoz. A hitelminősítő saját prognózisában 5,4 százalékos deficitet jósol 2027-re, figyelmeztetve, hogy a konszolidáció rengeteg apró, bizonytalan kimenetelű kiadáscsökkentő és bevételeket növelő intézkedés sikerén múlik. Pozitívumként emelték ki ugyanakkor, hogy a 2,4 százalékos növekedési terv reális, és a középtávú folyamatok összeegyeztethetők a 2030-as eurócsatlakozási célkitűzéssel.
Egybeesések: A Matolcsy-botrány és a Szőlő utca árnyékában
A 2026-os költségvetési hiány drasztikus megemelését rögzítő törvény szerdai kihirdetése éppen egybeesett a magyar közéletet alapjaiban megrázó bűnügyi és politikai hírözönnel. A sajtó és a választók figyelmét ezekben a napokban jelentős részben lekötötték a 2027-es költségvetés látványos bejelentései és a Matolcsy-ügy rendkívüli fordulatai, így két másik fontos fejlemény is könnyen háttérbe szorulhatott a hírfolyamokban.
Október 21-én ismét a figyelem középpontjába került a Matolcsy-ügy: Matolcsy György volt jegybankelnök őrizetbe vétele, a fiával, Matolcsy Ádámmal szemben kiadott nemzetközi elfogatóparancs, valamint a Quartz Befektetési Alapkezelő vezérigazgatójának és a család ügyvédjének lehetséges őrizetbe vételéről szóló hírek uralták a politikai közbeszédet. A jegybanki alapítványok százmilliárdos vagyonkezelési botránya újra a figyelem középpontjába került.
Eközben a Szőlő utcai botrányban is súlyos fordulat került nyilvánosságra: az ügyészség a feltárt bizonyítékok és ellentmondások alapján megszüntette a javítóintézet volt igazgatója, Juhász Péter Pál ellen a Bangó Sándor sérelmére állítólagosan elkövetett szexuális visszaélés és gyermekprostitúció kihasználása miatt indított eljárást. A szeptember 22-én kelt ügyészségi határozat október 21-én került nyilvánosságra, és éppen annak a súlyos vádnak a megítélését változtatta meg, amely korábban országos politikai botrányt kavart. Bár a gyermekvédelmi ügy más szálakon tovább folytatódik, az egyik legsúlyosabb váddal kapcsolatos eljárás megszüntetése is jelentős hír volt.
Forrás: Fitch Ratings – Hungary’s 2027 Budget Shows Commitment to Consolidation, Euro Adoption
