Sikeresen elindult Japán egyik legnagyobb szabású bolygókutató küldetése: a Martian Moons eXploration (MMX) űrszonda október 20-án, japán idő szerint hajnali 4 óra 41 perckor emelkedett a magasba a tanegasimai űrközpontból. A H3 hordozórakéta a terveknek megfelelően működött, az űreszköz pedig 71 perccel később sikeresen levált róla. Az űrszonda 2027-ben érheti el a Mars térségét, ahol a Phobos nevű holdat vizsgálja majd, felszíni mintákat gyűjt, és azokat a tervek szerint 2031-ben visszahozza a Földre. A Japán Űrkutatási Ügynökség október 21-én újabb jó hírt közölt: az űrszonda első létfontosságú műveletei is sikeresen befejeződtek.
Hosszú előkészítés után megkezdődött a Mars két holdjának eredetét kutató japán űrmisszió. A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) október 20-án, helyi idő szerint 4 óra 41 perc 3 másodperckor indította útnak a Martian Moons eXploration űrszondát a délnyugat-japáni Tanegasima szigetén működő űrközpontból. A H3 rakéta tizedik repülése sikeresen zajlott: a hordozóeszköz az előírt repülési pályát követte, majd 1 óra 11 perc 13 másodperccel a felszállás után elengedte az MMX űrszondát. A JAXA megerősítette, hogy az űreszköz a kijelölt pályára került.
A sikeres indítást október 21-én újabb fontos bejelentés követte. A japán űrügynökség ellenőrizte az űrszonda kezdeti működését, és megállapította, hogy a legfontosabb rendszerek rendben működnek. A napelemtáblák kinyitása, az űreszköz térbeli helyzetének stabilizálása és a kommunikációhoz szükséges antenna előkészítése is a terveknek megfelelően történt. Ezzel lezárult a küldetés első műveleti szakasza, a szakemberek pedig megkezdhetik a fedélzeti műszerek részletes ellenőrzését és a Mars felé tartó út következő szakaszának előkészítését. Az MMX ugyanis nem egyszerűen elrepül a vörös bolygó mellett: a küldetés célja, hogy minden korábbinál alaposabban megvizsgálja a Mars két természetes holdját, a Phobost és a Deimost, majd a Phobos felszínéről begyűjtött anyagmintákat visszajuttassa a Földre. Ha a terv sikerül, először kerülhetnek földi laboratóriumokba közvetlenül a Mars egyik holdjáról származó, űrszondával begyűjtött minták.
Tíz gramm kőzet és por segíthet megfejteni a Mars holdjainak titkát
A Mars két holdja évtizedek óta foglalkoztatja a bolygókutatókat. A nagyobbik, a Phobos szabálytalan alakú égitest, amely mindössze néhány ezer kilométerrel a Mars felszíne fölött kering, míg a kisebbik Deimos szintén számos megválaszolatlan kérdést tartogat. A kutatók máig nem tudják biztosan, hogyan alakultak ki ezek a holdak. Az egyik tudományos elképzelés szerint eredetileg kisbolygók lehettek, amelyeket a Mars gravitációja fogott be, míg egy másik elmélet alapján olyan törmelékből állhattak össze, amely egy ősi, hatalmas becsapódás következtében került a világűrbe. A két magyarázat között a holdak anyagának pontos vizsgálata segíthet különbséget tenni.
Az MMX ezért nemcsak fényképeket készít és méréseket végez, hanem legalább tíz gramm felszíni anyagot is szeretne gyűjteni a Phobosról. A tervek szerint az űrszonda két különböző helyszínen vesz mintát, amelyet egy visszatérő kapszulában juttat majd a Földre. A tudósok a kőzet- és porszemcsék összetételéből az égitest kialakulására, valamint a Mars és a korai Naprendszer történetére is következtethetnek. A küldetésnek nemzetközi háttere van: a JAXA mellett az amerikai NASA, a Francia Űrügynökség (CNES), a Német Űrközpont (DLR) és az Európai Űrügynökség (ESA) is részt vesz a programban. Az amerikai szakemberek többek között a holdak felszíni összetételének vizsgálatához járulnak hozzá, míg a francia és német partnerek egy Idefix nevű kis robotjárművet fejlesztettek, amely a Phobos felszínén végezhet méréseket.
A JAXA menetrendje szerint az MMX 2027 augusztusában érkezhet meg a Mars térségébe, szeptembertől pedig a Phobos körül végezhet megfigyeléseket. Az űrszonda részletesen feltérképezi a hold felszínét, megvizsgálja annak összetételét és gravitációs tulajdonságait, miközben a szakemberek kiválasztják a mintavételre legalkalmasabb területeket. A küldetés egyik legnehezebb feladata a Phobos felszínének megközelítése lesz, mivel a kis égitest rendkívül gyenge gravitációja miatt a leszálláshoz és a mintavételhez szokatlanul pontos manőverekre van szükség. A fedélzeten utazó európai robotjármű helyszíni vizsgálatokkal segítheti a kutatást, a mintavételt követően pedig az űrszonda a Mars másik holdját, a Deimost is tanulmányozza, mielőtt elindulna a Föld felé.
A mintákat 2031-ben várják vissza a Földre
A teljes küldetés nagyjából öt évig tart. A visszatérő kapszula érkezését 2031-re, a jelenlegi tervek szerint szeptember elejére várják, és Ausztráliában szeretnék begyűjteni. A minták ezután speciális laboratóriumokba kerülhetnek, ahol a kutatók nagy pontosságú műszerekkel elemezhetik őket. A vizsgálatok többek között azt segíthetik tisztázni, hogy a Phobos anyaga mennyiben hasonlít a kisbolygókéhoz, illetve kimutathatók-e benne a Mars kialakulásához kapcsolódó nyomok.
A japán űrkutatás számára az MMX a korábbi mintavisszahozó küldetések tapasztalataira is épít. A Hajabusza–2 űrszonda 2020-ban sikeresen juttatott vissza a Földre anyagot a Rjugu kisbolygóról. A mostani vállalkozás ennél összetettebb feladat, hiszen a Mars térségében több éven át kell működtetni az űreszközt, majd gondoskodni a minták biztonságos hazaszállításáról. A H3 hordozórakéta sikeres indítása szintén fontos eredmény Japán számára. Az új rakétatípus 2023-as első repülése kudarcot vallott, az ezt követő fejlesztések azonban lehetővé tették a program folytatását. A mostani indítással a H3 először állított pályára bolygóközi kutatóűrszondát.
Az Európai Űrügynökség az indítást követően üdvözölte a japán szakemberek sikerét. Carole Mundell, az ESA tudományos igazgatója gratulált a JAXA-nak és az MMX teljes csapatának, Elliot Sefton-Nash, a küldetés európai projektkutatója pedig a H3 rakéta teljesítményét méltatta. A szakemberek figyelme most a Mars 2027-re tervezett megközelítésére és az űrszonda tudományos műszereinek felkészítésére összpontosul. A legnagyobb kihívások ugyanakkor még hátravannak: a Phobos megközelítése, a biztonságos mintavétel és a földi visszatérés egyaránt kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy 2031-ben valóban megérkezhessenek az első, a Mars egyik holdjáról begyűjtött kőzet- és porminták.
Források: Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA), Európai Űrügynökség (ESA), NASA.
