A franciaországi zavargások és a politikai bizonytalanság hétfőn a pénzpiacokon is éreztették hatásukat. Az euró gyengült a dollárral szemben, a párizsi tőzsde vezető részvényei veszítettek értékükből, miközben a francia állam finanszírozási költségei emelkedtek. A befektetőket különösen az aggasztja, hogy a társadalmi elégedetlenség tovább nehezítheti az ország költségvetési problémáinak rendezését. A helyzetet a magas energiaárak is súlyosbítják, amelyek az európai gazdaság egészére nyomást gyakorolnak.
Kép: illusztráció Fotó: euronext.com
A hétvégi erőszakos tüntetések, fosztogatások és rendbontások után jelentős eladási hullámmal indult a hétfői kereskedés a francia pénzpiacokon. A Reuters október 19-i beszámolója szerint az euró a nap folyamán 0,2 százalékkal, 1,1218 dollárra gyengült, miközben a befektetők egyre nagyobb figyelemmel követték a francia belpolitikai helyzet alakulását. A közös európai fizetőeszköz árfolyamát nemcsak a zavargások, hanem a tartósan magas olaj- és földgázárak is terhelték.
A párizsi tőzsde CAC 40 indexe a hétfői kereskedés során több mint egy százalékot esett, és különösen a francia bankok részvényei kerültek nyomás alá. A Société Générale papírjai mintegy 2,7 százalékot, a BNP Paribas és a Crédit Agricole részvényei pedig körülbelül 2,5 százalékot veszítettek értékükből. A francia nagyvállalatok közül az LVMH luxusipari csoport és a Carrefour áruházlánc részvényei is gyengültek. A Carrefour vezetése szerint a zavargások során ötven üzletüket fosztották ki, a helyreállítás költsége pedig meghaladhatja a tízmillió eurót. Az eladási hullám más európai piacokra is átterjedt, a kontinens vezető vállalatait követő STOXX 600 index ugyancsak csökkent.
A francia államadósság miatt különösen érzékenyek a piacok
A befektetőket nemcsak a zavargások közvetlen gazdasági kára aggasztja, hanem az is, hogy a társadalmi feszültségek mennyire akadályozhatják a francia kormányt az államháztartás rendbetételében. Franciaország költségvetési hiánya 2025-ben a bruttó hazai termék 5,1 százalékát tette ki, 2026-ra pedig már 5,4 százalékos hiánnyal számolnak. A kormány 2027-re jelentős megtakarításokat tervez, ám ezek elfogadtatása a jelenlegi politikai és társadalmi környezetben egyre nehezebb feladatnak ígérkezik.
A bizonytalanság hétfőn a francia állampapírpiacon is megjelent. A tízéves francia államkötvény hozama a napközbeni kereskedésben 4,89 százalék közelébe emelkedett, ami mintegy tíz bázispontos növekedést jelentett. Az állampapírhozamok emelkedése azt mutatja, hogy a befektetők magasabb megtérülést várnak el a francia államadósság finanszírozásáért cserébe. Ez hosszabb távon növelheti a költségvetés kamatterheit, és szűkítheti a kormány pénzügyi mozgásterét.
Különösen fontos a francia és a német tízéves államkötvények hozama közötti különbség. A német állampapírokat az euróövezet egyik legbiztonságosabb befektetésének tekintik, ezért a két ország hozamkülönbsége a francia pénzügyi kockázatok egyik meghatározó mércéje. Október elején ez a különbség néhány nap alatt mintegy negyven bázisponttal nőtt, és meghaladta a 150 bázispontot. A hétfői kereskedésben ismét emelkedett, és 145–146 bázispont körül alakult. A befektetők attól tartanak, hogy a francia államadóssággal kapcsolatos bizonytalanság más, jelentős adósságállománnyal rendelkező európai országok finanszírozási költségeire is átterjedhet.
A hétvégi zavargások Franciaország több nagyvárosában súlyos károkat okoztak. Párizsban, Lyonban és Marseille-ben üzleteket fosztottak ki, középületeket rongáltak meg, és több helyen összecsapások történtek a rendőrök és a tüntetők között. Az Associated Press beszámolója szerint legalább háromezer vállalkozást ért kár, a hatóságok pedig mintegy 2400 embert vettek őrizetbe. A tiltakozásokat eredetileg a megélhetési költségek emelkedése, az oktatási intézmények állapota és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedetlenség váltotta ki.
Emmanuel Macron francia elnök vasárnap esti televíziós beszédében elítélte az erőszakot, Sébastien Lecornu miniszterelnök pedig hétfőn arról beszélt, hogy a legsúlyosabban érintett városokban korlátozott, helyi kijárási tilalmak bevezetését kezdeményezi. Laurent Nuñez belügyminiszter felajánlotta lemondását, Macron azonban ezt elutasította. A kormány előtt a közrend helyreállításán túl a költségvetés rendezése is sürgető feladatként áll, miközben a 2027-es elnökválasztás közeledése és a parlamenti megosztottság tovább nehezíti a politikai megállapodásokat.
Az euró gyengülésében az energiaáraknak is szerepük van
A francia politikai válság mellett a magas energiaárak is hozzájárultak az euró hétfői gyengüléséhez. A Reuters devizapiaci jelentése szerint a Brent típusú kőolaj ára a korábbi öthavi csúcsról ugyan mérséklődött, de továbbra is hordónként 100 dollár felett mozgott. A hétfői kereskedésben 107–108 dollár körüli árfolyamot is jegyeztek. Az európai földgáz ára eközben négyéves csúcs közelében, megawattóránként 89 euró felett alakult.
A drága energia különösen érzékenyen érinti azokat a gazdaságokat, amelyek jelentős mennyiségű olajat és földgázt importálnak. Az euróövezet országainak többsége ebbe a körbe tartozik, ezért az energiaárak emelkedése növeli a vállalatok költségeit, rontja a gazdasági növekedés kilátásait és újabb inflációs nyomást okozhat. A francia politikai bizonytalanság így egy olyan időszakban nehezíti az európai pénzpiacok helyzetét, amikor a magas energiaköltségek már önmagukban is komoly terhet jelentenek.
A dollár ugyanakkor több szempontból kedvezőbb helyzetben van. Az Egyesült Államok energiaellátása kevésbé függ a külföldi importtól, az amerikai fizetőeszköz pedig a nemzetközi bizonytalanság idején továbbra is fontos menedékeszköznek számít. A Reuters szerint a márciusban kirobbant iráni konfliktus óta a magas olajárak általában a dollárt támogatták, miközben az euró és a japán jen árfolyamára nyomást gyakoroltak.
A devizapiacokon ugyanakkor nem kizárólag az energiaárak határozzák meg az árfolyamokat. A befektetők azt is mérlegelik, hogyan reagálhat az inflációs kockázatokra az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és az Európai Központi Bank. A két intézmény kamatpolitikája közötti különbségek jelentősen befolyásolhatják a dollár és az euró iránti keresletet. A piaci szereplők ezért a francia belpolitikai események mellett az október végére tervezett jegybanki döntéseket is figyelemmel kísérik.
A francia kötvénypiaci feszültségek azért kapnak kiemelt figyelmet, mert Franciaország az euróövezet egyik legnagyobb gazdasága. Az ország államadósságának finanszírozási költségei nemcsak a francia költségvetést érintik, hanem a bankrendszeren és a befektetői kockázatvállaláson keresztül más európai országok pénzpiacaira is hatással lehetnek. Az olasz államkötvények hozama hétfőn szintén emelkedett, miközben az olasz részvénypiac is jelentős veszteséget mutatott. Olaszországban ugyancsak történtek tiltakozások a hétvégén, ami tovább növelte a befektetői óvatosságot.
A hétfői kereskedésben az euró árfolyama több alkalommal is az 1,12 dolláros szint közelében mozgott. A Reuters egyik napközbeni piaci összesítésében 1,1203 dolláros árfolyam szerepelt, míg más kereskedési időpontokban 1,1218 és 1,1224 dollár körüli értékeket jegyeztek. A párizsi tőzsde CAC 40 indexe napközben 1,3 százalék körüli veszteséget is mutatott, miközben a francia államkötvényhozamok továbbra is magas szinten maradtak. A következő fontos pénzpiaci események közé tartozik a Moody’s pénteken esedékes francia hitelminősítési felülvizsgálata, valamint az amerikai és az európai jegybank október végi kamatdöntése.
Forrás: Reuters, Associated Press, The Guardian
