Három nagyhatalom vezetője döntő szerepet kaphat az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalásokban, miközben a megtámadott ország elnöke és az európai vezetők egyelőre nem szerepelnek a tervezett találkozó résztvevői között. Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trumppal és Hszi Csin-pinggel ülne tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassák a háború befejezésének lehetőségeit. A kezdeményezés új diplomáciai helyzetet teremthet, de egyelőre kérdéses, hogy az amerikai és a kínai vezető elfogadja-e a meghívást.
Miközben Ukrajna városait újabb orosz rakétacsapások érik, a háború lezárásáról egy olyan diplomáciai egyeztetés körvonalazódik, amelyen éppen Ukrajna nem kapna helyet. Vlagyimir Putyin orosz elnök háromoldalú csúcstalálkozót javasolt Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök részvételével. A The Wall Street Journal friss értesülései szerint az elképzelés célja egy olyan politikai megállapodás előmozdítása, amely Moszkva számára kedvező feltételekkel vethetne véget a több mint négy és fél éve tartó háborúnak. A lap információi szerint Putyin az október 9-i, Trumppal folytatott telefonbeszélgetése során vetette fel a háromhatalmi egyeztetés lehetőségét. A találkozó helyszíne Kína, azon belül Sencsen városa lehetne, ahol november 18–19-én rendezik meg az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) idei vezetői csúcstalálkozóját. Az esemény alkalmat teremthetne arra, hogy a három nagyhatalom vezetője személyesen is egyeztessen az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette a WSJ-nek az előzetes egyeztetések tényét, de hozzátette: sem magáról a találkozóról, sem annak napirendjéről nincs még végleges megállapodás. Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint Trump sem kötelezte el magát a részvétel mellett, bár nyitott lehet az elképzelésre.
Hétfőn azonban újabb jelzés érkezett Washingtonból. Marco Rubio amerikai külügyminiszter üzbegisztáni látogatásán megerősítette, hogy valóban folynak megbeszélések egy lehetséges találkozóról. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a Trump, Putyin és Hszi Csin-ping részvételével tervezett egyeztetés, Rubio közölte, hogy nem tudja, véglegesítették-e már a terveket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az amerikai elnök továbbra is az ukrajnai háború lezárását szeretné elérni. Az amerikai külügyminiszter a konfliktus kiszélesedésének veszélyére is figyelmeztetett. Szerinte egy sikertelen szabotázsakció vagy az elektronikus hadviselés következtében eltérített drónok akár más országok területére is átterjedő incidenseket okozhatnak. Washington ezért továbbra is fontosnak tartja, hogy Moszkva és Kijev a háború lezárására összpontosítson.
Kijev és Európa nélkül formálódhat a tárgyalási keret
A háromoldalú formátum nem számol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével, és az európai országok vezetőinek sem biztosítana közvetlen szerepet, ugyanakkor egy esetleges megállapodás nemcsak Ukrajna területi egységét és biztonságát, hanem Európa hosszú távú védelmi rendszerét is érinthetné. A tárgyalóasztalnál három, egymástól jelentősen eltérő politikai és gazdasági érdekeket képviselő vezető foglalhatna helyet. Putyin számára a legfontosabb cél egy olyan rendezés lehet, amely biztosítja Oroszország számára a háború során megszerzett pozíciókat és figyelembe veszi Moszkva biztonságpolitikai követeléseit. Trump a háború diplomáciai lezárását és az amerikai gazdasági érdekek érvényesítését hangsúlyozza, miközben kormányzata az utóbbi időben több lépéssel is igyekezett javítani a kapcsolatokat Oroszországgal. Hszi Csin-ping számára pedig lehetőség nyílhatna arra, hogy Kína a világ egyik legsúlyosabb fegyveres konfliktusának rendezésében is meghatározó szereplőként jelenjen meg.
A három vezető céljai azonban korántsem azonosak. Kijev számára fontos, hogy a területi engedményekről, a biztonsági garanciákról és az ország jövőbeli nemzetközi helyzetéről ne szülessenek döntések az ukrán vezetés részvétele nélkül. Zelenszkij többször hangsúlyozta, hogy országa kész a diplomáciai rendezésre, de nem fogadhat el olyan feltételeket, amelyek veszélyeztetik Ukrajna szuverenitását és hosszú távú biztonságát.
Enyhülő amerikai szankciók és ukrán aggodalmak
Putyin javaslata ráadásul olyan időszakban érkezett, amikor Washington és Moszkva között látványosan élénkült a gazdasági kapcsolat. Az október 9-i elnöki telefonbeszélgetést követően az Egyesült Államok megállapodást jelentett be orosz dízelüzemanyag vásárlásáról, Donald Trump pedig olyan elnöki rendeletet írt alá, amely egyes, Oroszországgal szembeni korlátozások alkalmazását átmenetileg felfüggeszti.
A washingtoni engedmények komoly aggodalmat váltottak ki Kijevben. Zelenszkij szerint az orosz energiahordozók kereskedelmének megkönnyítése megerősítheti Moszkva pozícióit, miközben Oroszország továbbra is katonai támadásokat hajt végre Ukrajna ellen. Az ukrán elnök attól tart, hogy a szankciós nyomás korai enyhítése nem feltétlenül hozza közelebb a békét, hanem kedvezőbb tárgyalási helyzetet teremthet a Kreml számára. Az ukrajnai háború az elmúlt években a nyugati szankciós politika egyik központi kérdésévé vált. Washington és európai szövetségesei korábban gazdasági korlátozások egész sorával próbálták csökkenteni Moszkva háborús finanszírozási lehetőségeit. Az amerikai intézkedések mostani részleges enyhítése ezért nemcsak gazdasági, hanem diplomáciai jelentőséggel is bír.
Trump kormányzata szerint a gazdasági ösztönzők elősegíthetik Oroszország tárgyalási hajlandóságát. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter szerint az orosz dízelszállításokról szóló megállapodás nem Moszkva gazdasági megsegítését, hanem a háború lezárásának előmozdítását szolgálja. Nehéz helyzetbe került az ukrán diplomácia. Kijev továbbra is nagymértékben támaszkodik az amerikai katonai és hírszerzési támogatásra, miközben egyre nyíltabban bírálja Washingtonnak azokat a döntéseit, amelyek megítélése szerint Oroszországnak kedvezhetnek.
Kína és Európa dilemmája
A háromhatalmi csúcs lehetséges helyszínének otthont adó Kína eddig egyensúlyozni próbált: fenntartotta szoros gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, miközben igyekezett elfogadható tárgyalópartner maradni Európa és az Egyesült Államok számára is. Hszi Csin-ping részvétele jelentős nemzetközi súlyt adhatna a kezdeményezésnek, de Peking számára is kényes kérdés, milyen feltételekkel támogatna egy olyan rendezést, amelynek előkészítésében a megtámadott ország nem vesz részt közvetlenül.
Kína az elmúlt években többször hangsúlyozta a politikai rendezés szükségességét, ugyanakkor nem szakította meg gazdasági együttműködését Moszkvával. Ez a kettős helyzet lehetőséget biztosít számára a közvetítői szerep erősítésére, de a nyugati országok részéről továbbra is bizalmatlanság övezi Peking orosz kapcsolatait.
Európa eközben a tárgyalások előkészítésének peremére kerülhet. Miközben az uniós tagállamok jelentős pénzügyi és katonai támogatást biztosítanak Ukrajnának, egy Washington, Moszkva és Peking által kialakított megállapodási keret esetén a kontinens vezetői könnyen azzal szembesülhetnek, hogy saját biztonsági környezetük jövőjéről előzetesen nélkülük egyeztetnek.
Ez nemcsak diplomáciai presztízskérdés. Az ukrajnai háború következményei közvetlenül érintik az európai országok védelmi kiadásait, energiabiztonságát, gazdasági kapcsolatait és a NATO jövőbeli szerepét. Egy esetleges békemegállapodás tartóssága nagymértékben függhet attól is, milyen biztonsági garanciákat vállalnak az európai országok, és hogyan biztosítható ezek hosszú távú fenntarthatósága.
