A mai parlamenti ülésen Magyar Péter miniszterelnök a „Tisztítótűz művelet” elindításáról, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról, valamint az Alaptörvény 17. módosításáról beszélt. A bejelentéseket éles ellenzéki reakciók követték: a Fidesz diktatúraépítést emlegetett, a KDNP visszautasította a „maffiázó” hangnemet, a Mi Hazánk pedig alkotmányozó nemzetgyűlést sürgetett.
Feszült politikai hangulatban kezdődött a 2026. június 22.-i parlamenti ülés, amelynek napirendjén a miniszterelnök napirend előtti felszólalása is szerepelt. Magyar Péter miniszterelnök beszédében azt jelentette be, hogy elindítják a „Tisztítótűz műveletet”, amelyet politikai, gazdasági és jogi akcióként írt le. A kormányfő szerint a cél a korrupciós hálózatok felszámolása és a közvagyon védelme.
A bejelentés központi eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása. Magyar Péter szerint ez egy maffiaellenes és korrupcióellenes „szuper hatóság” lenne, amelynek feladata a magyar emberek vagyonának törvényes védelme, a közvagyon útjának feltárása és a jogellenesen megszerzett közpénzek visszaszerzése. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a hivatal vezetője és négy helyettese 24 órás rendőri védelmet kapna.
A kormány hivatalos egyeztetési oldalán megjelent az Alaptörvény 17. módosításáról szóló társadalmi párbeszéd is. A tájékoztatás szerint 2026. június 27.-ig várják a véleményeket. A tervezet legfontosabb elemei között szerepel az országgyűlési képviselők mandátumának 12. éves korlátozása, a köztársasági elnök megbízatásának rendezése, az Alkotmánybíróság függetlenebb működése, a bírói önigazgatás erősítése, valamint a közpénz védelmének szigorítása.
A kormányzati indoklás szerint a módosítás célja, hogy helyreálljanak a jogállami garanciák, erősebb legyen az alkotmányos kontroll, függetlenebb legyen az igazságszolgáltatás, és átláthatóbbá váljon a közpénzek kezelése. A kormány álláspontja szerint az Alaptörvény nem maradhat változatlan addig sem, amíg egy új, szélesebb társadalmi egyeztetésen alapuló alkotmány elkészül.
Az ellenzéki reakciók azonnal éles hangot ütöttek meg. Gulyás Gergely, a Fidesz politikusa szerint Magyar Péter beszéde nem történelmi, hanem a legrosszabb beszéde volt. Úgy fogalmazott, hogy a volt kormánypártok maffiához hasonlítása megszünteti az értelmes politikai párbeszéd lehetőségét. Gulyás szerint a közjogi tisztségviselők mandátumának lerövidítése nem demokráciaépítés, hanem diktatúraépítés.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szintén visszautasította a miniszterelnök hangnemét. Azt mondta, kikéri magának, hogy a kormánypárti oldalról maffiaként beszéljenek, és arra emlékeztetett, hogy Magyar Péter korábban több állami vagy állami kötődésű pozícióban is dolgozott. Rétvári szerint a miniszterelnök továbbra is úgy viselkedik, mintha ellenzékben lenne, miközben kétharmados parlamenti többséggel kormányoz.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azt mondta, a politikai maffiaszerű szervezetek felszámolását támogatják, de több pontot riasztónak tartanak. Különösen azt kifogásolta, hogy a köztársasági elnök elmozdítása után a kormányoldal saját kétharmadával választhatna új államfőt. Toroczkai szerint társadalmi egyeztetés helyett alkotmányozó nemzetgyűlésre lenne szükség.
Forrásként írható:
Országgyűlés napirendje, Magyarország Kormánya – társadalmi párbeszéd az Alaptörvény 17. módosításáról, parlamenti tudósítások.
