A Dekk Intézet friss felmérése szerint Szlovákiában drámaian nőtt azok aránya, akik szerint a társadalmi problémákat már nem lehet a megszokott politikai és jogi eszközökkel megoldani. A válaszadók több mint 15 százaléka úgy gondolja, hogy csak forradalom hozhat valódi változást – ez néhány év alatt több mint ötszörös növekedést jelent.
Rendszerellenes bizalmatlanság
A kutatás alapján a szlovák társadalomban a bizalomvesztés nem csupán a kormányt vagy az államot érinti. A megkérdezettek 52,5 százaléka úgy véli, hogy a rendszer nem az egyének jólétéért dolgozik, hanem kifejezetten árt nekik. Ez a hozzáállás túlmutat a politikai elégedetlenségen: a modern társadalom alapvető intézményeivel és értékeivel szemben is erős szkepszis érzékelhető.
Háttérhatalmak és nosztalgia a szocializmus iránt
A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a szlovákok több mint 51 százaléka szerint a világ sorsát nem demokratikusan megválasztott vezetők, hanem titkos csoportok irányítják, amelyek globális hatalom kiépítésére törekednek. Emellett a lakosság 65 százaléka úgy érzi, hogy a szocializmus idején jobb volt az élet – főként a társadalom legszegényebb rétegeiben erős ez a vélekedés.
Európai összehasonlításban is kiemelkedő polarizáció
A Dekk Intézet adatai szerint Szlovákia Európa második legpolarizáltabb országa, Magyarország után, Lengyelországot megelőzve. A kutatás vezetője, Pavol Kosnác szerint a „forradalmi potenciál” a bizalom elvesztésében rejlik, és ha ezt nem kezelik, a társadalmi feszültségek tovább mélyülhetnek.
A bizalom egy ország politikai stabilitásának egyik alapköve. Ha ez elvész, a társadalom könnyen a radikalizálódás útjára léphet – különösen akkor, ha a gazdasági és szociális helyzet nem javul. Szlovákiában a radikális változások iránti nyitottság nemcsak politikai kihívás, hanem biztonságpolitikai kockázat is lehet. A kérdés az, hogy a döntéshozók képesek lesznek-e visszaépíteni azt, amit a közvélemény szerint az elmúlt évek politikai folyamatai leromboltak: a közbizalmat.
