Éjfél után katonák foglyul ejtették társaik egy részét Niamey egyik legfontosabb katonai bázisán, majd tüzet nyitottak a nigeri főváros több stratégiai pontjára. A lövöldözés órákon át tartott a Diori Hamani nemzetközi repülőtér és az elnöki palota térségében, az állami rádió és televízió adása is megszakadt. A katonai kormány szombat délben azt közölte, hogy fokozatosan visszaszerezte az ellenőrzést. A történtek különösen érzékeny pillanatban rázzák meg Niger rendszerét: Abdourahamane Tiani tábornok három éve katonai puccsal került hatalomra, azóta szakított Franciaországgal, államosította a francia Orano uránérdekeltségét és látványosan közelebb húzódott Moszkvához.
A nigeri védelmi minisztérium közleményét szombaton 12 óra után ismertette az Agence Nigérienne de Presse. A hivatalos verzió szerint augusztus 28-ról 29-re virradó éjjel, körülbelül 00:20-kor „a katonai szabályokkal szakító” katonák egy csoportja a 101-es bázison több társát fogva tartotta, majd lövéseket adott le a főváros „érzékeny helyszíneire”. A minisztérium szerint a biztonsági erők gyorsan beavatkoztak, és fokozatosan visszavették ezeket a területeket; a lakosságot nyugalomra és mindennapi tevékenységének folytatására szólították fel.
A niameyi helyszíni beszámolók ennél jóval súlyosabb éjszakáról szólnak. Reuters-szemtanúk tartós gépfegyvertüzet és robbanásokat hallottak a nemzetközi repülőtérnél és az elnöki palota környékén, egy biztonsági forrás szerint pedig a lázadók megpróbáltak áttörni az elnökség biztonsági gyűrűjén is. A Reutersnek nyilatkozó források és Yvan Guichaoua, a Bonn International Centre for Conflict Studies kutatója szerint Ouallam, Téra és Dosso térségéből érkezett katonák is részt vettek az akcióban. Az állami média órákra eltűnt az éterből, mielőtt a hivatalos kormányzati közlemény megjelent.
A 101-es bázis és a repülőtér az idén már kétszer került támadás célkeresztjébe, januárban és júniusban dzsihadista csoportok támadták a térséget. A szombati esemény azonban a nigeri kormány saját közlése szerint a fegyveres erőkön belülről indult, ami közvetlenül érinti azt a hadsereget, amelyre Tiani egész rendszere épül. A tábornok 2023 júliusában Mohamed Bazoum elnök megbuktatásával került hatalomra, és éppen a romló közbiztonsággal indokolta a katonai hatalomátvételt.
Tiani alig egy hónapja, a nigeri állami Le Sahelnek adott júliusi interjújában még arról beszélt, hogy a június 18-i repülőtéri támadás mögött francia hírszerzési támogatást lát, és Franciaországot közvetlenül megvádolta az ország destabilizálásával. A kormány az elmúlt három évben felszámolta a korábbi francia katonai jelenlétet, és a gazdasági kapcsolat egyik legkeményebb konfliktusa az urán körül alakult ki.
2025. június 19-én Niger államosította a SOMAÏR uránvállalatot, amelyben a francia Orano évtizedek óta tulajdonos volt. Az Orano ezt kisajátításnak nevezi, kártérítést követel és nemzetközi választottbírósági eljárásokat indított. A francia vállalat saját 2025-ös éves jelentésében már úgy fogalmaz, hogy Niger a nemzeti szuverenitásra hivatkozva jogellenesen vette át a bányászati érdekeltségeit.
Közben Moszkva egyre közelebb került Niameyhez. Szergej Lavrov július 8-án személyesen tárgyalt Niameyben Niger, Mali és Burkina Faso külügyminisztereivel, és az AES–orosz közlemény politikai, katonai, gazdasági és biztonsági együttműködés további erősítéséről szólt. A tárgyalásokon Oroszország katonai felszerelések és kiképzés terén is technikai támogatást ajánlott; az orosz nagykövetség 2025 decemberében újranyílt Niameyben.
A nigeri védelmi minisztérium egyelőre nem közölte, ki irányította a lázadást, mi volt a célja, hány katonát vettek őrizetbe, illetve vannak-e halottak vagy sebesültek.
