Baka András államfőjelölése után szinte azonnal előkerültek a korábbi ügyei és nyilatkozatai. Schiffer András az 1956-os tatai sortűz miatt elítélt Korbely János strasbourgi ügyét és Baka jogállamiságról vallott korábbi álláspontját vette elő, Toroczkai László és a Mi Hazánk szintén élesen támadta a jelöltet, a Fidesz pedig közölte: nem vesz részt az államfőválasztásban. A vita középpontjába az került, hogy Baka korábban maga is a ciklusokon átívelő közjogi mandátumokat védte, most viszont rendkívüli esetben elfogadhatónak tartja egyes tisztségviselők idő előtti elmozdítását.
Schiffer András ezért vette most elő a Korbely ügyet
Baka államfőjelölése után Schiffer András nem finomkodott, bejegyzésében egyenesen így fogalmazott:
„Köztársasági elnöknek pedig a legjobb az, aki az 1956-os tatai sortűz egyik elkövetőjét, a Korbely nevű pribéket maga is felmentéssel támogatta Strasbourgban.”
Schiffer nemcsak a Korbely-ügyet támadta. Elővette Baka egy 2011-es nyilatkozatát is, amelyet a főbíró saját, idő előtti eltávolításával kapcsolatban tett. Baka akkor azt mondta, hogy:
„a közjogi funkciók ciklusokon túlmutató mandátuma a jogállamiság alapvető biztosítéka”.
Ennek most azért van különös jelentősége, mert Baka 2026 júniusában már azt mondta: a jelenlegi történelmi helyzetben rendkívül szűk körben elfogadhatónak tart bizonyos tisztségviselők idő előtti elmozdítását. Érvelése szerint egy autokratikus rendszer lebontása és az alkotmányosság helyreállítása kivételes helyzetet teremthet.
Baka így fogalmazott:
„Az elmozdítást én egyszeri és utolsó alkalommal, rendkívül szűk körben tartom indokoltnak.”
Schiffer éppen ezt az ellentmondást támadja: azt, hogy Baka saját mandátumának idő előtti megszüntetésekor a ciklusokon átívelő közjogi mandátumot a jogállamiság alapvető garanciájának nevezte, most viszont bizonyos esetekben maga is elfogadhatónak tart ilyen elmozdítást.
A Mi Hazánk: Baka alkalmatlan az államfői posztra
Toroczkai László és a Mi Hazánk ennél is szélesebb támadást indított. Toroczkai „pikánsnak” nevezte, hogy éppen azt a jogtudóst jelölik államfőnek, aki korábban a személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, miközben a Mi Hazánk szerint a TISZA most hasonló eszközöket alkalmaz. A párt Baka jelenlegi és korábbi álláspontja között alapvető ellentmondást lát.
„A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon.”
Mindenképpen pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú… pic.twitter.com/cCOGDAaJK7
— Toroczkai László (@ToroczkaiLaszlo) August 8, 2026
A Mi Hazánk ezt követően külön kitért a tatai ügyre is. Közölték: Baka nemzetközi bírói múltjából számukra „az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen”. Felidézték, hogy Baka tagja volt a Nagykamarának és a Korbely javára döntő többséghez tartozott. A párt mindezek miatt – Baka szakmai tudását és tapasztalatát nem vitatva – nem támogatja a jelölését, és továbbra is Tóth Máté energiajogászt javasolja köztársasági elnöknek.
Már a Fidesz is nekiment Bakának
A jelölés után Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is megszólalt. A Fidesz álláspontja szerint Sulyok Tamás mandátumát a TISZA illegitim módon szüntette meg, ezért az új államfő megválasztását sem tekintik legitimnek. Bóka bejelentette, hogy a Fidesz nem vesz részt a jelölési és választási eljárásban.
Bakáról pedig ezt írta:
„Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz.”
Bóka azt is Baka szemére vetette, hogy saját idő előtti eltávolítása miatt nemzetközi fórumig ment, most viszont elfogadja az államfőjelölést olyan helyzetben, amelyet a Fidesz Sulyok Tamás jogellenes eltávolításának tart.
