Betöltés…
3.8 C
Budapest

Palotás János: A költségvetés néma vallomása!

Ha a költségvetés beszélni tudna, kormányokat buktatna meg!

Attól tartok, hogy megalapozott a félelmem a tekintetben, hogy az olvasó már ezt a mondatomat sem olvassa el, mert amint meglátja a címben a költségvetés kifejezést, azonnal továbblapoz abban a tudatban, hogy ez az írás biztosan nem neki szól.

Nem tehetek mást, mint őszinte szavakkal kérek egy kis bizalmat néhány bekezdés erejéig azzal, hogy ebben az írásban egy olyan elemzéssel fog találkozni, amely arra mutat rá, hogy mi lenne akkor, ha a költségvetés beszélni tudna.

Palotás János: A költségvetés néma vallomása!

Ezért adtam azt az alcímet a mai írásomnak, hogy „Ha a költségvetés beszélni tudna, kormányokat buktatna meg!”, és nemcsak Magyarországon, hanem a világ legtöbb államában. Sajnos a költségvetés egy bonyolultnak látszó, sajátos kódrendszerrel íródik, így annak valós tartalmáról bármely állam bármely kormánya bármit mondhat, nem kell attól tartania, hogy a társadalom azonnal felismeri benne, ha a mondanivaló és a tartalom kisebb vagy nagyobb mértékben eltér a valóságtól, vagy akár egymást kizárja.

A kódrendszer feltörése sok-sok éves tapasztalatot igényel, így nyugodtan kijelenthető, hogy a költségvetésről szavazó parlamenti képviselők döntő többsége sem jelent problémát a kormányoknak, így Magyar Péter kormányának sem. Véleményem szerint a TISZA Párt 141 képviselőjének kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy ne rendelkezzenek a kormány ellenőrzésére képes szakmai életúttal, felkészültséggel, kritikai képességgel.

Sok évtizedes kódfejtési tapasztalatommal ebben az írásban arra teszek kísérletet, hogy a költségvetésnek egy olyan elemében, amely a rendszerváltás területén kiemelt fontosságú, én legyek a kormány 2027-es költségvetésének magyar hangja!

A 2027-es magyar költségvetés T/950. számú törvényjavaslata a mellékletekkel együtt 348 oldalas. Ebből a számszaki mellékletek a 42–315. oldalakon találhatóak. Ezen a 274 oldalnyi mellékleten védhető becsléssel oldalanként átlagosan 30–50, középértéken számítva 40 számelőfordulás található, amely közel 11 ezer szám.

A kódolvasó tudja, hogy minden egyes számhoz a kormány 2027-es valós terveit bemutató valamely cselekvési terv tartozik, amely nem egy kampánybeszéd, nem egy sajtóközlemény vagy a miniszterelnök parlamenti hangulatkeltő megszólalása, hanem a kőkemény valóság, mert bármit is tervez a kormány 2027-ben, annak megvalósulásához vagy költségvetési bevétel, vagy költségvetési kiadás tartozik.

És a 11 ezres szám még nem is a végső érték. A kódolvasó ugyanis azt is tudja, hogy ha a kormányzópárt kampányában vagy a kormányzási ciklusában bármi olyat állított, amelyhez a költségvetésben nem rendelt számot, akkor azt a valóságban nem tervezi betartani, az megmarad az ígéret szintjén. Azaz, ha a költségvetés beszélni tudna, akkor azokra a kérdésekre is hiteles választ tudna adni, amelyekben a kérdező valamely kormányzati ígéretről szeretne többet megtudni. Sőt, azt is ki merem mondani, hogy az, ami nincsen bent a költségvetésben, amelyhez nem tartozik kiadási vagy bevételi szám, az beszédesebb, mint aminek meglétét a költségvetésből el tudjuk olvasni.

Hogy egyetlen példával érzékeltessem, mire utalok: Magyar Péter a választási kampányban és később is számtalan alkalommal jelentette ki:

„A TISZA adópolitikája rendkívül egyszerű. Minden adónem vagy változatlan marad, vagy csökken.”

Ezzel szemben a 2027-es költségvetéshez kapcsolódó adóintézkedések között közel húsz olyan tételt találunk, amely az adóterhek növekedésével járó intézkedés. Természetesen ezek között vannak társadalmilag indokolható, sőt helyeselhető változtatások is. Csakhogy most nem az adóemelések indokoltságáról beszélek, hanem arról, hogy mit mondott korábban a kormányfő, és mit árul el a tényleges szándékairól a költségvetés. Mert a politikai ígéret és a költségvetésben megjelenő valóság közötti különbséget nem lehet kommunikációval eltüntetni.

Rátérve Magyar Péter kormányának első teljes éves költségvetésére, az kétségtelenül több területen eltérő kormányzati prioritásokat mutat, mint az Orbán-rendszer korábbi költségvetései. Az egészségügy helyesen, sokkal nagyobb hangsúlyt kap benne, mint az Orbán-rendszert finanszírozó, a bűnöző állam érdekeit kiszolgáló, az elmúlt 16 évre jellemző költségvetésekben.

Tényszerű, hogy több szociális terület esetében a juttatások helyenként jelentősen is növekednek benne, és ezzel is változnak az állami újraelosztás súlypontjai. Ezeket a változásokat indokolt elismerni.

Csakhogy a költségvetési prioritások megváltoztatása még nem rendszerváltás. A rendszerváltás ugyanis nem egyszerűen arról szól, hogy az új kormány más célokra és más arányban fordítja a rendelkezésére álló közpénzeket, hanem arról is, hogy felszámolja-e az előző rendszer jogsértő működésének következményeit, helyreállítja-e a sértettek jogait, és megteremti-e egy valóban demokratikus jogállam működésének intézményi és anyagi feltételeit. Ennek a rendszerváltó szándéknak azonban a 2027-es költségvetésben nem látom az érdemi pénzügyi és intézményi megjelenését.

A 2027-es költségvetésből egy megváltozott prioritásokkal működő kormány képe rajzolódik ki. Egy kormányé, amely a valós szándéka szerint kormányváltásban és semmiképpen nem rendszerváltásban gondolkodik, cselekvéseit kormányváltó szándék vezérli.

Sajnos kijelenthető, hogy a 2027-es költségvetésben egy olyan kormány képe biztosan nem jelenik meg, amely a korábbi rendszer jogsértéseinek feltárására, az elszenvedett károk orvoslására, a közvagyon visszaszerzésére és a jogállami felelősségre vonás intézményi feltételeinek megteremtésére átfogó, számszerűsíthető programot állított volna össze.

Márpedig a kormányváltás attól válik rendszerváltássá, hogy nem csupán mások gyakorolják a hatalmat, hanem a hatalom működésének szabályai, az állam és a polgárok viszonya, valamint a jogsértések következményei is alapvetően megváltoznak.

A költségvetésből hiányzó sorok tényszerűen kijelenthetővé teszik, hogy Magyar Péter kormányának első éves költségvetése a gyermekvédelem közel húszezer, tizenhat éven át megrázó körülmények között élő áldozatának részleges megsegítését célzó, egymilliárd forintos, elégtelen költségkeretén túl nem foglalkozik egyetlen, az Orbán-rendszer jogsértései következtében károsult társadalmi csoport átfogó jóvátételi programjának szükséges finanszírozásával sem, azaz ilyen programmal a TISZA-kormány nem számol.

Példaként kiemelve, nem látható a magánnyugdíjpénztári megtakarítások korábbi állami elvonásának rendezése, a deviza- és brókerkárosultak helyzetének érdemi orvoslása vagy a korábbi állami intézkedések más sértettjeinek szervezett kárpótlása.

Nem állítja meg a nyugdíjas társadalom több mint kilencven százalékának immár 16 éve tartó folyamatos orbáni kifosztását, sőt azt 2027-ben változatlan tartalommal folytatni engedi, amely szerintem a történelmi bűn kategóriájába sorolható.

Nincs forráskijelölés az LMBTQ több százezres közösségét ért megkülönböztetés, a velük szemben a legmagasabb bírói fórumon ítélettel kimondott gyűlöletkeltés, hátrányos megkülönböztetés következményeinek felszámolására, esetleges kárpótlás biztosítására. Fontos lenne érteni, hogy arra is kellene költségvetési fedezetet biztosítani, ha a TISZA-kormány a társadalmat felvilágosító kampánnyal szeretné ellensúlyozni az éveken át százmilliárdokkal finanszírozott lejáratási, gyűlöletkeltési kampány károkozását az érintettekkel szemben. Hasonló felvilágosító kampánnyal kellene részlegesen helyrehozni a Brüsszellel szembeni, az Ukrajnával szembeni százmilliárdos lejáratási kampányok elfogadhatatlan, megmagyarázhatatlan következményeit.

De nincs nevesített vagy rejtett forrása a korai nyugdíjazásba kényszerített bírói közösségnek, az elbocsátott képzett katonai vezetőknek, rendőröknek, tanároknak, az oktatásban dolgozóknak, az orvosoknak és egészségügyi szakdolgozóknak, az államigazgatási munkájuktól az orbáni lojalitás hiánya miatt elküldötteknek.

De nem található szándék a forrásaiktól megfosztott médiaszereplők, médiamunkások, civil szervezetek és az orbáni oligarcharendszer piaci kiszorításos tevékenységének következményeként tönkrement vállalkozások megsegítésére. Ez utóbbi, közel sem teljes felsorolás mindegyike esetén a károkozás enyhítésének, a következmények felszámolásának nem csupán a pénzbeli kárpótlás lehet az útja, hanem a következményeket felszámoló társadalmi programok beindítása is.

Hasonlóképpen nem érzékelhető olyan átfogó intézményi és költségvetési program, amely a korábbi rendszerben közvagyonból magánvagyonná alakított, jogellenesen megszerzett javak felkutatását és törvényes visszaszerzését szolgálná. Hiányzik a program érdemi finanszírozása. Ugyanakkor a valós kormányzati szándékra sokkal jobban rávilágít, hogy az erős szakmai becsléssel 30–60 ezer milliárd forintnyi, jogsértő módon, hol ingyenes juttatással, hol sokszoros túlárazással, hol a versenytársak kiiktatásával magánosított közvagyon visszaszerzéséből származó érdemi bevétel sem szerepel a költségvetés bevételi soraiban, összhangban azzal, amit egyébként nap mint nap tapasztalunk e téren.

Különösen súlyos hiányosságnak tartom, és egyben egy elfogadhatatlan kormányzati cselekvés hiányára utal, hogy a költségvetésből nem rajzolódik ki a rendvédelmi és nyomozó hatóságok, az ügyészségek és a bíróságok olyan mértékű, célzott megerősítése, amely alkalmassá tenné őket a NER tizenhat éve alatt felhalmozódott, potenciálisan több ezer, akár ennél is több büntetőjogi relevanciájú ügy feltárására, a szükséges nyomozások lefolytatására és a büntetőeljárások észszerű időn belüli, törvényes befejezésére.

Ide tartozik, hogy a költségvetésben ugyan jelentősen növekszik a büntetés-végrehajtás beruházási előirányzata, 44 millió forintról 4 milliárd forintra, de nem rajzolódik ki olyan átfogó, célzott kapacitásbővítési program, amely a NER bűncselekményeinek várható tömeges feltárásával járó igazságszolgáltatási feladatokra készítené fel az intézményrendszert.

Mondhatnánk, hogy egy költségvetés önmagában nem bizonyíthatja, hogy egy kormánynak van-e rendszerváltó szándéka vagy sem. Azt azonban a kormány költségvetése tényszerűen megmutathatja, hogy a politikai céljaihoz milyen anyagi és intézményi feltételeket kíván teremteni, és ez mindennél hitelesebben mutatja be, hogy egy szándék, ha meg is van, megmarad a szándék szintjén, vagy a megvalósítás útjára lép.

Összegezve:

A 2027-es költségvetésből egy megváltozott prioritásokkal működő kormány képe kirajzolódik. Egy olyan kormányé azonban egyelőre nem, amely a korábbi rendszer jogsértéseinek feltárására, az elszenvedett károk orvoslására, a közvagyon visszaszerzésére és a jogállami felelősségre vonás intézményi feltételeinek megteremtésére átfogó, számszerűsíthető programot állított volna össze.

Márpedig a kormányváltás attól válik rendszerváltássá, hogy nem csupán mások gyakorolják a hatalmat, hanem a hatalom működésének szabályai, az állam és a polgárok viszonya, valamint a jogsértések következményei is alapvetően megváltoznak.

Palotás János elemzései és megszólalásai az Esti Hírlap mellett saját online felületein is elérhetők.

Palotás János Szubjektív rovatának további cikkei:

További kapcsolódó cikkeink:

Kapcsolódó híreink

Aktuális

Szerbia lesz a magyar válogatott ellenfele a Nemzetek Ligája osztályozóján

Marco Rossi csapata a Nemzetek Ligája A/B-osztályozóján a szerbekkel...

Már szeptemberben elrendelték a vagyonzárat, Magyar Péter most számolt be róla

A november 21-én nagy visszhangot kiváltó, több mint kilencmilliárd...

Százmilliós tartozás miatt árverezik a gyenesdiási focipálya öltözőjét – a jelenlegi klub elhatárolódott

Több mint százmillió forintos tartozás miatt árverésre bocsátotta a...

A GTA 6 miatt még az internet is rekordot döntött – Miamiban sztárfesztivállal ünnepelnek

Rekordot döntött az internetforgalom a GTA 6 premierjekor, Miamiban Travis Scott és Cardi B ünnepli a játékot, és még a brit kormány is megszólalt.

Megsemmisítették a pázmányos joghallgató záróvizsgáját a volt alkotmánybíróhoz kötött ügyben

Megsemmisítette egy joghallgató záróvizsgájának eredményét a Pázmány Péter Katolikus...

Közel öt hónap után engedték ki Bús Balázst – mi indokolta eddig a letartóztatását?

Megszüntette Bús Balázs letartóztatását a bíróság, így a Nemzeti...

Kevesebbet vásárolni, tovább használni – a pazarlás ellen indul európai kampány

Megjavíttatni a meghibásodott készüléket, továbbadni a kinőtt ruhát vagy...

Kilenc év után visszatér Sarah Brightman Budapestre – karácsonyi koncertet ad az MVM Dome-ban

Zenekarral, kórussal és ünnepi műsorral érkezik Budapestre Sarah Brightman:...

Fiatal nő holttestét találták meg Veszprémben, az Erzsébet ligetben

Egy harminc év körüli nő holttestét találták meg szombat...

A focivébét is lekörözte a GTA 6-őrület – akár 60 ezer magyar maradhatott otthon, Pécs pedig Vice Cityvé változott

A GTA 6 közösségi médiás premierje a focivébét is lekörözte, Magyarországon akár 60 ezren maradhattak otthon, a pécsi tévétorony pedig Vice City színeiben ragyogott.

ESTI HÍRLAP RIKKANCS – 2026. NOVEMBER 21.

Hét vezetőt váltottak le a NAV-nál, kétezer rendőr hiányzik...

Kapcsolódó cikkek

KEDVELT KATEGÓRIÁK