Budapest, Magyarország – 2025. szeptember 19. — Az Európai Unió új bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) hamarosan minden európai vállalat életében változást hoz. A szabályozás célja a nemek közötti bérkülönbség csökkentése és a bérezési gyakorlatok átláthatóbbá tétele, a Prohuman Zrt. pedig információs oldalt indított, hogy segítse a hazai cégeket a felkészülésben és az átállásban.
Budapest, Magyarország – 2025. szeptember 19. — Az Európai Unió új bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) hamarosan jelentős változásokat hoz a hazai vállalatok életében. A szabályozás célja, hogy csökkentse a nemek közötti bérkülönbséget és átláthatóbbá tegye a bérezési gyakorlatokat az európai munkaerőpiacon. Az irányelvet a tagállamoknak 2026. június 7-ig kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe.
A hazai HR-szolgáltatás piacvezetője, a Prohuman Zrt. információs oldalt indított, hogy segítse a cégeket a felkészülésben, és bemutassa a legfontosabb tudnivalókat az irányelv jelenlegi értelmezése szerint.
Mit jelent a bértranszparencia az üzleti életben?
Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója elmondta:
„Az Európai Unió új bérátláthatósági irányelve hamarosan minden cég életében változást hoz – nem csak jogszabályi oldalról. Érdemes már időben felkészülni, és átgondolni, milyen hatással lehet a napi és stratégiai HR-politikára.”
A Prohuman szakemberei szerint a legfontosabb változások várhatóan a következők lesznek:
- Átlátható fizetési sávok: Az álláshirdetésekben kötelező lesz a fizetési sáv vagy a pozícióhoz tartozó minimum feltüntetése, és a munkáltató nem kérdezheti a jelölt korábbi fizetését.
- Belső bértranszparencia: A munkavállalók tájékoztatást kérhetnek a hasonló munkakört betöltő kollégák bérezéséről, és nem tiltható meg a fizetés nyilvánosságra hozatala.
- Jelentéstétel 100 fő felett: A nagyvállalatoknak rendszeresen jelentést kell készíteniük az átlagbér és mediánbér, bónuszok, előléptetések és toborzási adatok nemek szerinti bontásában.
- Bérkülönbségek korrekciója: Ha a jelentés 5% feletti nemi alapú bérkülönbséget mutat objektív indoklás nélkül, kötelező belső vizsgálat és intézkedési terv kidolgozása szakszervezeti vagy munkavállalói képviselőkkel.
- Pénzügyi és jogi következmények: A törvény rögzítheti a munkavállalók kártérítésre való jogosultságát és a vállalatokra kiszabható szankciókat visszamenőleg is, ha bizonyítható hátrányos megkülönböztetés történt.
Miért érdemes már most felkészülni?
Tóth Ágnes hangsúlyozta:
„A bérek nyilvánossá válása belső feszültségek forrása lehet, ha aránytalanságok derülnek ki. Jelentős adminisztratív terheket is jelent majd az új szabályoknak való megfelelés, a bérszintek újratervezése és összehangolása. Érdemes már most elindítani a belső felülvizsgálatokat és kialakítani a stratégiát a zökkenőmentes átállás érdekében.”
A Prohuman információs oldala segít a hazai vállalatoknak abban, hogy a jogszabályi megfelelés mellett versenyképes, felelős HR-politikát alakítsanak ki, amely megfelel az üzleti partnerek, munkavállalók és befektetők elvárásainak.
A Prohuman csoport 20 éves múlttal rendelkezik a kelet-közép-európai régióban, napi szinten mintegy 20 ezer embernek biztosít munkát, és több mint ezer ügyfelének nyújt komplex HR-szolgáltatásokat. 2023-ban az összesített árbevétel meghaladta a 135 milliárd forintot.
Laky Zoltán
