Miközben az Európai Unió továbbra is csökkenteni szeretné Oroszország energiabevételeit, Donald Trump amerikai elnök az üzemanyagárak mérséklése érdekében ideiglenesen enyhített az orosz dízelre vonatkozó korlátozásokon. A megállapodás diplomáciai vihart kavart, de Magyar Péter szerint Budapest számára fontos tárgyalási érv lehet: Magyarország novemberben lejáró amerikai szankciós mentességének meghosszabbításáról is hamarosan dönteni kell. A brüsszeli EU-csúcson közben az energiaárak és az ETS2 kibocsátáskereskedelmi rendszer körül is kemény viták zajlottak. Bár több ország módosításokat sürget, a rendszer újabb elhalasztásáról nem született döntés.
Az energiaárak ismét az európai politika legkényesebb kérdései közé kerültek. A közel-keleti válság, az orosz–ukrán háború és a világpiaci üzemanyagellátás bizonytalanságai egyszerre terhelik a kontinens gazdaságát, miközben az Egyesült Államok is saját piacának stabilizálására törekszik. Ebben a feszült helyzetben született meg az amerikai–orosz dízelmegállapodás, amely újabb ellentmondásokat hozott felszínre a nyugati szankciós politikában.
Donald Trump lépése az üzemanyagárak mérséklését célozza, az orosz energiahordozók kereskedelmének átmeneti könnyítése azonban politikailag rendkívül érzékeny döntés. Az orosz olaj- és üzemanyagexportból származó bevételek ugyanis továbbra is jelentős szerepet játszanak Moszkva gazdaságában, miközben a nyugati szankciók egyik célja éppen az Ukrajna elleni háború finanszírozási lehetőségeinek korlátozása.
Magyar Péter miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcsról hazafelé tartva a 444-nek adott interjújában arról beszélt, hogy az amerikai döntésnek magyar szempontból is komoly jelentősége lehet. A kérdés szerinte ugyan nem tartozik közvetlenül az Európai Tanács hatáskörébe, de Magyarország energiapolitikai mozgásterére mégis hatással lehet.
Magyarország novemberben lejáró mentessége a tét
A magyar kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak novemberig van érvényes amerikai mentessége az orosz kőolaj beszerzését érintő szankciók alól. A mentesség meghosszabbítása ezért rövidesen ismét napirendre kerülhet Washington és Budapest között. Magyar Péter szerint az amerikai–orosz dízelmegállapodás erős érv lehet a magyar álláspont mellett. Ha ugyanis az Egyesült Államok saját üzemanyagpiacának stabilizálása érdekében lehetővé teszi az orosz dízel kereskedelmét, akkor Budapest szerint nehezen volna indokolható, hogy Magyarországtól megtagadják az orosz kőolaj beszerzéséhez szükséges mentesség újabb egyéves meghosszabbítását.
Az érvelés mögött világos gazdasági érdek húzódik meg. Magyarország energiaellátásában továbbra is szerepet játszik az orosz kőolaj, a beszerzési útvonalak és a finomítói technológia átalakítása pedig nem pusztán politikai döntés, hanem idő- és beruházás igényes folyamat. A jelenlegi megállapodások fenntartása ezért a magyar kormány szerint az ellátásbiztonság és az üzemanyagárak szempontjából is fontos.
Csakhogy az amerikai döntés egyelőre nem biztosítja Magyarország mentességének meghosszabbítását. Az orosz dízel kereskedelmére vonatkozó amerikai könnyítés és a magyar kőolajimportot érintő szankciós engedmény két külön kérdés. Attól, hogy Washington az egyik területen átmenetileg változtatott a szabályokon, nem következik automatikusan, hogy a másik ügyben is kedvező döntést hoz.
Brüsszel és Washington másként közelíti meg az orosz energiát
Az amerikai döntés különösen érzékenyen érinti az Európai Uniót. Az uniós vezetők továbbra is az orosz energiabevételek csökkentésében érdekeltek, mert ezek hozzájárulhatnak az Ukrajna elleni háború finanszírozásához. Az Európai Tanács október 15–16-i hivatalos következtetéseiben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen enyhítette az orosz dízelre vonatkozó szankciókat. A dokumentum megerősítette az uniós törekvést az Oroszországtól való energiafüggőség további csökkentésére. Európa egyszerre szeretné megőrizni Ukrajna támogatását, az ipar versenyképességét és a háztartások megfizethető energiaellátását.
Magyar Péter a 444 interjújában maga is elismerte, hogy a megállapodás ukrán szempontból kedvezőtlen. Az orosz energiahordozók kereskedelmének könnyítése ugyanis bevételhez juttathatja Moszkvát, miközben Ukrajna és európai támogatói a háború gazdasági hátterének gyengítésében érdekeltek.
Washington lépése arra is rávilágít, hogy a szankciós politika és az energiaárak kezelése között egyre nehezebb egyensúlyt találni. Az amerikai kormány elsősorban a hazai fogyasztók és vállalkozások üzemanyagköltségeit próbálja mérsékelni. A nemzetközi helyzet gyors változását jelzi az is, hogy Donald Trump az interjú elkészülte után felfüggesztette az október 18-án hatályba lépni tervezett új, Oroszország elleni amerikai szankciós csomagot. A döntés tovább növelte a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, milyen irányt vesz Washington következő hónapokban folytatott oroszpolitikája.
Az energiaárak miatt kemény vita zajlott az EU-csúcson
Brüsszelben az európai vezetők egyik fontos gazdasági vitája arról szólt, hogyan lehetne megvédeni az ipart és a lakosságot a magas energiaárak következményeitől.
Magyar Péter szerint a közel-keleti válság, az orosz–ukrán háború, a világpiaci dízelhiány, az aszályok és az alacsony folyóvízállások egyaránt hozzájárulnak az európai gazdaság sebezhetőségéhez. Egy ilyen környezetben a szállítási költségek emelkedése, a finomítói kapacitások korlátai és az üzemanyagpiaci kilengések gyorsan megjelenhetnek a vállalkozások és a fogyasztók kiadásaiban is. A magyar miniszterelnök elmondása szerint Magyarország a visegrádi országokkal, valamint Olaszországgal és Görögországgal együtt próbálta elérni, hogy az uniós következtetések konkrét intézkedéseket tartalmazzanak az energiaárak mérséklésére.
Az elfogadott dokumentum valóban kiemelten foglalkozik az energiaköltségekkel. Az Európai Tanács további rövid távú lépéseket sürgetett, többek között a finomítói kapacitások jobb kihasználása, a túlzott árkilengések mérséklése és az európai ipar versenyképességének erősítése érdekében. Az uniós vezetők hosszú távú piaci beavatkozásokban is gondolkodnak. A hivatalos következtetések hangsúlyozzák a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentését, a villamosítás, a megújuló energiaforrások és az energiatárolás fejlesztését is.
ETS2: felülvizsgálat igen, újabb halasztás nem
Az egyik komoly nézeteltérést az ETS2, vagyis az épületek fűtéséhez és a közúti közlekedéshez kapcsolódó kibocsátásokat érintő új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer váltotta ki. A mechanizmus a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást árazná be, amelynek költsége közvetve a fűtési és közlekedési kiadásokban is megjelenhet. A magyar kormány és több más tagállam attól tart, hogy a jelenlegi energiapiaci környezetben az újabb költségek különösen érzékenyen érintenék a háztartásokat és a kisebb vállalkozásokat.
Magyar Péter a 444-nek arról beszélt, hogy az energiaárak miatti közös fellépés eredményeként sikerült elérni az ETS2 felülvizsgálatát. Az interjúban egyéves halasztásról is szó esett.
Az elfogadott októberi uniós dokumentum azonban nem tartalmaz újabb egyéves halasztási döntést. A rendszer indulásának 2028-as időzítése korábbi uniós döntéshez kapcsolódik. A mostani csúcson az Európai Tanács azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy frissítse az ETS2 hatásainak értékelését, különös tekintettel a rendszer kialakítására és a megfelelő védelmi mechanizmusokra.
Az uniós tagállamok között továbbra is eltérnek az álláspontok: egyes kormányok a lakossági költségek és az ipari versenyképesség védelmében további könnyítéseket sürgetnek, mások viszont attól tartanak, hogy a folyamatos módosítások gyengíthetik az éghajlatvédelmi célokat és bizonytalanná tehetik a hosszú távú beruházásokat, így az energiaátmenet társadalmi és gazdasági terheinek elosztásáról is folytatódhat a vita.
Magyarország számára az elkövetkező hónapokban két nagyon fontos kérdés kerülhet előtérbe. Az egyik az orosz kőolaj beszerzését érintő amerikai szankciós mentesség novemberi meghosszabbítása, a másik az európai energiaárak és az ETS2 jövőjéről folytatódó uniós egyeztetés. Mindkét ügyben komoly pénzügyi és gazdasági érdekek forognak kockán, de egyikben sem született meg minden szükséges döntés. Az amerikai–orosz dízelmegállapodás politikai érvet adhat Magyarországnak, az ETS2 felülvizsgálata pedig lehetőséget teremthet a szabályok módosítására. Ám egyik fejlemény sem jelent biztos garanciát a kormány által remélt eredményekre, a magyar gazdaság és a háztartások számára is érzékelhető könnyítések elérésére.
