A kormány 2026 februárjára extra nyugdíjkifizetést ígér, miközben az államkötvényhozamok 7 százalék fölé emelkedtek – a döntés így egyszerre szólhat a választók pénztárcájának és a költségvetés teherbírásának.

A következő inflációs adat előtt nem az élelmiszer és nem is a benzin árán múlik a hangulat: a piac most a szolgáltatásokon tartja a szemét. A fodrásztól a fogorvosig ezek az árak nem engednek vissza — és ez köti meg a jegybankok kezét.

A mesterséges intelligencia (AI) továbbra is a globális tőkepiacok motorja. Az amerikai részvénypiacokon az elmúlt hetekben újra erősödött a befektetői optimizmus, elsősorban az olyan technológiai óriások miatt, mint az Nvidia, a Microsoft, az Alphabet és az Amazon.
Ezek a cégek nemcsak a tőzsdei indexeket húzzák felfelé, hanem újra formálják a piaci várakozásokat is a 2025-ös gazdasági évre.

Ellentétes irányú folyamatok rajzolódnak ki az európai gazdaságban: miközben a baromfihús iránti kereslet tovább nő, az árak átlagosan 13 százalékkal emelkedtek, az új teherautók és furgonok regisztrációja viszont közel tíz százalékkal visszaesett. Az adatok arra utalnak, hogy az élelmiszeripar még tartja magát, ám a szállítási és ipari szektor lassulása a gazdaság mélyebb szerkezeti változását jelezheti.

Szeptemberben mérséklődött Magyarország külkereskedelmi többlete: az aktívum 589 millió euróra csökkent, mivel az import gyorsabban nőtt, mint az export. A gyengébb forint és az emelkedő energiaárak tovább terhelték a külkereskedelmi mérleget.

Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország a teljes erővel dolgozik a „14. havi” nyugdíj bevezetésén. A választások előtt ígért kiegészítés költsége mintegy 1,6 milliárd dollár, rövid távon támogatja a nyugdíjasok fogyasztását, de hosszú távon komoly pénzügyi kockázatokat rejthet az államháztartás számára.