Tízmilliárd forintos krízisalapot hoz létre a kormány a gyermekvédelmi rendszer legsürgetőbb problémáinak kezelésére, további egymilliárd forintból pedig azok számára készül jóvátételi program, akiket az elmúlt évtizedekben a gyermekvédelemben bántalmazás, visszaélés vagy kizsákmányolás ért. A döntéseket a gyermekvédelmi intézményrendszer hónapokig tartó átvilágítása után jelentették be, közben pedig újabb változás is készül: a javítóintézeteket visszahelyeznék a gyermekvédelmi rendszer irányítása alá.
Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár pénteken számolt be arról, hogy elkészült a magyar gyermekvédelmi rendszer helyzetét feltáró Gyermekvédelmi Diagnózis. A vizsgálat hónapokon át tartott, ennek során intézményeket kerestek fel, dokumentumokat elemeztek és anonim beszélgetéseket folytattak a rendszerben dolgozókkal. A tanulmányt a tárca ígérete szerint hamarosan nyilvánosságra hozzák.
Az átvilágítás nyomán első lépésként tízmilliárd forintos krízisalapot hoznak létre. A pénzt azokra a területekre fordítanák, ahol a kormány szerint a leggyorsabban van szükség beavatkozásra. Ide tartoznak a gyermekek családból való kiemelését megelőző alapszolgáltatások, a kórházakban maradt gyermekek helyzete, a tartósan szökésben lévő fiatalok ellátása, a speciális szükségletű gyermekek támogatása és a különleges gyermekotthonok működésének javítása. A csomag része a gyermekvédelemben dolgozók béremelése is.
A kormány emellett külön egymilliárd forintos jóvátételi alapot hoz létre azok számára, akik 1997 óta a gyermekvédelmi rendszerben éltek és ott bántalmazást, visszaélést vagy kizsákmányolást szenvedtek el. A támogatás pontos feltételei egyelőre nem véglegesek. A tárca a következő hónapokban nyilvános vitát kíván indítani arról, hogy kik és milyen feltételekkel részesülhetnek majd a jóvátételből.
A gyermekvédelmi rendszer átalakítása közben újabb változás is napirendre került. A kormány szeptember 3-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a tervezetet, amely szerint a megmaradt négy javítóintézetet, az aszódi, a debreceni, a rákospalotai és a nagykanizsai intézményt visszahelyeznék a gyermek- és ifjúságvédelemért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá. A tervezet társadalmi egyeztetése szeptember 11-ig tart.
A javítóintézetek fenntartását és irányítását fél évvel korábban a büntetés-végrehajtási szervezet feladatkörébe utalták, miután a Szőlő utcai intézetben súlyos visszaélések és gyermekvédelmi mulasztások kerültek nyilvánosságra. A kormány most azzal indokolja a visszahelyezést, hogy a javítóintézetekbe kerülő fiatalok többsége 18 év alatti, sokan hátrányos szociális helyzetből érkeznek és feldolgozatlan traumákat hordoznak, ezért esetükben a büntetés-végrehajtási megközelítés helyett nagyobb szerepet kell kapniuk a gyermekvédelmi szakembereknek.
Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár 2026. szeptember 4-én beszélt a Gyermekvédelmi Diagnózis elkészültéről, a tízmilliárd forintos krízisalapról és az egymilliárd forintos jóvátételi alapról. Videó: Kátai-Németh Vilmos / Facebook
A gyermekvédelem helyzete az elmúlt hónapokban ismét központi közéleti kérdéssé vált. Korábbi vizsgálatok és ügyek súlyos szakemberhiányra, férőhelyproblémákra, rossz intézményi körülményekre és több esetben bántalmazásokra hívták fel a figyelmet. A most bejelentett krízisalap, a jóvátételi program és a javítóintézetek tervezett visszaintegrálása azt jelzi, hogy a kormány több ponton egyszerre kezdte meg a rendszer átalakítását, a részletes végrehajtási szabályok azonban több területen még kidolgozás alatt állnak.
Forrás: Szociális és Családügyi Minisztérium, Magyarország Kormánya
