Franciaország történelmében nem először, de annál súlyosabban fordult elő, hogy egy kormány a parlament bizalmatlansági szavazásán bukik el. François Bayrou kabinetje 364–194 arányban vesztette el a képviselők támogatását, és ezzel Emmanuel Macron elnöknek immár harmadszor kell új miniszterelnök után néznie egyetlen év alatt.
A megszorítások ára
A kormány bukásának közvetlen oka a megszorító csomag volt: a 44 milliárd eurós kiadáscsökkentés, az állami ünnepnapok eltörlése és a költségvetés befagyasztása olyan intézkedések voltak, amelyekhez sem a baloldal, sem a jobboldal, sem a szélsőjobb nem kívánt asszisztálni. Bayrou ugyan a „nemzet túlélésének zálogaként” próbálta eladni a csomagot, ám a társadalmi feszültség és a politikai széttöredezettség együtt végzetesnek bizonyult.
Patthelyzetből patthelyzetbe
A mostani összeomlás nem elszigetelt esemény: Macron tavaly nyári előrehozott választásai óta a francia parlament három részre szakadt. Egyik oldal sem képes stabil többséget felmutatni, így minden kormány eleve ideiglenesnek születik. Bayrou volt a harmadik, aki ebben a darálóban elvérzett.
Európai tükör
Franciaország válsága nem csupán nemzeti ügy. A kontinens egyik legerősebb gazdasága, az uniós döntéshozatal kulcsszereplője bénult állapotban áll a világ előtt. Ez üzenet mindenkinek: ha a politikai táborok nem képesek a közös minimumra, akkor a demokrácia a saját intézményein keresztül saját magát bénítja meg.
Franciaország ma egyszerre a demokrácia diadala és tragédiája. A képviselők ereje megdöntött egy kormányt, de a nép valójában kormányzásra várna, nem pedig újabb és újabb bizalmatlansági szavazásokra. A kérdés immár nem az, hogy ki lesz a következő miniszterelnök, hanem az: lesz-e bárki, aki ebben a széttöredezett politikai térben képes lesz kitölteni a mandátumát.
A kép csak illusztráció!
