Péntek reggel személyesen tárgyal Magyar Péter miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Brüsszelben. A találkozót a magyar kormányfő jelentette be szerdán, két nappal azután, hogy Ukrajna elfogadta és Zelenszkij aláírta a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatását érintő törvénymódosítást. A két vezető olyan kérdésekről ülhet tárgyalóasztalhoz, amelyek hónapok óta meghatározzák Budapest és Kijev viszonyát: a kisebbségi jogokról, Ukrajna európai integrációjáról és a háború miatt kialakult biztonsági helyzetről.
Magyar Péter szerdán a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a következő napokban több fontos nemzetközi egyeztetésen vesz részt. A legnagyobb figyelmet kétségkívül a péntek reggelre tervezett találkozó kelti, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel négyszemközt tárgyal Brüsszelben, az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozójának idején.
A két politikus számára nem ez lesz az első személyes találkozás. Júniusban már beszéltek egymással egy brüsszeli uniós csúcson, júliusban pedig az ankarai NATO-csúcstalálkozón is egyeztettek. Akkor egy későbbi budapesti vagy kijevi találkozó, valamint egy közös kárpátaljai látogatás lehetősége is szóba került. A mostani megbeszélés azonban az első előre bejelentett, külön kétoldalú tárgyalásuk lehet.
Két nappal korábban fontos döntést hozott az ukrán parlament
A pénteki találkozó időzítése nem véletlenül kelt figyelmet. Az ukrán parlament október 12-én elfogadta a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását érintő törvénymódosítást, amelyet Volodimir Zelenszkij még aznap aláírt. A döntésről Magyar Péter a magyar Országgyűlés hétfői ülésén is beszámolt. A módosítás azokat az iskolákat érinti, amelyekben a tanulók jelentős része valamely európai uniós hivatalos nyelven, így magyarul tanul. A jogszabály szélesebb garanciákat biztosít az anyanyelvű oktatás fenntartásához, és az intézmények jogi helyzetét is erősíti.
A változtatás különösen fontos a kárpátaljai magyar közösség számára, amelynek oktatási és nyelvhasználati jogai hosszú éveken át vitát okoztak Budapest és Kijev között.
Magyar Péter a parlamentben a döntést a magyar diplomácia eredményeként értékelte. A kormányfő megköszönte Orbán Anita külügyminiszter, a tárgyalásokon részt vevő szakértők és a kárpátaljai magyarok képviselőinek munkáját, és élesen bírálta a korábbi Fidesz-kormányt, amely szerinte éveken át nem tudott hasonló eredményt elérni.
A törvény elfogadása, a most megadott jogi garanciák tényleges érvényesülése, az iskolák működése és a mindennapi nyelvhasználat tényleges megvalósulása továbbra is figyelmet érdemel.
Magyarország már két újabb uniós tárgyalási fejezetcsoport megnyitását is támogatta
A magyar–ukrán közeledésnek közvetlen uniós következménye is lett. A kisebbségjogi törvénymódosítást követően Magyarország hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásain két további fejezetcsoportot nyissanak meg. Budapest hónapokon át a kisebbségi jogokra vonatkozó vállalások teljesítéséhez kötötte a tárgyalások előrehaladását, közben többször jelezte: Ukrajna gyorsított uniós felvételét továbbra sem támogatja.
A csatlakozási tárgyalások folytatásának támogatása nem azonos Ukrajna uniós tagságának jóváhagyásával, mely utóbbihoz később további, valamennyi tagállamot érintő döntésekre lesz szükség. A magyar kormány korábban népszavazás lehetőségét is felvetette Ukrajna majdani tagságával kapcsolatban.
A háború és az energiabiztonság kérdése
A brüsszeli tárgyalások idején továbbra is tart az orosz–ukrán háború, és Ukrajna katonai, pénzügyi, valamint politikai támogatása változatlanul az európai döntéshozatal egyik legnehezebb kérdése. A kormány a kapcsolatok rendezésére irányuló lépések ellenére fenntartotta azt az álláspontját, hogy Magyarország nem küld katonákat és fegyvereket Ukrajnába, humanitárius segítséget azonban továbbra is nyújt.
A két ország között az energiaellátás és a régiós együttműködés is vitás kérdés maradt. Az olajszállítások, az energetikai infrastruktúra biztonsága és az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentése egyaránt érinti Magyarország gazdasági érdekeit. Ezek a kérdések a pénteki megbeszélésen is felmerülhetnek, bár a négyszemközti találkozó részletes napirendjét egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Kétnapos uniós csúcson születhetnek újabb döntések
Az Európai Tanács október 15–16-i brüsszeli ülésén a tagállamok vezetői az energiaárakról, az európai gazdaság versenyképességéről, a 2028–2034-es uniós költségvetésről, a migrációról, a Közel-Keletről és Ukrajna további támogatásáról is tárgyalnak.
António Costa, az Európai Tanács elnöke a vezetőknek küldött meghívólevelében külön hangsúlyozta, hogy az emelkedő energiaárak miatt rövid távú intézkedésekre is szükség lehet, közben Európának hosszabb távon csökkentenie kell a fosszilis energiahordozóktól való függőségét.
Forrás: Magyar Péter, Európai Tanács
