Egy friss kormányrendelet-tervezet szerint a jövőben a hatóságok elektronikus nyomkövető eszközt alkalmazhatnának olyan személyekkel szemben, akik egyes külföldi állami vezetők magyarországi látogatása idején a biztonságukat veszélyeztethetik. A szabályozás különlegessége, hogy ilyen intézkedésre akár konkrét bűncselekmény gyanúja nélkül is sor kerülhet, pusztán megelőzési céllal.
Mit tartalmaz a tervezet?
A HVG információi szerint a rendelettervezet lehetővé tenné, hogy a rendőrség:
- tágabb területeket zárjon le védett személyek mozgása idején;
- és személyre szabott korlátozásokat vezessen be olyan állampolgárokkal szemben, akiket „kockázatosnak” ítélnek meg korábbi magatartásuk alapján.
A dokumentum szerint az érintettek akár elektronikus nyomkövetőt (pl. okosórát) is kaphatnak, amelynek célja az adott személy mozgásának nyomon követése és korlátozása. Az eszköz lehetővé teszi, hogy a rendőrség azonnal értesüljön arról, ha az illető belép egy előre meghatározott tiltott zónába.
A tervezett intézkedés indoklása
A kormányzat szerint a szabályozás célja, hogy megerősítse a Magyarországra látogató nemzetközileg védett személyek biztonságát. Hasonló gyakorlat más országokban is létezik: kiemelt látogatások alkalmával bizonyos területeket lezárnak, és a hatóságok fokozott figyelemmel követik a potenciális veszélyforrásokat.
A nyomkövetők bevezetésére vonatkozó javaslat megelőzési intézkedésként jelenik meg a szövegben, azaz akkor is alkalmazható lehet, ha az érintett személy nem követett el bűncselekményt, csupán „zavaró magatartást” tanúsított korábban – például tüntetésen vett részt.
Technikai háttér
Az elmúlt időszakban a hatóságok 3000 új, elektronikus nyomkövető okoseszközt rendeltek meg. Ezek hasonló típusúak lehetnek, mint amilyeneket jelenleg is alkalmaznak bűnügyi felügyelet vagy házi őrizet esetén. Jelenleg ezeknek csak alig harmada van használatban, így a fennmaradó eszközök új felhasználási területet kaphatnak.
Lehetséges jogi és társadalmi következmények
1. Szólásszabadság és gyülekezési jog kérdése
A tervezet több alapjogot is érinthet, különösen a szólásszabadságot és a gyülekezéshez való jogot. Jogvédő szervezetek szerint az, hogy valaki korábban tiltakozott vagy nyilvánosan véleményt nyilvánított, nem adhat alapot a mozgásszabadság előzetes korlátozására.Kockázat: Egyes szakértők szerint a gyakorlat a jogbiztonságot és a véleménynyilvánítás szabadságát is sértheti, ha a „zavaró magatartás” megfogalmazása nem pontosan meghatározott.
2. Jogállamisági aggályok
A jogszabály megfordítja az ártatlanság vélelmét – vagyis az intézkedés nem bűncselekmény elkövetése után következik, hanem megelőző jelleggel, egyfajta „preventív büntetésként”. Ez eltér a magyar és európai jogi hagyományoktól, amelyek szerint a személyi szabadság korlátozását csak törvény által meghatározott esetekben, bírói döntés alapján lehet elrendelni.3. Társadalmi hatás – a politikai részvétel visszaszorítása
Ha a jövőben valaki attól tart, hogy egy tüntetésen való részvétel után elektronikus megfigyelést kaphat, az könnyen elriaszthatja a polgárokat a közéleti részvételtől.
Társadalmi következmény: Az intézkedés hosszú távon visszafoghatja a politikai aktivitást és a civil társadalom működését.
A kormányrendelet-tervezet célja a nemzetközileg védett személyek biztonságának fokozása, ugyanakkor több jogász és jogvédő szervezet aggodalmait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szabályozás a szólásszabadságot és a jogállamiságot is sértheti. A társadalmi vita jelenleg is folyamatban van, a rendelet elfogadásáról egyelőre nincs végleges döntés.
