Egyre gyorsabban bontja le a határokat a mesterséges intelligencia és az orvostudomány együttműködése. Az Európai Onkológiai Intézet (IEO) és a Monzino Kardiológiai Központ Olaszországban most olyan lépésre szánta el magát, amely nemcsak a kutatást gyorsítja fel, de hosszú távon életmentő diagnosztikai és terápiás áttörésekhez is vezethet.

Az első részben azt mutattam meg, hogyan lett az AI a programozók kis játékszeréből a hétköznapok láthatatlan, mégis mindent átszövő motorja. A ChatGPT, a Copilot, a nyelvi modellek – már nemcsak értik, mit mondunk, hanem reagálnak, írnak, sőt, néha már túl jól is tudják, mire gondolunk.

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben hatol a mindennapi digitális eszközeinkbe, és most már a böngészők is átalakulnak. Az Opera bejelentette a Neon nevű új böngészőjét, amely nem csupán egy hagyományos webes felület, hanem egy teljes értékű MI-ügynök, ami képes önállóan csevegni, adatokat gyűjteni, űrlapokat kitölteni, sőt, akár weboldalakat is generálni – mindezt a felhasználó utasításai alapján.

A mesterséges intelligencia ma már a mindennapjaink része – keresőmotorokban, online ügyfélszolgálatokban, sőt akár az orvosi diagnosztikában is. De hogyan lett az AI a programozók játékszeréből a jövő egyik legmeghatározóbb technológiája? Első fejezetünkben az indulástól a nyelvi modellek térnyeréséig vezetjük végig az olvasót.

A mesterséges intelligencia világában új korszak kezdődhet: az OpenAI bejelentette, hogy 6,5 milliárd dollárért felvásárolja Jony Ive, az Apple legendás dizájnere által alapított io nevű AI-hardver startupot. Ez az OpenAI eddigi legnagyobb akvizíciója, amely új irányt jelöl a vállalat számára az AI-hardverek fejlesztésében.