Ennek a címkének összesen 14 hír található.
A nemzetközi helyzet tovább éleződött csütörtök estére a Közel-Keleten: az Egyesült Államok a növekvő feszültség és a lehetséges katonai konfliktus árnyéka miatt óvintézkedésként kevesebb személyzetet hagy a térség kulcsfontosságú katonai bázisain, köztük a katari Al Udeid légibázison.
Teherán, 2026. január 9. – Iránban a kormány országos szinten gyakorlatilag lekapcsolta az internetet, miközben a december végén kezdődött tömegtüntetések tovább súlyosbodnak. Az intézkedés következtében az ország nagy része szinte teljesen elérhetetlenné vált a külvilág számára.
Washington / Damaszkusz – Az amerikai Pentagon megerősítette, hogy az Egyesült Államok hadereje célzott légicsapásokat hajtott végre Szíria területén, az ISIS terrorszervezethez köthető objektumok ellen.
A Nemzetközi Büntetőbíróság elutasította Izrael kérését a Gázai övezetben feltételezett háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálat felfüggesztésére. A döntés nyomán a nemzetközi eljárás folytatódhat, újabb jogi és politikai vitákat nyitva a konfliktus nemzetközi megítéléséről.
Washington–Damaszkusz, 2025. december 13. – Több amerikai katona és helyi tolmács vesztette életét egy Szíriában végrehajtott fegyveres támadásban – erősítette meg az Egyesült Államok vezetése. Az incidens újabb súlyos fordulatot jelent a térségben zajló konfliktusok sorában, és azonnali politikai reakciókat váltott ki Washingtonban.
Az izraeli erők a kijelölt tűzszüneti határon túllépve mintegy 300 métert nyomultak előre Gaza City keleti részén, miközben 24 óra alatt több mint harminc civil vesztette életét; a palesztin hatóságok szerint a művelet a tűzszünet súlyos megsértését jelenti, és tovább rontja a már kritikus humanitárius helyzetet.
Irakban megkezdődtek a parlamenti választások szigorú biztonsági intézkedések mellett, miközben az egyik legnagyobb politikai blokk bojkottot hirdetett. A voksolás kimenetele kulcsfontosságú lehet az ország jövőbeli politikai stabilitása és a térség biztonsági helyzete szempontjából.
A Gázai övezetben ismét feszültté vált a fegyverszünet helyzete, miután a Hamas több elhunyt izraeli fogoly maradványát adta át, válaszul Izrael figyelmeztetésére, amely szerint korlátoznák a Gázába irányuló segélyeket, ha az átadás nem gyorsul. A nemzetközi közvetítők próbálják megőrizni a törékeny békét, miközben mindkét fél politikai és humanitárius nyomás alatt áll.
Belföldi fordulatok, nemzetközi diplomácia és egy újabb magyar világsiker
Az elmúlt hét Magyarországon és a világban is a politikai feszültségek, a diplomáciai mozgások és egy váratlan irodalmi diadal jegyében telt. A héten újra Magyarországra figyelt a világ: Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kapott, miközben a kormány tovább élezte az Európai Unióval való vitáit, a Közel-Keleten pedig ismét felizzottak a diplomáciai tárgyalások a gázai helyzet rendezésére.
Izrael és a Hamász történelmi jelentőségű megállapodást írt alá, amely a közel-keleti konfliktus egyik legfontosabb fordulópontját jelenti. A béketerv első szakasza túszok szabadon bocsátását, izraeli csapatkivonásokat és tűzszünetet tartalmaz, megteremtve a reményt a tartós rendezés irányába.
Mahmud Abbas, a Palesztin Hatóság elnöke történelmi felszólítással fordult a nemzetközi közösséghez: Hamasnak le kell tennie a fegyvert, hogy megnyíljon az út egy demilitarizált palesztin állam előtt. A kijelentés az ENSZ-közgyűlés idején hangzott el, amikor több nyugati ország hivatalosan ismerte el Palesztinát, új fejezetet nyitva a közel-keleti diplomáciában.
Újabb vitát robbantott ki Orbán Viktor az európai döntéshozók között: a magyar miniszterelnök az uniós csúcstalálkozón kijelentette, hogy eljött az ideje annak, hogy az EU elengedje az orosz energiaimport elleni korlátozásokat. Az indoklás szerint a Közel-Kelet növekvő instabilitása beláthatatlan hatással lehet az energiaárakra – és Európa nem engedheti meg magának, hogy egyszerre két fronton is függőségbe sodródjon.