Ennek a címkének összesen 7 hír található.
A Gázai övezetben ismét feszültté vált a fegyverszünet helyzete, miután a Hamas több elhunyt izraeli fogoly maradványát adta át, válaszul Izrael figyelmeztetésére, amely szerint korlátoznák a Gázába irányuló segélyeket, ha az átadás nem gyorsul. A nemzetközi közvetítők próbálják megőrizni a törékeny békét, miközben mindkét fél politikai és humanitárius nyomás alatt áll.
Belföldi fordulatok, nemzetközi diplomácia és egy újabb magyar világsiker
Az elmúlt hét Magyarországon és a világban is a politikai feszültségek, a diplomáciai mozgások és egy váratlan irodalmi diadal jegyében telt. A héten újra Magyarországra figyelt a világ: Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kapott, miközben a kormány tovább élezte az Európai Unióval való vitáit, a Közel-Keleten pedig ismét felizzottak a diplomáciai tárgyalások a gázai helyzet rendezésére.
Izrael és a Hamász történelmi jelentőségű megállapodást írt alá, amely a közel-keleti konfliktus egyik legfontosabb fordulópontját jelenti. A béketerv első szakasza túszok szabadon bocsátását, izraeli csapatkivonásokat és tűzszünetet tartalmaz, megteremtve a reményt a tartós rendezés irányába.
Mahmud Abbas, a Palesztin Hatóság elnöke történelmi felszólítással fordult a nemzetközi közösséghez: Hamasnak le kell tennie a fegyvert, hogy megnyíljon az út egy demilitarizált palesztin állam előtt. A kijelentés az ENSZ-közgyűlés idején hangzott el, amikor több nyugati ország hivatalosan ismerte el Palesztinát, új fejezetet nyitva a közel-keleti diplomáciában.
Újabb vitát robbantott ki Orbán Viktor az európai döntéshozók között: a magyar miniszterelnök az uniós csúcstalálkozón kijelentette, hogy eljött az ideje annak, hogy az EU elengedje az orosz energiaimport elleni korlátozásokat. Az indoklás szerint a Közel-Kelet növekvő instabilitása beláthatatlan hatással lehet az energiaárakra – és Európa nem engedheti meg magának, hogy egyszerre két fronton is függőségbe sodródjon.
2025 júniusának egyik legmeghatározóbb külpolitikai pillanatát az Egyesült Államok légicsapása jelentette Irán stratégiai jelentőségű nukleáris létesítményei ellen. A támadást személyesen Donald Trump elnök rendelte el – politikai és katonai tanácsadói figyelmeztetései ellenére. A következmények még nem ismertek, de a döntés súlya már most érezhető világszerte.
Donald Trump volt amerikai elnök csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy Irán „néhány hétre van” attól, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen ki, ugyanakkor hangsúlyozta: „még nem késő” diplomáciai tárgyalásokat kezdeni Teheránnal.
