Iránban januárban is folytatódnak az országos méretű ellenzéki tüntetések, amelyek a súlyosbodó gazdasági válság, az elszabaduló infláció és az iráni riál gyors értékvesztése miatt robbantak ki 2025 decemberében. A kezdetben gazdasági indíttatású megmozdulások rövid időn belül politikai tiltakozássá alakultak, és mára a fennálló rendszer egészét érintő elégedetlenséget fejezik ki.

Teherán, 2026. január 9. – Iránban a kormány országos szinten gyakorlatilag lekapcsolta az internetet, miközben a december végén kezdődött tömegtüntetések tovább súlyosbodnak. Az intézkedés következtében az ország nagy része szinte teljesen elérhetetlenné vált a külvilág számára.

Donald Trump amerikai elnök ma nyílt figyelmeztetést intézett Irán felé: közölte, hogy az Egyesült Államok „locked and loaded” – vagyis katonailag is készen áll beavatkozni, ha iráni erők vérontást rendeznek a békés tüntetők ellen. Trump posztjában azt írta, hogy ha Irán erőszakkal öl meg békés demonstrálókat, az USA „a megmentésükre siet”. A bejegyzésben azonban nem szerepeltek részletes tervek arról, milyen formában történne egy ilyen beavatkozás, ami tovább élesíti a két ország közötti feszültséget.

Teherán, 2025. december 13. – Nemzetközi emberi jogi szervezetek élesen bírálták az iráni hatóságokat, miután egy Nobel-békedíjjal kitüntetett aktivistát ismét őrizetbe vettek. A bírálók szerint a letartóztatás jogtalan volt, és az érintettel szemben az őrizet során erőszakos bánásmódot alkalmaztak.

2025 nyarára az iráni atomprogram körüli feszültségek olyan mértéket öltöttek, amely veszélyesebbé vált, mint az elmúlt két évtized bármely szakaszában. Júniusban az ENSZ Atomenergia-ügynöksége (IAEA) hivatalosan is megállapította, hogy Irán súlyosan megsértette a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Ez a lépés nemcsak diplomáciai vihart kavart, hanem katonai válaszlépéseket is elindított – elsősorban Izrael részéről.

A Közel-Keleten ismét kiéleződött a helyzet, miközben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke vasárnap ismét tűzszünetre szólította fel Izraelt és a Hamászt. Bár a diplomáciai erőfeszítések felerősödtek, a térségben továbbra is intenzív harcok dúlnak, és a civil áldozatok száma aggasztó ütemben növekszik.

„Ez a háború nem a mi választásunk volt – de a lezárása igen.” Ezekkel a szavakkal jelentette be Irán új elnöke, Maszúd Peszeskján, hogy a 12 napig tartó fegyveres konfliktus Izraellel hivatalosan véget ért. A bejelentést élő adásban közvetítette az állami televízió, miközben az iráni városokban vegyes hangulat uralkodott: volt, ahol tűzijátékot lőttek az égre, másutt csendes megemlékezéseket tartottak az áldozatokról.

2025 júniusának egyik legmeghatározóbb külpolitikai pillanatát az Egyesült Államok légicsapása jelentette Irán stratégiai jelentőségű nukleáris létesítményei ellen. A támadást személyesen Donald Trump elnök rendelte el – politikai és katonai tanácsadói figyelmeztetései ellenére. A következmények még nem ismertek, de a döntés súlya már most érezhető világszerte.

Donald Trump volt amerikai elnök csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy Irán „néhány hétre van” attól, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen ki, ugyanakkor hangsúlyozta: „még nem késő” diplomáciai tárgyalásokat kezdeni Teheránnal.

Amikor újságot írunk a világ dolgairól, sokszor úgy hisszük: van egy biztonságos távolság. Egy képernyő, egy adatfolyam, egy „külföld” címke. De mit kezd az ember azzal a pillanattal, amikor egy újságíró – akit ismerünk a tévéképernyőről – hirtelen saját sorsán keresztül meséli el a háborút? Scott Jennings neve eddig a politikai elemzések világában csengett ismerősen. Most viszont: félelem, menedék, és az ég felé csapó lángnyelvek – ez lett az ő valósága Izraelben.

Ma hajnalban Irán kiterjedt rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, amely során több civil célpont is találatot kapott. A támadássorozatban legalább tíz ember életét vesztette, és közel kétszázan megsebesültek. A támadásokat követően Izrael nagyszabású válaszcsapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen.