Megosztás az X-en
2025 nyarára az iráni atomprogram körüli feszültségek olyan mértéket öltöttek, amely veszélyesebbé vált, mint az elmúlt két évtized bármely szakaszában. Júniusban az ENSZ Atomenergia-ügynöksége (IAEA) hivatalosan is megállapította, hogy Irán súlyosan megsértette a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Ez a lépés nemcsak diplomáciai vihart kavart, hanem katonai válaszlépéseket is elindított – elsősorban Izrael részéről.
Rejtett dúsítóüzemek és hatalmas uránkészlet – a háttérben zajló folyamatok
Az IAEA jelentése szerint Irán legalább két titkos urándúsító telepet üzemeltetett a nemzetközi megfigyelés elkerülésével, miközben több száz kilogramm 60%-os dúsítású uránt halmozott fel – ez már közvetlenül közelít a fegyverminőséghez. Június 12-én az iráni állami média be is jelentette: egy harmadik, „sérthetetlen” föld alatti létesítmény is megkezdte működését, amelyről semmilyen hivatalos előzetes értesítést nem adtak.
„Rising Lion” – izraeli-amerikai válaszcsapás a sötétségben
Mindezek után június 13-án Izrael – az Egyesült Államokkal részben összehangoltan – nagyszabású légi hadműveletet indított „Rising Lion” néven. A célpontok között szerepelt Natanz, Fordo és Iszfahán, Irán legismertebb és legfontosabb atomlétesítményei. Bár a támadás látványos volt és a felszíni infrastruktúra jelentős részét megsemmisítette, az izraeli védelmi minisztérium egyik tisztviselője a The Daily Beastnek úgy nyilatkozott: az uránkészlet nagy része túlélte a támadást a föld alatti komplexumokban.
Június 22-én amerikai B-2 bombázók és Tomahawk rakéták zárták le a hadműveletet – ezek már mélyebben fekvő célpontokra koncentráltak, de az eredményről kevés konkrétum látott napvilágot.
Irán válasza: együttműködés felfüggesztése és új fenyegetések
A támadások után az iráni parlament egyhangúlag megszavazta az IAEA-vel való együttműködés felfüggesztését. Teherán vezetői szerint az ügynökség „politikai eszközzé vált a Nyugat kezében”, miközben semmilyen érdemi nyomást nem gyakorolt Izraelre, amely hivatalosan még mindig nem tagja az atomsorompó-egyezménynek (NPT).
Közben az iráni Forradalmi Gárda bejelentette: ha a Nyugat újabb katonai támadást hajt végre, válaszuk „aránytalan és példátlan” lesz. A Perzsa-öböl mentén is megnőtt a katonai jelenlét, és több arab ország is aggodalmát fejezte ki az eszkaláció veszélye miatt.
Európa megosztott, Oroszország támogat – geopolitikai sakkjátszma
Az Európai Unió tagállamai egyelőre nem képesek egységes álláspontot kialakítani. Míg Franciaország és Németország határozottan elítélte Irán lépéseit, addig Spanyolország és Olaszország visszafogottabb hangnemet ütött meg, figyelmeztetve: a katonai válaszok újabb régiós háborúhoz vezethetnek.
Oroszország viszont teljes mellszélességgel Irán mellé állt. A Kreml szóvivője közölte: készen állnak az iráni uránkészlet újratöltésére és védelmére, ha szükséges.
Merre tovább? – A következő hónapok kulcskérdései
Az iráni atomválság következő lépései részben a háttérben zajlanak majd – titkos diplomáciai csatornákon, műholdképeken és katonai elemzéseken keresztül. Két forgatókönyv körvonalazódik:
Diplomáciai visszatérés: Irán visszakozik, és új tárgyalások indulnak, például Kína vagy Katar közvetítésével.
Fegyveres konfliktus eszkalációja: ha Izrael újabb megelőző csapásokat mér, vagy Irán válaszlépést indít, a régióban egy újabb nyílt háború robbanhat ki – Libanonon, Szírián és Irak déli részén keresztül.
A 2025-ös iráni atomkrízis már nem csupán diplomáciai vita a nukleáris ellenőrzésről, hanem egy globális erőpróba, amelyben a fegyverek, a hírszerzés és a propaganda egyaránt szerepet játszik. A kérdés most már nem az, hogy elkerülhető-e az újabb konfliktus – hanem az, hogy ki irányítja a következő lépést, és mekkora árat fizet érte a világ.