Szergej Lavrov Orosz külügyminiszter elmondta a diplomáciai dolgozók napjára rendezett ünnepségen, hogy minden történelmileg orosz terület visszakerül az anyaországhoz. Eközben Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy mégsem tart választást, ahogy azt Donald Trumpnak megígérte. 

Donald Trump váratlanul békeüzenetet küldött a világnak: a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozója után arra szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy „álljanak meg ott, ahol vannak”, és azonnal fejezzék be a háborút. A kijelentés egyszerre keltett reményt és aggodalmat – miközben a világ azon tűnődik, vajon valódi békekezdeményezésről vagy politikai manőverről van-e szó.

Az ukrán ellenoffenzíva váratlan fordulatot hozott a Donyeck régióban: az ukrán erők több stratégiai ponton is megakasztották az orosz hadműveleteket, miközben célzott támadások érték Oroszország energetikai rendszereit, súlyos üzemanyag-hiányt okozva.

Az elmúlt napokban ismét kiéleződött Magyarország és Ukrajna viszonya. A feszültséget egy ukrán bejelentés robbantotta ki: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy az ukrán–magyar határnál ismeretlen drónok sértették meg Ukrajna légterét, és ezek „nagy valószínűséggel magyar katonai eszközök” voltak.

Donald Trump amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés keretében tartott ukrán–amerikai találkozón kijelentette: Orbán Viktor barátja, de szerinte képes lenne rávenni Magyarországot, hogy leálljon az orosz energiaimporttal. A kijelentés azonnal nagy figyelmet kapott, hiszen Magyarország évek óta erősen függ az orosz gáztól és olajtól. A kérdés most az: mennyire reális Trump vállalása, és milyen lépések kellenének ahhoz, hogy valóban megszűnjön a függőség?

Donald Trump amerikai elnök nagy lendülettel vetette bele magát a békeközvetítés gondolatába, ám most úgy tűnik, hogy kénytelen szembenézni a valósággal. Sem Vlagyimir Putyin, sem Volodimir Zelenszkij nem hajlandó hirtelen, látványos csúcstalálkozóra – a háború lezárása így egyelőre inkább fokozatos enyhülés, mintsem gyors áttörés felé halad.

Donald Trump amerikai elnök kabinetülés után világossá tette: ha a béke érdekében szükséges, nem zárja ki Ukrajna szankcionálását sem. Bár szavai elsősorban Moszkva felé irányultak, most először vetett fel komolyabb intézkedéseket Kijev ellen is – ezzel pedig új szintre emelte a diplomáciai nyomásgyakorlást.

A háború nemcsak a frontokon dől el, hanem a tárgyalóasztaloknál is. Volodimir Zelenszkij ismét arról beszélt, hogy eljött az idő: a háború befejezéséhez elengedhetetlen lenne egy közvetlen elnöki találkozó. Putyinnal, szemtől szemben. És ahogy a szavak kirepülnek Kijevből, a világban mindenki a földgömb fölé hajol: hol lehet az a pont, ahol két ellenséges államelnök le tud ülni egymással?

Az ukrán–magyar kapcsolatok az elmúlt napokban látványosan feszültebbé váltak, miután Kijev és Budapest nyílt üzengetésbe kezdett az energiabiztonság és a két ország viszonyának kérdésében.

Egy nappal a várhatóan történelmi jelentőségű alaszkai Trump–Putyin-csúcstalálkozó előtt rendkívüli videókonferencián egyeztetett Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, az Európai Unió vezetőivel és a NATO főtitkárával. A találkozó célja egyértelmű volt: közös kereteket szabni a pénteki tárgyalásnak, és megelőzni, hogy Ukrajna jövőjéről Kijev részvétele nélkül szülessen döntés.

A mai napon, egy szokatlanul széleskörű virtuális megbeszélés keretében találkozott egymással Donald Trump amerikai elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a német kancellár, valamint az Európai Unió és a NATO vezetői. A találkozó időzítése nem volt véletlen: két nappal később, augusztus 15-én Trump Alaszkában ül tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyinnal.

Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója közösségi oldalán közzétett videóban reagált az ukrán kormány új terveire, amelyek a 18 éves fiatalok katonai szolgálatra hívását is lehetővé tennék. Szerinte ez a döntés a fronton való részvételt jelentené a fiatalok számára.