Az elmúlt napokban ismét kiéleződött Magyarország és Ukrajna viszonya. A feszültséget egy ukrán bejelentés robbantotta ki: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy az ukrán–magyar határnál ismeretlen drónok sértették meg Ukrajna légterét, és ezek „nagy valószínűséggel magyar katonai eszközök” voltak.

Donald Trump amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés keretében tartott ukrán–amerikai találkozón kijelentette: Orbán Viktor barátja, de szerinte képes lenne rávenni Magyarországot, hogy leálljon az orosz energiaimporttal. A kijelentés azonnal nagy figyelmet kapott, hiszen Magyarország évek óta erősen függ az orosz gáztól és olajtól. A kérdés most az: mennyire reális Trump vállalása, és milyen lépések kellenének ahhoz, hogy valóban megszűnjön a függőség?

Donald Trump amerikai elnök nagy lendülettel vetette bele magát a békeközvetítés gondolatába, ám most úgy tűnik, hogy kénytelen szembenézni a valósággal. Sem Vlagyimir Putyin, sem Volodimir Zelenszkij nem hajlandó hirtelen, látványos csúcstalálkozóra – a háború lezárása így egyelőre inkább fokozatos enyhülés, mintsem gyors áttörés felé halad.

Donald Trump amerikai elnök kabinetülés után világossá tette: ha a béke érdekében szükséges, nem zárja ki Ukrajna szankcionálását sem. Bár szavai elsősorban Moszkva felé irányultak, most először vetett fel komolyabb intézkedéseket Kijev ellen is – ezzel pedig új szintre emelte a diplomáciai nyomásgyakorlást.

A háború nemcsak a frontokon dől el, hanem a tárgyalóasztaloknál is. Volodimir Zelenszkij ismét arról beszélt, hogy eljött az idő: a háború befejezéséhez elengedhetetlen lenne egy közvetlen elnöki találkozó. Putyinnal, szemtől szemben. És ahogy a szavak kirepülnek Kijevből, a világban mindenki a földgömb fölé hajol: hol lehet az a pont, ahol két ellenséges államelnök le tud ülni egymással?

Az ukrán–magyar kapcsolatok az elmúlt napokban látványosan feszültebbé váltak, miután Kijev és Budapest nyílt üzengetésbe kezdett az energiabiztonság és a két ország viszonyának kérdésében.

Egy nappal a várhatóan történelmi jelentőségű alaszkai Trump–Putyin-csúcstalálkozó előtt rendkívüli videókonferencián egyeztetett Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, az Európai Unió vezetőivel és a NATO főtitkárával. A találkozó célja egyértelmű volt: közös kereteket szabni a pénteki tárgyalásnak, és megelőzni, hogy Ukrajna jövőjéről Kijev részvétele nélkül szülessen döntés.

A mai napon, egy szokatlanul széleskörű virtuális megbeszélés keretében találkozott egymással Donald Trump amerikai elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a német kancellár, valamint az Európai Unió és a NATO vezetői. A találkozó időzítése nem volt véletlen: két nappal később, augusztus 15-én Trump Alaszkában ül tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyinnal.

Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója közösségi oldalán közzétett videóban reagált az ukrán kormány új terveire, amelyek a 18 éves fiatalok katonai szolgálatra hívását is lehetővé tennék. Szerinte ez a döntés a fronton való részvételt jelentené a fiatalok számára.

Egyre erőteljesebben szólítja fel a nemzetközi közösséget Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a háború sújtotta ország talpra állításához használják fel a nyugaton befagyasztott orosz állami vagyont. A római Ukrajna Újjáépítési Konferencián elhangzott beszédében Zelenszkij azt is kijelentette: „Az orosz agresszió következményeit nem viselheti örökké Európa – itt az ideje, hogy az elkövető fizessen.”