Megosztás az X-en
Donald Trump amerikai elnök kabinetülés után világossá tette: ha a béke érdekében szükséges, nem zárja ki Ukrajna szankcionálását sem. Bár szavai elsősorban Moszkva felé irányultak, most először vetett fel komolyabb intézkedéseket Kijev ellen is – ezzel pedig új szintre emelte a diplomáciai nyomásgyakorlást.
A kijelentések lényege:
-
Trump szerint „mindkét félre érvényes lehet a nyomásgyakorlás” – vagyis Oroszország és Ukrajna is számolhat gazdasági szankciókkal vagy vámokkal, ha nem mutatnak előrelépést a tárgyalásokon.
-
„Hetente több ezer fiatalt ölnek meg. Ha szankciókkal vagy egy szigorú vámrendszerrel meg tudom állítani – bárki ellen –, akkor meg fogom tenni” – fogalmazott.
-
Kijelentette: „Zelenszkij sem annyira ártatlan”, utalva arra, hogy szerinte a felelősség nem kizárólag Moszkváé.
-
Újabb két hetes ultimátumot adott a feleknek: ha addig nincs kézzelfogható eredmény, „nagyon komoly gazdasági intézkedéseket” vezethet be.
-
Ismételten Joe Bident hibáztatta a 2022-es orosz támadás kitöréséért, mondván: ha ő lett volna az elnök, ez nem történt volna meg.
Mit jelent ez Zelenszkijnek?
Trump szavai kétségkívül súlyos üzenetet hordoznak Kijev számára. Az ukrán elnök eddig biztosra vehette Washington támogatását, most viszont az amerikai elnök nyilvánosan megkérdőjelezte „ártatlanságát”. Ez a politikai bizalmi tőke gyengülését jelzi, és még inkább kiszolgáltatottá teszi Ukrajnát a tárgyalások során.
Trump bejelentése nem csupán diplomáciai manőver: olyan gesztus, amely egyszerre növeli a tárgyalások tétjét és az ukrán vezetés félelmeit. A háború lezárására tett erőfeszítései gyakran párosulnak kétélű üzenetekkel – most pedig a „szankciós fenyegetés” Kijev irányába is megérkezett. Ez az új hangnem könnyen ébreszthet kételyeket arról, meddig tart az Egyesült Államok feltétlen elköteleződése Ukrajna mellett.