Megosztás az X-en
Donald Trump amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés keretében tartott ukrán–amerikai találkozón kijelentette: Orbán Viktor barátja, de szerinte képes lenne rávenni Magyarországot, hogy leálljon az orosz energiaimporttal. A kijelentés azonnal nagy figyelmet kapott, hiszen Magyarország évek óta erősen függ az orosz gáztól és olajtól. A kérdés most az: mennyire reális Trump vállalása, és milyen lépések kellenének ahhoz, hogy valóban megszűnjön a függőség?
A gázfüggőség története és a Gazprom-szerződés
Magyarország 2021-ben 15 évre szóló szerződést kötött a Gazprommal, évi mintegy 4,5 milliárd köbméter gáz szállításáról. A szállítás fő útvonala a TurkStream vezetéken keresztül, Szerbián át érkezik. Bár Magyarország rendelkezik jelentős tárolókapacitással (6 milliárd köbméter felett), ezek nem helyettesítik a hosszú távú forrásbiztonságot.
A szerződés felmondása nem egyszerű: komoly kötbérrel és árkockázattal járna. Ráadásul az alternatív források jellemzően drágábbak, így rövid távon a teljes leválás gazdaságilag megterhelő lenne.
Alternatív útvonalak és lehetőségek
-
LNG Krk (Horvátország): a kapacitás 2025-re 6,1 milliárd köbméterre nő, ebből Magyarország egy részt leköthet.
-
Azeri gáz: az MVM 5%-os részesedést szerzett a Shah Deniz mezőben, így hosszabb távon 1,5 milliárd köbméter biztosítása reális.
-
Regionális swapok és új források: Görögország, Románia, Ausztria felől is érkezhet gáz, de ezekhez infrastruktúra és ármegállapodások kellenek.
Az olaj még nagyobb kihívás
A helyzet az olajjal még bonyolultabb. Az EU 2022-ben betiltotta az orosz tengeri kőolajat, de derogációt adott Magyarországnak a csővezetéken érkező orosz olajra (Druzsba). Ez a könnyítés bármikor megszűnhet, és Brüsszelben már többször napirendre került a kivétel szigorítása.
A MOL Dunai Finomítója jelenleg körülbelül 30–40%-ban tud nem-orosz olajat feldolgozni. A teljes átállás 2026 végére várható, de addig Magyarország szinte biztosan rá van szorulva az orosz kőolajra.
Politikai szándék és realitás
Trump kijelentése elsősorban politikai üzenet volt: azt mutatja, hogy az Egyesült Államok kész aktívan fellépni Oroszország befolyása ellen Európában. Ugyanakkor Magyarország kormányának hivatalos álláspontja, hogy az energiaellátás biztonsága elsődleges. Orbán Viktor és kabinetje következetesen hangsúlyozza: a magyar gazdaság és a lakosság energiaellátása nem sodorható veszélybe egy hirtelen politikai döntés miatt.
Mi kellene a valós leváláshoz?
-
Szerződés újratárgyalása a Gazprommal, vagy alternatív hosszú távú megállapodások LNG-re és délkeleti forrásokra.
-
Krk LNG-kapacitás lekötése több évre előre, stabil ármegállapodásokkal.
-
MOL-beruházások felgyorsítása, hogy a finomító teljesen átálljon nem-orosz olajra.
-
Uniós támogatás a gyors átálláshoz (finomítói upgrade, hálózati fejlesztések).
-
Keresletoldali intézkedések, energiatakarékosság, hatékonyság-növelés.
Trump kijelentése jól hangzik a diplomáciai térben, de a realitás az, hogy Magyarország legkorábban csak néhány év múlva tudná teljesen kiváltani az orosz olajat és gázt. Ehhez komoly beruházásokra, nemzetközi megállapodásokra és uniós támogatásra van szükség. Addig a politikai nyomásgyakorlás inkább retorikai eszköz, mintsem azonnali cselekvési terv.
Az üzenet mégis fontos: Magyarország energetikai függősége nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai kérdés is, amely a következő évek egyik legfontosabb vitatémája lesz.