Ennek a címkének összesen 6 hír található.
2024 végén – külföldi sajtóbeszámolók szerint – a lengyel GTC ingatlancég, amely a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak vagyonát kezelő Optima-csoport érdekeltségébe tartozik, 5165 német lakást, 47 kereskedelmi egységet és több mint 2100 parkolót tartalmazó portfóliót vásárolhatott meg a svájci Peach Property Grouptól. A tranzakció értéke a közlemények alapján 448 millió euró lehetett, részben bankhitelből, részben kötvénykibocsátásból finanszírozva.
Sajtóinformációk szerint a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) köthető alapítványi rendszer új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. A nyilvánosságra került információk alapján a feljelentés több bűncselekmény gyanúját is érinti, köztük hűtlen kezelést, csalást, hamis magánokirat felhasználását, valamint a számvitel rendjének megsértését.
Vannak időszakok, amikor a pénz útja világos. Nyomon követhető, számonkérhető. És vannak másféle időszakok is, amikor a pénz ugyan megvan, de senki sem látja, hogyan, miért, és kinek a döntése nyomán lett felhasználva.
Sajtóinformációk alapján a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa – még Matolcsy György jegybankelnöksége alatt vagy annak végéhez közelítve – egy különös ingatlanügylet részese lehetett: egykori balatonakarattyai nudistakemping kerülhetett az alapítvány kezelésébe. A hír önmagában is figyelemfelkeltő, de felvethet több, szélesebb összefüggéseket érintő kérdést is.
A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) köthető alapítványok pénzügyi háttere immár nem pusztán szakmai vita, hanem közérdekű kérdés is. A 2024 végén nyilvánosságra hozott Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentéstervezet szerint a jegybanki alapítványi konstrukciókban kezelt közvagyon jelentős része „gyenge megtérülésű külföldi befektetésekben merült ki”, miközben a hozzájuk tartozó vagyonkezelő cégek – az ÁSZ megfogalmazása szerint – jelentős kötelezettségállományt halmoztak fel.
2014-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentős összeget – több mint 260 milliárd forintot – juttatott olyan alapítványoknak, amelyek a közgazdasági oktatás és tudomány támogatását tűzték ki célul. A Matolcsy György akkori jegybankelnök nevével fémjelzett kezdeményezés idővel közéleti viták középpontjába került: felmerült a kérdés, miként kezelhet közpénzt egy alapítvány, és milyen szinten ellenőrizhető az így felhasznált vagyon sorsa. Az alapítványok tevékenységét éveken át övező átláthatósági vita és a legújabb számvevőszéki jelentések ismét reflektorfénybe helyezték az ügyet – ezúttal jelentős vagyoni veszteség gyanújával.