Megosztás az X-en
Az MNB-alapítványok pénzügyi háttere ma már nem csupán szakmai vita tárgya, hanem közérdekű ügy. A 2024-es Állami Számvevőszéki jelentéstervezet világosan fogalmaz: a jegybanki alapítványi konstrukciókban kezelt közvagyon jelentős része gyenge megtérülésű külföldi befektetésekben merült ki, miközben az alapkezelő cégek súlyosan eladósodtak.
A legfrissebb nyilvános adatok és hivatalos vizsgálatok alapján 2023 végére az Optima Befektetési Zrt. által kezelt vagyon döntő része már kötelezettségként szerepelt a mérlegekben – mintegy 415 milliárd forintnyi kötelezettségről beszélünk. A helyzetet súlyosbítja, hogy az Optima két legnagyobb ismert adósságeleme különösen problematikus:
-
127,5 milliárd forintos kötvénykibocsátás a kecskeméti Neumann János Egyetem fenntartója, az NJE Alapítvány felé – az ÁSZ ezt „szokatlanul nagy összegű belső tranzakciónak” nevezi;
-
170 millió eurós hitel az MBH Banktól – amelynek feltételei és indokoltsága szintén nem átlátható módon keletkezett.
Megkérdőjelezhető nemzetközi eszközvásárlások
A fenti kötelezettségek mögött olyan vagyonelemek állnak, amelyek értékelése erősen kockázatfüggő és spekulatív. A legnagyobb portfóliótétel a lengyel GTC S.A. ingatlanvállalatban szerzett többségi (62,6%-os) tulajdon, amelynek tőzsdei értéke jelenleg mintegy 142 milliárd forint körül mozog, de piaci értékesíthetősége számos tényezőtől függ. Az ÁSZ szerint a beruházás kockázati profilja „az alapkezelő által nem kellően értékelt”.
A másik jelentős tétel a svájci Ultima Capital SA részvényeiben meglévő mintegy 33%-os részesedés, amely mögött az Optima – az ÁSZ szerint – akár 250 millió CHF kötelezettséget is vállalt jövőbeni részvényvásárlásokra. Az érintett vállalat piaci likviditása rendkívül alacsony, a részvények ára a különböző ügyletek során 60 és 104 CHF között mozgott – ezzel az érték nagyságrendileg 88 milliárd forintnak felel meg, de az eszköz pénzzé tehetősége kétséges.
Nemzetközi figyelmeztetések: leminősítés és finanszírozási válság
A GTC helyzete a nemzetközi pénzpiacokon is aggodalomra ad okot. A Fitch Ratings hitelminősítő 2025 májusában rontotta a vállalat kilátásait, mivel a cég 754 millió euró értékű kötvényeinek refinanszírozása 2026-ban esedékes – a jelenlegi piaci kamatkörnyezetben 7–8%-os hozamot követel a piac, ami "bóvli" besorolást megközelítő kockázati prémium.
A jelentések szerint a GTC eszközportfóliója jelenleg mintegy 3 milliárd eurót ér, azonban ennek közel fele már most is hitellel terhelt, miközben a társaság németországi ingatlanportfóliója lassabban térül meg a vártnál, és az irodaingatlanok kihasználtsága is csökkenő tendenciát mutat. A Fitch hangsúlyozta: a vállalat „csak drága, biztosítékos hitel vagy vagyonértékesítés révén” képes finanszírozni a lejáró adósságot.
ÁSZ: rendszerhiba, nem egyedi döntések
A 2024 végén nyilvánosságra került ÁSZ-jelentéstervezet szerint az Optima által kezelt portfólió súlyos szerkezeti hibákban szenvedett:
-
Túlzottan magas hitelállomány,
-
gyenge transzparencia az ügyletekben,
-
kockázatos külföldi részvényportfóliók,
-
alacsony hozamú, politikai szempontból érzékeny eszközök.
A jelentés külön kiemeli a kontrollmechanizmusok hiányát, valamint azt, hogy több tétel esetében „az eszközértékelés nem volt megfelelően dokumentált”. A dokumentumban az is olvasható, hogy „a jelentős mértékű közpénzeszközök kezelése során nem érvényesült a prudens vagyonkezelés követelménye”.
A magyar bankrendszer is érintett
Az ügy nemcsak alapítványi, hanem rendszerszintű gazdasági kérdés is. A 170 millió eurós MBH Bank hitel visszafizetése, valamint az MBH jelentős kitettsége a GTC kötvényprogramjaiban azt jelenti, hogy a bank maga is potenciálisan érdekelt az ügylet kimenetelében. A piac úgy látja, hogy az MBH szerepe nem korlátozódhat passzív hitelezői státuszra, hanem aktív rendezőként kell részt vennie az értékmegőrzésben – különösen, ha el akarja kerülni az eszközvesztést.
Új vezetés, nehéz örökség
Az Optima új vezetése – a hírek szerint – átfogó szerkezeti reformot tervez, többek között a korábbi szereplők háttérbe szorításával, valamint az egyes portfólióelemek visszaintegrálásával. A GTC igazgatóságában is történtek személyi változások, Martonyi Zoltán és Várszegi Sarolta személyében új magyar tagok kerültek a vezetésbe.
A közvagyon biztonsága közérdek
Az MNB-alapítványi vagyon útja – a jelenlegi tények ismeretében – komoly kérdéseket vet fel a közpénzhasználat szabályszerűségéről, átláthatóságáról és hatékonyságáról. Az Állami Számvevőszék megállapításai szerint a vagyongazdálkodás számos ponton nem felelt meg a jogszabályi és szakmai elvárásoknak. A folyamatok értékelése nem politikai, hanem intézményi és gazdaságpolitikai felelősség kérdése – olyan ügy, amelyre a közpénzt kezelő szereplőknek átlátható, szakmailag megalapozott válaszokat kell adniuk.