Megosztás az X-en
A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) köthető alapítványok pénzügyi háttere immár nem pusztán szakmai vita, hanem közérdekű kérdés is. A 2024 végén nyilvánosságra hozott Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentéstervezet szerint a jegybanki alapítványi konstrukciókban kezelt közvagyon jelentős része „gyenge megtérülésű külföldi befektetésekben merült ki”, miközben a hozzájuk tartozó vagyonkezelő cégek – az ÁSZ megfogalmazása szerint – jelentős kötelezettségállományt halmoztak fel.
Jelentős kötelezettségek az Optima mérlegeiben
A hivatalos dokumentumok és nyilvános gazdálkodási adatok alapján 2023 végére az Optima Befektetési Zrt. által kezelt vagyon túlnyomó része már kötelezettségként szerepelt a könyvekben – az ÁSZ mintegy 415 milliárd forintos összesített kötelezettséget említ. A jelentés két konkrét ügyletet is részletez:
-
egy 127,5 milliárd forintos kötvénykibocsátást a kecskeméti Neumann János Egyetem fenntartója, az NJE Alapítvány felé, amit az ÁSZ „szokatlanul nagy összegű belső tranzakciónak” nevez,
-
valamint egy 170 millió eurós hitelt az MBH Banktól, amelynek részletes feltételei a nyilvános adatok alapján nem mindenben világosak.
Kockázatos külföldi eszközök
A kötelezettségek mögötti fedezet részben olyan eszközökre támaszkodik, amelyek piaci értéke és értékesíthetősége az ÁSZ értékelése szerint „nagymértékben kockázatfüggő”. A legnagyobb tételt a lengyel GTC S.A. ingatlanvállalatban meglévő, 62,6 százalékos tulajdon jelenti – ennek tőzsdei értéke jelenleg körülbelül 142 milliárd forint. Az ÁSZ ugyanakkor arra is kitér: a beruházás „kockázati profilját az alapkezelő nem értékelte kellő alapossággal”.
Szintén jelentős a svájci Ultima Capital SA részvényeiben meglévő, hozzávetőleg 33 százalékos részesedés. Az ÁSZ szerint az Optima ehhez a tulajdonrészhez „akár 250 millió svájci frank értékű jövőbeni kötelezettséget” is vállalt részvényvásárlásokra. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az Ultima részvényeinek piaci likviditása alacsony, így azok értékesítése nehezen tervezhető.
Nemzetközi aggodalmak a GTC körül
A GTC pénzügyi helyzetére nemzetközi intézmények is felfigyeltek. A Fitch Ratings hitelminősítő 2025 májusában rontotta a vállalat kilátásait, mivel 754 millió eurós kötvényprogramjának refinanszírozása közeledik. A jelenlegi piaci feltételek között a hitelintézet szerint a vállalat „csak drága, biztosítékos hitel vagy vagyonértékesítés révén” tudja teljesíteni kötelezettségeit.
A Fitch adatai szerint a GTC eszközportfóliója nagyjából 3 milliárd eurót ér, azonban annak mintegy fele már most is hitellel terhelt. A németországi irodapiac alulteljesítése és a kihasználtság csökkenése szintén rontja a pénzügyi kilátásokat.
ÁSZ: nem egyedi hibák, hanem rendszerprobléma
A jelentéstervezet hangsúlyozza: az Optima által kezelt portfólió „súlyos szerkezeti problémákat” mutatott. Az ÁSZ által kiemelt kockázatok:
-
magas kötelezettségállomány,
-
átláthatatlan ügyletstruktúrák,
-
kockázatos nemzetközi részvényportfóliók,
-
alacsony hozamú eszközök,
-
nem megfelelően dokumentált eszközértékelések.
A dokumentum szerint „a jelentős mértékű közpénzeszközök kezelése során nem érvényesült a prudens vagyonkezelés követelménye”.
Banki kitettség, rendszerszintű kockázat
A jelentés szerint az MBH Bank nem csupán hitelezőként érintett: a GTC kötvényprogramjaiban való részvétele miatt a pénzintézet a cég teljesítményében is közvetlenül érdekelt lehet. A piaci szereplők közül többen úgy vélik: az MBH szerepe a jövőben nem maradhat passzív, különösen akkor, ha az értékmegőrzés a cél.
Változások az Optima élén
A sajtóhírek szerint az Optima Zrt. új vezetése strukturális átalakításokra készül, amelyek részét képezhetik személyi változások, valamint egyes portfólióelemek újragondolása is. A GTC igazgatóságában máris új magyar tagokat neveztek ki, köztük Martonyi Zoltánt és Várszegi Saroltát.
Közérdekű ügy, intézményi felelősség
A közvagyon biztonsága és hatékony felhasználása minden körülmények között kiemelt közérdek. Az Állami Számvevőszék megállapításai szerint az alapítványi vagyongazdálkodás során több esetben sem teljesültek a törvényes és szakmai követelmények. A jelentés nyomán felmerülő kérdések nem politikai természetűek, hanem intézményi és gazdaságpolitikai felelősségre vonatkoznak – olyan kérdésekre, amelyekre a közpénzek kezelésében részt vevő szervezeteknek és személyeknek átlátható, szakmailag megalapozott válaszokat kell adniuk.