Egy vietnámi újságírónő kilencéves börtönbüntetését tölti. Egy belarusz szerkesztő a fogságban a beszámolók szerint elvesztette a látását. Egy ruandai költő 2021-ben elindult egy találkozóra, és azóta sem tudni biztosan, mi történt vele. Öt ország, öt ember, öt különböző sors – egyetlen közös vonással: mindannyian azért kerültek a hatóságok célkeresztjébe, mert nem hallgattak. November 15-én, a bebörtönzött írók nemzetközi napján rájuk és a hozzájuk hasonlóan üldözött alkotókra irányul a világ figyelme.

Vannak országok, ahol egy újságcikk, egy vers vagy akár egy közösségi oldalon megfogalmazott vélemény is elég ahhoz, hogy valaki évekre eltűnjön a nyilvánosság elől. A szerző neve lekerülhet az újságok oldalairól, könyvei eltűnhetnek a polcokról, családtagjai pedig hosszú évekig várhatnak egy látogatásra, egy telefonhívásra vagy legalább valamilyen hírre.
A PEN International nemzetközi írószervezet 1981 óta minden év november 15-én külön figyelmet fordít azokra, akiket írásaik, véleményük vagy közéleti szerepvállalásuk miatt bebörtönöztek, üldöznek vagy elhallgattattak. Az idei, november 15-től december 10-ig tartó nemzetközi kampány öt ember történetét emeli ki. Vietnám, Kuba, az Egyesült Arab Emírségek, Belarusz és Ruanda szerepel a listán. Az öt eset nem azonos: van, aki jogerős börtönbüntetését tölti, van, aki előzetes letartóztatásban van, és olyan is, akinek még a holléte sem ismert.
Pham Doan Trang – VIETNÁM
A kilenc évre ítélt újságírónő, aki a hatalom visszaéléseiről írt

Pham Doan Trang vietnámi író, újságíró és demokráciapárti aktivista 2020 októbere óta van börtönben. Kilencéves szabadságvesztését az állam elleni propaganda terjesztésének vádjával szabták ki rá. Az ügy hátterében olyan írásai állnak, amelyekben emberi jogi visszaélésekkel és a vietnámi állam működésével foglalkozott.
Letartóztatását megelőzően oknyomozó jelentést tett közzé a Dong Tam településen 2020 januárjában végrehajtott, halálos áldozatokat követelő rendőrségi akcióról. Munkája során olyan információkat igyekezett eljuttatni az olvasókhoz, amelyek a szigorúan ellenőrzött vietnámi nyilvánosságban nehezen hozzáférhetők.
Nemzetközi sajtószabadság- és emberi jogi elismeréseket kapott, ám ez nem változtatott a helyzetén. A PEN szerint egy 2022-es börtönátszállítást követően családja számára is nehezebbé vált a kapcsolattartás, és a jogi segítséghez való hozzáférése is korlátozottabb lett. Az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja már 2021-ben önkényesnek minősítette fogva tartását. A PEN International most ismét azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követeli.
Henry Constantín Ferreiro – KUBA
Független újságot alapított, most szigorúan őrzött börtönben várja az eljárást

Henry Constantín Ferreiro kubai újságíró, író és fotós 2013-ban alapította meg a La Hora de Cuba című független lapot. Olyan témákat dolgozott fel, amelyek a hivatalos kubai tájékoztatásban gyakran háttérbe szorulnak: letartóztatásokat, bírósági ügyeket, gazdasági nehézségeket és a mindennapi közszolgáltatások problémáit.
A kubai hatóságok 2026. szeptember 16-án vették őrizetbe. Azzal gyanúsítják, hogy nem tett eleget egy korábbi rendőrségi idézésnek, ezt azonban az újságíró vitatja. Szeptember 24-én a camagüeyi Kilo 7 szigorúan őrzött börtönbe szállították, ahol a PEN novemberi beszámolója szerint továbbra is előzetes letartóztatásban van. Ügye különösen érzékeny kérdést vet fel: mennyire működhet szabadon egy olyan szerkesztőség, amelynek újságírói a hatóságoktól függetlenül próbálják bemutatni az ország valóságát?
Constantín 2026-ban nemzetközi emberi jogi elismerésben is részesült, de a díjátadó ünnepségre sem utazhatott el, mert évek óta kiutazási tilalom alatt áll. A PEN a független újságírással szembeni megtorlásként értékeli a fogva tartását. Szabadon bocsátását, addig pedig megfelelő egészségügyi ellátást, családi kapcsolattartást és a védelemhez való jogának biztosítását követeli.
Kubai újságírók és alkotók Henry Constantín Ferreiro szabadon bocsátását követelik. Videó: La Hora de Cuba / Facebook
Ahmed Mansoor – EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK
A költő és emberi jogi aktivista, akire két eljárásban összesen 25 év börtönt szabtak ki

Ahmed Mansoor emírségekbeli költő, blogger és emberi jogi aktivista 2017 márciusa óta van fogságban. Korábban verseket és irodalmi írásokat publikált, 2010-ben önálló verseskötete is megjelent. Nevét azonban nemcsak a költészete, hanem az emberi jogokért folytatott tevékenysége tette ismertté. A hatóságok először tíz év szabadságvesztésre ítélték. Egy 2024-es eljárásban további tizenöt éves börtönbüntetést szabtak ki rá. A két ítéletben kiszabott büntetések összesen 25 évet jelentenek.
A PEN International szerint az ellene indított eljárások homályosan megfogalmazott nemzetbiztonsági vádakon alapultak, és nem feleltek meg a tisztességes bírósági eljárás követelményeinek. Mansoor fogva tartásának körülményei miatt is komoly aggodalmak merültek fel. A nemzetközi írószervezet beszámolói szerint hosszú időszakokon át elszigeteltségben tartották, egészségi állapota romlott, és többször megtagadták tőle a családi látogatásokat. Egy olyan emberről van szó, aki korábban nyilvánosan szólalt fel mások jogaiért, most pedig saját helyzetéről is csak korlátozottan tudja tájékoztatni a külvilágot.
Vacłaŭ Areška – BELARUSZ
Nyolc évre ítélték a szerkesztőt, aki a fogságban a beszámolók szerint elvesztette a látását

Vacłaŭ Areška belarusz szerkesztő, politológus, fordító és szakszervezeti aktivista. Színháztudományt tanult, később tanított, kulturális folyóiratokban publikált, és egy független szakszervezet kiadványának szerkesztésében vett részt.
2022 áprilisában, több független szakszervezeti vezetővel együtt tartóztatták le. A belarusz hatóságok nemzetbiztonsági és szélsőségességgel összefüggő vádakat emeltek ellene. 2023 januárjában nyolcéves börtönbüntetésre ítélték, amelyet a legfelsőbb bíróság később helybenhagyott.
Az ügy legsúlyosabb fejleménye azonban nem csupán az ítélet. A PEN International szerint Areška látása a fogság alatt, a megfelelő egészségügyi ellátás hiányában súlyosan megromlott, és a rendelkezésre álló beszámolók alapján mára megvakult. Magas vérnyomással, valamint hát- és lábproblémákkal is küzd. A szervezet állítása szerint olyan fogvatartási körülmények között tartják, amelyek kínzásnak vagy más embertelen bánásmódnak minősülhetnek. A PEN és a belarusz emberi jogi szervezetek ezért nemcsak az azonnali szabadon bocsátását, hanem sürgős orvosi segítség biztosítását is követelik. Areška története különösen élesen mutatja meg, hogy a politikai indíttatású fogva tartás következményei messze túlmutathatnak magán a szabadságvesztésen, akinek történetét külön cikkben írtuk meg.
Innocent Bahati – RUANDA
Elment egy találkozóra, és több mint öt éve nem tudni, hol van

Innocent Bahati ruandai költő esete a kampány talán legnyugtalanítóbb története. Őt ugyanis nem ismert börtönben tartják fogva, és nem is jogerős ítélet alapján tölti büntetését. Egyszerűen eltűnt. 2021. február 7-én a beszámolók szerint találkozóra indult a dél-ruandai Nyanza körzet egyik szállodájába. A fővárosba, Kigaliba már nem tért vissza. Ismerősei hiába próbálták telefonon elérni, készülékei ki voltak kapcsolva.
A költő korábban tanárként dolgozott, verseit a YouTube-on és a Facebookon is megosztotta, valamint nyilvános irodalmi rendezvényeken lépett fel. Költészetében a társadalmi problémák, a szegénység, az emberi jogok és az államhatalom bírálata is megjelent. Nem ez volt az első alkalom, hogy nyoma veszett. 2017-ben egy, a hatóságokat bíráló közösségi médiás bejegyzés után szintén eltűnt néhány napra, majd rendőrségi őrizetben került elő. Akkor vádemelés nélkül három hónapig tartották fogva. A ruandai nyomozóhatóság korábban tagadta, hogy Bahatit fogva tartaná, és vizsgálatot ígért. Később olyan állítások is megjelentek, amelyek szerint elhagyta Ruandát, a PEN azonban ezeket nem tekinti hitelesen igazoltnak.
2022-ben több száz író, költő és művész, köztük Margaret Atwood és J. M. Coetzee is nyílt levélben fordult Paul Kagame ruandai elnökhöz az ügy tisztázását követelve. A legfontosabb kérdés azonban 2026 novemberében is megválaszolatlan: hol van Innocent Bahati, és mi történt vele? A PEN International független, hiteles vizsgálatot és az eredmények nyilvánosságra hozatalát követeli. A szervezet szerint az eltűnés összefügghet Bahati kritikus költészetével, de fogva tartása és annak esetleges körülményei továbbra sem tekinthetők bizonyított ténynek.
Öt különböző történet, ugyanaz a kérdés: meddig terjedhet a szólásszabadság?
A PEN International november 15. és december 10. között szolidaritási üzenetek küldésére, a hatóságokhoz intézett felhívásokra és az érintettek történetének megosztására ösztönzi a világ olvasóit. A szervezet célja nem pusztán az, hogy a bebörtönzött és eltűnt alkotók neve időről időre felbukkanjon a hírekben. Azt szeretné elérni, hogy az érintett kormányokra nehezedő nemzetközi figyelem valódi változást hozzon: szabadulást, megfelelő egészségügyi ellátást vagy legalább hiteles választ az eltűntek sorsára.
November 15. a nem csupán a bebörtönzött írókról szól, hanem az olvasókról is, akiknek joguk lenne megismerni a tényeket, az eltérő véleményeket és azokat a történeteket, amelyeket valaki megpróbál elhallgattatni. Mert amikor egy írót elnémítanak, nemcsak egy embert fosztanak meg a szavától. Az olvasóktól is elvesznek valamit: a lehetőséget, hogy meghallják, amit mondani akart.
Forrás: PEN International – Day of the Imprisoned Writer 2026, a kampány hivatalos felhívása.
