Húsz év után először jelentette Irán ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzótanácsa. A szerdán Bécsben elfogadott határozat szerint Teherán továbbra sem rendezte a be nem jelentett nukleáris helyszíneken talált uránnyomok ügyét, az ellenőrök pedig a tavalyi amerikai–izraeli légicsapások óta nem tudják teljes körűen ellenőrizni az iráni nukleáris készleteket. A döntéssel az iráni atomprogram körüli évek óta húzódó vita ismét az ENSZ legmagasabb biztonságpolitikai fórumára került.
A 35 tagú IAEA-kormányzótanácsban 23 ország támogatta az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország által előterjesztett határozatot. Oroszország, Kína és Niger ellene szavazott, nyolc ország tartózkodott, egy tagállam pedig elmaradt befizetései miatt nem vehetett részt a voksolásban. A döntés súlyos, mert legutóbb húsz évvel ezelőtt jelentették Irán nukleáris ügyét ilyen módon a Biztonsági Tanácsnak.
A vita gyökere több évre nyúlik vissza. Az IAEA ellenőrei korábban olyan, Teherán által be nem jelentett helyszíneken találtak uránnyomokat, amelyek eredetére az ügynökség szerint Irán nem adott kielégítő magyarázatot. Nyugati országok azt gyanítják, hogy ezek a nyomok összefügghetnek egy 2003 előtt működő titkos nukleáris fegyverprogrammal. Irán ezt tagadja, és következetesen azt állítja, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál. Az IAEA kormányzótanácsa már 2025 júniusában megállapította, hogy Teherán nem teljesíti megfelelően az atomsorompó-rendszerből eredő kötelezettségeit; a mostani határozat ennek a hosszú vitának a következő lépése.
Az IAEA nem tudja ellenőrizni a 60 százalékra dúsított urán teljes készletét
A helyzetet a 2025 júniusában végrehajtott izraeli és amerikai csapások tették még nehezebbé. Irán azóta sem engedte vissza az IAEA ellenőreit valamennyi érintett nukleáris létesítménybe, így az ügynökség nem tudta teljes körűen ellenőrizni, mi történt az ország dúsítotturán-készleteivel. Az IAEA adatai szerint Iránnak 440,9 kilogramm, 60 százalékos tisztaságig dúsított uránja volt. Ez még nem fegyverminőségű, de technikailag már rövid út választja el a nagyjából 90 százalékos szinttől. Rafael Grossi korábbi számítása szerint ekkora mennyiség további dúsítás után akár tíz nukleáris fegyverhez elegendő hasadóanyagot adhatna, ha Teherán valaha ilyen döntést hozna. Az IAEA nem állítja, hogy Irán atomfegyvert épített volna.
A szerdai határozat felszólítja Teheránt, hogy sürgősen rendezze a korábban megállapított hiányosságokat, és tegye lehetővé annak ellenőrzését, hogy nukleáris anyagot nem térítettek-e el más célra. Grossit arra is felkérték, hogy az IAEA aggályairól tegyen jelentést az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Közgyűlésének.
Teherán élesen reagált. Reza Najafi, Irán bécsi ENSZ-nagykövete „politikai eszköznek” nevezte a határozatot, amely szerinte rombolja az IAEA függetlenségébe, pártatlanságába és hitelességébe vetett bizalmat. Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta az IAEA biztosítékai alatt álló iráni nukleáris létesítményeket, majd az ellenőrzések ebből következő megszakadását használják fel újabb határozat indokaként. Najafi szerint Irán nem szüntette meg ellenőrzési kötelezettségeit, de a jelenleg is zajló katonai műveletek és fenyegetések mellett egyes létesítmények biztonságos ellenőrzése fizikailag nem megoldható.
Az iráni álláspont már a szavazás előtt világos volt. Majid Neeli iráni nagykövet az amerikai–brit–francia–német kezdeményezést „újabb törvénytelenségnek” nevezte, az iráni ENSZ-képviselet pedig azt közölte, hogy a jelenlegi háborús körülmények között értelmetlen feltétel nélküli együttműködést követelni Teherántól.
Az IAEA döntésével szinte egy időben Washingtonból is újabb fenyegetés érkezett, Donald Trump újabb amerikai csapást helyezett kilátásba Irán ellen, miután az Egyesült Államok aktivitást észlelt a Natanz közelében fekvő Pickaxe Mountain föld alatti létesítményénél.
A nukleáris vita akkor került vissza az ENSZ elé, amikor az amerikai–iráni konfliktus ismét látványosan kiéleződött. Az Egyesült Államok ezen a héten öt iráni olajszállító tankert semmisített meg, Teherán amerikai célpontokat támadott Jordániában, az iráni Forradalmi Gárda pedig hajók elleni támadásokról számolt be a Hormuzi-szoros térségében. Az olajpiac is azonnal reagált: a Brent szerdán ismét 100 dollár fölé emelkedett.
A Biztonsági Tanácsban ugyanakkor egészen más erőviszonyok várják a nyugati országokat, mint az IAEA kormányzótanácsában. Oroszország és Kína már Bécsben is a határozat ellen szavazott, New Yorkban pedig mindketten állandó BT-tagként vétójoggal rendelkeznek.
Forrás: IAEA, AP
