Több ponton is átalakul a köznevelés működése a Magyar Közlönyben megjelent új szabályok alapján. Nagyobb szerepet kapnak a nevelőtestületek, több munkáltatói döntés kerül az igazgatókhoz és változik az is, hogyan mondhatnak véleményt az intézmény dolgozói egy igazgatójelöltről. A módosítások augusztus 20-án lépnek hatályba.
A Magyar Közlöny augusztus 17-i számában jelent meg a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet. A változások több olyan területet érintenek, amelyek az iskolák mindennapi működésében is fontosak.
Nem a tananyag vagy az óraszámok változnak, hanem elsősorban az, hogy egy-egy kérdésben ki dönthet, milyen szerepe van a nevelőtestületnek és mekkora mozgástere lesz az igazgatónak.
Több kérdés kerül vissza a nevelőtestülethez
Az egyik fontos változás, hogy több intézményi dokumentum elfogadásában ismét nagyobb szerepet kap a nevelőtestület. Ide tartozik a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program is. Utóbbit a nevelőtestület fogadja el, majd az igazgató hagyja jóvá.
Az éves munkatervet továbbra is az igazgató készíti el, de annak elfogadásáról már a nevelőtestület dönt.
A fenntartónak azonban továbbra is marad szerepe ezekben a döntésekben. Ha valamelyik dokumentum olyan vállalást vagy változtatást tartalmaz, amely számára pluszköltséget vagy más többletkötelezettséget jelent, továbbra is szükség lesz az egyetértésére. Erre harminc nap áll rendelkezésére.
Több munkáltatói ügyben dönthet az igazgató
A tankerületi fenntartású iskolákban az igazgatók munkáltatói jogköre is bővül. Többek között a kinevezéssel, a jogviszony megszüntetésével, a besorolással, az illetménnyel és egyes juttatásokkal kapcsolatos ügyek is hozzájuk kerülnek.
Ezekben az esetekben továbbra is szükség van a tankerületi központ vezetőjének egyetértésére, de ezt már csak meghatározott okból lehet megtagadni. Az egyetértés például akkor tagadható meg, ha a döntés jogszabályba ütközik vagy nincs meg hozzá a szükséges költségvetési fedezet. A tankerületi vezetőnek tizenöt napon belül kell nyilatkoznia.
Az iskola dolgozói is véleményt mondhatnak az igazgatójelöltről
Az igazgatói pályázatoknál is változik az eddigi rend. A nevelőtestület titkos szavazással alakíthatja ki véleményét a jelölt vezetői programjáról. Az intézmény pedagógusai és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók arról is titkos szavazással mondhatnak véleményt, hogy támogatják-e a pályázót. A szavazás eredménye nyilvános adat lesz.
Ez nem jelenti azt, hogy az iskola dolgozói választják meg az igazgatót, de a véleményük ismét része lesz a kinevezést megelőző folyamatnak.
A sztrájk szabályaihoz is hozzányúlnak
A módosítás a sztrájk idején biztosítandó szolgáltatásokat is pontosabban meghatározza. Ilyenkor reggel 7 és délután 3 óra között gondoskodni kell a gyermekek és tanulók felügyeletéről, valamint az étkeztetésről. A kollégiumokban a lakhatást is biztosítani kell.
A még elégséges szolgáltatás fenntartása érdekében meghatározott esetben az igazgató munkavégzésre kötelezhet olyan dolgozót is, aki részt vesz a sztrájkban. Az elvégzett munkáért az arra az időre eső illetmény vagy munkabér jár.
A törvény emellett részletesebben rendezi a szakszervezetek konzultációs és véleményezési jogait is.
Három év helyett öt év lehet a határozott jogviszony felső határa
Változik a határozott időre szóló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony egyik fontos szabálya is. Az eddigi három év helyett az érintett esetekben öt év lesz az időkorlát. Az új szabály nemcsak a később létrejövő jogviszonyokra vonatkozik, hanem a már fennálló határozott idejű foglalkoztatásoknál is figyelembe kell venni.
Tovább él az átmeneti megoldás a testnevelésnél
A testnevelőtanár-hiány miatt korábban bevezetett átmeneti szabályt is meghosszabbítják. Ha egy iskola nem tud megfelelő végzettségű pedagógust alkalmazni, bizonyos sportvégzettséggel rendelkező szakemberek továbbra is részt vehetnek a testnevelés oktatásában.
Erre a 2028/2029-es tanévig lesz lehetőség.
A tankerületi igazgatók kinevezésének feltételei is változnak. A tisztség pályázat útján tölthető be, a kinevezés legfeljebb öt évre szólhat és legalább kétéves vezetői gyakorlat is szükséges hozzá. A most kihirdetett szabályok elsősorban az iskolák működését és a döntési jogköröket rendezik át. A nevelőtestületek több ügyben kapnak beleszólást, az igazgatók pedig több olyan döntést hozhatnak meg, amely korábban nagyobb mértékben a fenntartó hatáskörébe tartozott.
Forrás: Magyar Közlöny, 2026. évi 114. szám
