A nagy meleg a szabadtéri sportprogramokat is átírja. Több futó- és kerékpáros eseményt korábbra hoznak, vagy az esti órákra halasztanak. Harminc fok felett már vissza kell venni a terhelésből, negyven fok közelében pedig az intenzív szabadtéri edzést jobb teljesen elhagyni.
Nincs egyetlen olyan hőmérsékleti határ, amely felett mindenkinek tilos lenne sportolnia. A veszélyt a levegő hőmérséklete mellett a páratartalom, a napsütés, a szél és az edzés erőssége is befolyásolja.
Az Egészségvonal tájékoztatása szerint a 30 és 40 Celsius-fok közötti hőségben sportolók már különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. A meleg ugyanis nemcsak a hőháztartást terheli meg, hanem a szívet és a keringést is fokozott munkára kényszeríti.
Harminc fok felett már vissza kell venni
Harminc fok felett a megszokottnál rövidebb és könnyebb edzés ajánlott. A tempós futást, a hosszú kerékpártúrát és az emelkedőkkel nehezített útvonalakat ilyenkor érdemes elkerülni.
Harmincöt fok körüli vagy annál nagyobb hőségben az intenzív szabadtéri mozgást célszerű kora reggelre vagy késő estére halasztani. Negyven fok közelében a futás és a megerőltető kerékpározás már komoly kockázatot jelenthet. Ez nem mindenkire érvényes hivatalos tiltási határ, hanem olyan óvatossági küszöb, amelynél a biztonság fontosabb a megszokott edzéstervnél.
A közvetlen napsütés tovább fokozza a terhelést. Az aszfalt és a beton erősen felmelegedhet, így a futót vagy a kerékpárost jóval nagyobb hő éri annál, mint amit az árnyékban elhelyezett hőmérő mutat.
A szervezet egyre nehezebben hűti magát
Mozgás közben az izmok hőt termelnek. A test ezt főként izzadással próbálja leadni. A folyamat közben azonban jelentős mennyiségű vizet és ásványi anyagot veszítünk.
Ha a folyadékpótlás elmarad, romolhat a teljesítmény és csökkenhet a koncentráció. Fejfájás, szédülés, gyengeség, hányinger vagy izomgörcs is jelentkezhet.
A WHO közegészségügyi tanácsai szerint a legforróbb napszakban kerülni kell a megerőltető mozgást. A folyadékot rendszeresen kell pótolni és nem érdemes megvárni, amíg erős szomjúság jelentkezik.
Ezeknél a tüneteknél azonnal abba kell hagyni a tevékenységet:
Ha valaki szokatlan gyengeséget, fejfájást, szédülést, hányingert vagy erős izomgörcsöt érez. Ilyenkor árnyékos vagy hűvös helyre húzódjon és kezdje meg a folyadékpótlást.
A zavartság, a bizonytalan járás, az ájulás vagy az eszméletvesztés már hőgutára utalhat. Ez életveszélyes állapot. Azonnal mentőt hívjon mentőt, és a segítség megérkezéséig kezdje meg az érintett hűtését.
A jó erőnlét sem ad teljes védelmet
A rendszeresen sportolók is rosszul lehetnek a hőségben. Különösen óvatosnak kell lenniük azoknak, akik nem szoktak hozzá a nagy meleghez, betegség után térnek vissza a mozgáshoz vagy szív- és érrendszeri problémával élnek.
Szabadtéri edzéshez világos, szellős ruházatot és árnyékos útvonalat ajánlott. A vizet már indulás előtt érdemes pótolni. Hosszabb terhelésnél szükség lehet az izzadással elveszített sók és ásványi anyagok pótlására.
Egy kihagyott edzést később lehet pótolni. A szervezet figyelmeztető jelzéseit azonban a rendkívüli hőségben nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ
