A Hormuzi-szoros körüli válság már nemcsak amerikai–iráni ügy: Washington Kínát is nyomás alá helyezné, hogy segítsen a tengeri útvonal megnyitásában, miközben az iráni külügyminiszter Pekingbe készül. A világ egyik legfontosabb olajútvonala körül így egyre látványosabban rajzolódik ki a nagyhatalmi háttérjátszma.
A Hormuzi-szoros körüli feszültség újabb nagyhatalmi szintre lépett: amerikai oldalról Kínát is arra sürgetik, hogy gyakoroljon befolyást Iránra a stratégiai tengeri útvonal megnyitása érdekében. Az Al Jazeera beszámolója szerint Scott Bessent amerikai tisztviselő úgy fogalmazott: Kína jelentős szereplő lehet, mivel az iráni olaj egyik fontos vásárlója, ezért Washington szerint Pekingnek is érdeke lenne a szoros biztonságos működése.
A kínai szálat tovább erősíti, hogy az Al-Monitor szerint Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter szerdán Kínába érkezik, miközben Washington egyre nagyobb nyomást gyakorol Pekingre a Hormuzi-szoros ügyében. A látogatás különösen érzékeny időpontban történik: a térségben Irán új hajózási mechanizmust jelentett be, az Egyesült Államok pedig Project Freedom néven katonai művelettel próbálja biztosítani a kereskedelmi hajózást.
Olvasta már kapcsolódó cikkünket?
A Xinhua kínai állami hírügynökség is részletesen követi az eseményeket. A kínai hírügynökség iráni állami médiára hivatkozva arról számolt be, hogy Teherán új rendszert vezetett be a Hormuzi-szoros hajóforgalmának szabályozására. A beszámoló szerint az iráni katonai vezetés arra figyelmeztette a külföldi fegyveres erőket, különösen az amerikai hadsereget, hogy támadás érheti őket, ha megpróbálnak belépni a szorosba.
Közben a Xinhua amerikai oldalról is idézte a fejleményeket: Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint Washington nem fogja engedni, hogy Irán ellenőrzése a Hormuzi-szoros felett „normalizálódjon”. A kínai hírügynökség külön anyagban számolt be arról is, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint a Project Freedom ideiglenes művelet, amely a kereskedelmi hajók kivezetését és a hajózás biztosítását szolgálja.
A Hormuzi-szoros nemcsak katonai és diplomáciai kérdés, hanem energiabiztonsági ügy is. A szoroson a világ olajszállításának jelentős része halad át, ezért a forgalom tartós akadályozása közvetlenül érintheti az ázsiai gazdaságokat, köztük Kínát is. Az AP szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsában is napirendre kerülhet az ügy: egy amerikai és öböl menti országok által támogatott határozattervezet szankciókat helyezne kilátásba Iránnal szemben, ha nem biztosítja a szabad hajózást. Korábban egy gyengébb tervezetet Kína és Oroszország megvétózott.
Források: Xinhua l Al Jazeera l Al-Monitor l AP
