Donald Trump élesen bírálta Friedrich Merz német kancellárt az iráni konfliktus kapcsán. A vita mögött nagyobb törésvonal húzódik: Washington keményebb nyomásgyakorlást sürget, Európa egy része viszont attól tart, hogy a háború gazdasági és politikai ára egyre magasabb.
Donald Trump amerikai elnök kemény hangon reagált Friedrich Merz német kancellár iráni konfliktussal kapcsolatos megjegyzéseire. A Breitbart beszámolója szerint Trump a Truth Socialon bírálta Merzet, és azt üzente: ha Irán atomfegyverhez jutna, az az egész világot zsarolhatóvá tenné.
A vita előzménye, hogy Merz a Guardian beszámolója szerint arról beszélt: az Egyesült Államokat Irán vezetése „megalázza” a tárgyalási folyamatban, és a háború gazdasági hatásai miatt mielőbbi lezárásra lenne szükség.
Trump az iráni atomfegyver lehetőségét globális biztonsági fenyegetésként kezeli, és a kemény fellépést tartja szükségesnek.
Merz nyilatkozatai ezzel szemben inkább azt a német és európai aggodalmat tükrözik, hogy az elhúzódó konfliktus energiapiaci, gazdasági és diplomáciai károkat okozhat.
A Fox News friss élő hírfolyamában szintén az szerepelt, hogy Trump és Marco Rubio külügyminiszter szerint Irán legutóbbi békejavaslata nem elfogadható, mert nem tartalmaz elégséges garanciákat arra, hogy Teherán ne juthasson atomfegyverhez.
Az iráni atomprogram megítélése továbbra is a nemzetközi politika egyik legérzékenyebb pontja. Teherán azt állítja, hogy nukleáris tevékenysége békés célú, miközben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és több nyugati szövetséges szerint meg kell akadályozni, hogy Irán atomfegyverhez jusson.
A Trump–Merz-vita jó példája, hogy a nyugati világon belül is eltérő hangsúlyok jelennek meg: meddig lehet katonai és gazdasági nyomással eredményt elérni, és hol kezdődik az a pont, ahol a háború ára már a szövetségeseket is megosztja.
