A Kutyapárt szerint indul a felszállás – a járókelők szerint már rég a levegőben van az ország
Budapest, szombat este.
Szokatlan látvány fogadta ma a fővárosiakat a Széll Kálmán téren: a villamosok csilingelése, a metróból feláramló tömeg és a szokásos városi sietség közepén egyszer csak ott állt egy rakéta. Nem képletesen, nem politikai szólamként, hanem egészen valóságosan: magas, hegyes, feltűnő és annyira valószerűtlen, hogy ezzel máris tökéletesen beleillett a magyar közéletbe.
A szerkezetet a Magyar Kétfarkú Kutya Párt állította fel, amely ezúttal nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy a kampányt legalább jelképesen kilője a földi gravitációból. A térre érkezők előbb megtorpantak, aztán fényképezni kezdtek, végül pedig beletörődtek abba, hogy Budapesten ma már az is természetes, ha egy rakéta várja őket a villamosmegálló mellett.
A helyszínen hamar kiderült: ez nem a csendes szemlélődés műfaja. A különös építmény körül zene szólt, emberek gyülekeztek, és a rakéta úgy magasodott a tér fölé, mintha a közhangulatból, a kampányfáradtságból és némi jó adag gúnyból öntötték volna egybe. A Kutyapárt régi receptje ez: ha a valóság már önmagában is abszurd, akkor azt nem magyarázni kell, hanem eggyel tovább tolni.
A járókelők között akadt, aki jót derült rajta, más a fejét csóválta, de közönyös embert alig lehetett látni. Márpedig politikai akció számára ez fél siker. Egy ilyen rakéta ugyanis nemcsak díszlet: görbe tükör is. Megmutatja, mennyire kiéhezett a város valami olyasmire, ami legalább őszintén nevetséges, és nem csak véletlenül az.
A kérdés persze az, hogy hová tart ez a különös űreszköz. A hivatalos válasz szerint a magasba, a cinikusabb szemlélő szerint a Parlament felé, a legtöbb budapesti szerint pedig pontosan oda, ahol a közélet és a kabaré már rég összeér. Egy biztos: a Széll Kálmán téren most nemcsak átszállni lehet, hanem elidőzni is egy pillanatra, és eltűnődni azon, vajon a rakéta készül-e felszállni, vagy mi élünk már egy ideje a fedélzetén.
Estére a tér egészen sajátos arculatot öltött. A városi fények, a mozgó tömeg és a furcsa politikai díszlet együtt olyan képet adtak, mintha Budapest egyszerre lenne kelet-európai főváros, utcai fesztivál és politikai szatíra díszlete. És talán éppen ez a legpontosabb leírás.
A Kutyapárt rakétája tehát áll. Hegyesen, látványosan, kihívóan. Nem tudni, valóban felszáll-e valaha. De az már most biztos, hogy sikerült vele elérni a legfontosabbat: egy estére mindenki ugyanarra nézett.
Kép a kutya párt oldaláról.
