Benyújtotta lemondását Indonézia alelnöke, Gibran Rakabuming Raka, miután bírósági döntések kérdőjelezték meg, hogy rendelkezett-e a tisztség betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. A volt államfő, Joko Widodo 39 éves fia ellen 120 parlamenti képviselő kezdeményezett elmozdítási eljárást. Prabowo Subianto elnök elfogadta a lemondását, a parlamentnek pedig 60 napon belül új alelnököt kell választania.
November 12-én, csütörtökön személyesen nyújtotta be lemondólevelét Gibran Rakabuming Raka Indonézia Népi Konzultatív Gyűlésének (MPR) jakartai épületében. A politikus helyi idő szerint 11 óra 15 perckor érkezett a parlamentbe, ahol mintegy húszperces zárt megbeszélést folytatott a törvényhozás vezetőivel. Távozásakor nem válaszolt az újságírók kérdéseire. Ahmad Muzani, az MPR elnöke megerősítette, hogy Gibran saját elhatározásából mondott le, és ugyanezt a döntést Prabowo Subianto államfővel is közölte. A parlament vezetője később a sajtónak is bemutatta a lemondólevelet, amelyben az alelnök az ország érdekeire és a kormányzás zavartalan működésére hivatkozott.
„Ezt a döntést teljes tudatossággal, a nemzet és az állam érdekében, valamint a kormányzás zavartalan működésének biztosítása érdekében hoztam meg”
– áll a levélben. Gibran ugyanakkor nem nevezte meg konkrétan távozásának okát.
Bírósági döntések után indult meg az elmozdítási eljárás
A lemondást hetek óta fokozódó politikai és jogi vita előzte meg, amelynek középpontjában az alelnök külföldön szerzett iskolai végzettsége állt. Az indonéz választási törvény szerint az államfői és alelnöki tisztségre pályázóknak legalább középiskolai végzettséggel vagy annak megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük. Az indonéz alkotmánybíróság október 6-án megállapította, hogy az eljárás során nem került elő meggyőző bizonyíték Gibran megfelelő, külföldön szerzett végzettségére. A testület ugyanakkor eljárásjogi okokból nem fosztotta meg tisztségétől. Október 30-án a Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette azt az iskolai végzettséget elismerő igazolást, amelyet a politikus a 2024-es választási indulásához használt.
A döntések nyomán november 11-én nyolc párt összesen 120 parlamenti képviselője kezdeményezett olyan eljárást, amely Gibran alkotmányos felelősségre vonásához és elmozdításához vezethetett volna. A parlament november 12-ére tervezett, ezzel kapcsolatos ülését azonban a lemondás után törölték.
A 39 éves politikus már a 2024-es választás előtt is viták középpontjába került. Akkor még nem érte el az alelnökjelöltek számára előírt 40 éves korhatárt, ám egy 2023-as alkotmánybírósági döntés lehetővé tette, hogy a korábban választott regionális vezetői tisztséget betöltő fiatalabb jelöltek is indulhassanak. Gibran korábban Solo városának polgármestere volt.
Prabowo nehéz szívvel fogadta el a lemondást
Prabowo Subianto elnök csütörtökön, a parlament vezetőivel folytatott egyeztetést követően nyilvánosan is reagált alelnöke távozására. Közölte, hogy nehéz szívvel fogadta el a döntést, és méltatta Gibran munkáját, valamint azt, hogy az ország érdekeit saját politikai pályafutása elé helyezte. Az elnök szerint Gibran az elmúlt két évben jelentős szerepet vállalt a kormányzati programok végrehajtásában. Hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatja volt alelnökét.
Megszólalt Gibran édesapja, Joko Widodo korábbi államfő is, aki természetes politikai folyamatnak nevezte a történteket. Kijelentette, hogy a politikai tisztségek átmenetiek, és továbbra is támogatja Prabowo kormányát, különösen azokat az intézkedéseket, amelyek a lakosság érdekeit szolgálják.
A lemondás ugyanakkor érzékeny időszakban történt. Az indonéz politikai életben az elmúlt hetekben egyre több jel utalt Prabowo és elődje, Joko Widodo szövetségének meggyengülésére. A Reuters szerint a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos bizonytalanságok és a politikai botrányok már a befektetői bizalmat is kedvezőtlenül érintették.
Indonéziában az alelnök lemondása nem eredményez előrehozott országos választást. Az alkotmány értelmében Prabowo Subianto elnöknek két jelöltet kell megneveznie, akik közül a Népi Konzultatív Gyűlés választja ki az új alelnököt. Az elnöknek a parlament hivatalos felkérésétől számított 14 nap áll rendelkezésére a jelöltek előterjesztésére, a megüresedett tisztséget pedig legfeljebb 60 napon belül be kell tölteni.
