Jelentős változások jöhetnek Nagy-Britanniában a betegséggel és fogyatékossággal összefüggő állami támogatások rendszerében. Brit sajtóértesülések szerint a 25 év alatti fiatalok jelenlegi ellátásainak egy részét új támogatási formával váltanák fel, ami egyes jogosultak számára kevesebb pénzt jelenthetne. A javaslat a már támogatásban részesülőket is érinthetné. Alan Milburn volt brit egészségügyi miniszter a fiatalok munkanélküliségének visszaszorításával indokolja az átalakítást, a brit kormány azonban egyelőre nem döntött a támogatások csökkentéséről.
Kevesebb állami támogatáshoz juthatnának egyes betegséggel vagy fogyatékossággal élő fiatalok Nagy-Britanniában, amennyiben a kormány elfogadja Alan Milburn volt egészségügyi miniszter reformjavaslatait. A november 12-i brit sajtóbeszámolók szerint az elképzelések a 18–24 éves korosztály ellátásait alakítanák át, miközben az állam nagyobb szerepet vállalna a munkavállalás és a tanulmányok folytatásának támogatásában.
Milburn a The Timesnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy a változtatások nem minden érintett számára lennének kedvezőek. Egyes fiatalok alacsonyabb összegű ellátást kaphatnának, mint a jelenlegi szabályok alapján, a reform pedig a már megállapított támogatásokra is kiterjedhetne. A volt miniszter szerint a cél egy olyan rendszer kialakítása, amely a pénzbeli segítség mellett valódi lehetőséget kínál a munkába állásra.
A brit sajtóértesülések alapján két meghatározó ellátási forma is érintett lehet. A Universal Credit egészségi állapothoz kapcsolódó kiegészítése azoknak nyújt anyagi segítséget, akik betegségük vagy fogyatékosságuk miatt korlátozottan képesek dolgozni. A Personal Independence Payment, vagyis a PIP ezzel szemben a tartós egészségkárosodással járó mindennapi többletköltségek enyhítésére szolgál, és munkaviszony mellett is igénybe vehető.
Milburn elképzelése szerint a fiatalok számára egységes alapellátást vezetnének be, amelyet a Universal Credit szokásos összegéhez igazítanának. Az egészségi állapotuk miatt jelentős többletkiadásokkal élők külön kiegészítést kaphatnának, míg a súlyos, tartós fogyatékossággal élők számára magasabb összegű támogatást biztosítanának, amennyiben állapotuk miatt nem képesek munkát vállalni.
Sajtóértesülések szerint a pénzbeli juttatások átalakítását a foglalkoztatási szolgáltatások fejlesztésével kapcsolnák össze. Személyes tanácsadók, támogatott munkahelyek, szakmai képzések és könnyebben elérhető mentális egészségügyi ellátások segíthetnék azokat, akik megfelelő támogatással képesek lennének dolgozni. Felmerült az is, hogy a munkavállalást segítő programokban való együttműködést indokolatlanul megtagadók támogatását csökkenthetnék.
Közel egymillió fiatal nem dolgozik és nem is tanul
Alan Milburn a brit kormány hivatalos megbízásából vizsgálja, miért kerül egyre több fiatal tartósan a munkaerőpiacon és az oktatási rendszeren kívülre. A brit Munkaügyi és Nyugdíjügyi Minisztérium (DWP) május 28-án közzétett, Young People and Work című időközi jelentése szerint a helyzet hátterében az egészségi problémák mellett a munkalehetőségek beszűkülése, a képzési rendszer hiányosságai és a megfelelő segítséghez való hozzáférés nehézségei is szerepet játszanak.
A brit statisztikai hivatal, az Office for National Statistics adatai alapján 2026 második negyedévében mintegy 981 ezer 16–24 éves fiatal nem dolgozott, és oktatásban vagy szakmai képzésben sem vett részt. Ez a korosztály jelentős részét érinti, és hosszabb távon az érintettek megélhetésére, egészségi állapotára, valamint az ország gazdaságára is hatással lehet.
Különösen aggasztónak tartják a tartós egészségi és mentális problémákkal élő fiatalok helyzetét. A DWP hivatalos felülvizsgálata szerint sokan nem jutnak időben olyan egészségügyi vagy foglalkoztatási segítséghez, amely lehetővé tenné számukra a tanulmányok folytatását vagy a munkavállalást. Közben a pályakezdőknek kínált állások száma is csökkent, és a munkáltatók elvárásai szintén megváltoztak.
A minisztériumi jelentés arra is kitért, hogy a 16–24 éves korosztály számára folyósított PIP-támogatások éves kiadása öt év alatt 1,3 milliárd fontról 3,3 milliárd fontra emelkedett. Ez jelentős növekedés, ugyanakkor önmagában nem bizonyítja, hogy a támogatási rendszer okozná a fiatalok munkanélküliségét. A felülvizsgálat ezért az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátások működését együttesen vizsgálja.
Milburn a brit sajtónak arról beszélt, hogy az állami segítség nem érhet véget a támogatások folyósításánál. Véleménye szerint sok fiatal megfelelő egészségügyi ellátással, képzéssel és személyes támogatással képes lehetne visszatérni a munka világába, a jelenlegi rendszer azonban nem minden esetben biztosítja ehhez a szükséges feltételeket.
A támogatások csökkentése komoly vitát válthat ki
Különösen érzékenyen érintheti a reform azokat, akik tartós betegségük vagy fogyatékosságuk miatt rendszeres állami juttatásra szorulnak. Számukra a pénzbeli segítség nem feltétlenül csak a mindennapi megélhetést szolgálja: gyógyszerekre, speciális eszközökre, közlekedésre vagy személyes segítségre is szükségük lehet. Ezek a kiadások akkor is fennmaradhatnak, ha az érintett munkát vállal vagy képzésben vesz részt.
Brit sajtóértesülések szerint több munkáspárti politikus és fogyatékosságügyi érdekvédő már aggodalmát fejezte ki a tervezett változtatások miatt. Attól tartanak, hogy az ellátások visszafogása olyan fiatalokat is nehezebb anyagi helyzetbe hozhat, akik egészségi állapotuk miatt csak korlátozottan képesek dolgozni. Az átalakítás támogatói ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy a tartós munkanélküliség megelőzéséhez a jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatási és egészségügyi segítségre van szükség.
Egyelőre nem ismert, mekkora lenne az új alapellátás, hány fiatal támogatása csökkenhetne, illetve milyen feltételekkel járnának a magasabb összegű kiegészítések. Ezek nélkül az érintettekre gyakorolt pénzügyi hatásokat sem lehet pontosan meghatározni.
A The Times beszámolója szerint Milburn jelentős kezdeti állami ráfordítással számol. Sajtóértesülések alapján akár hatmilliárd fontra is szükség lehetne az új rendszer bevezetéséhez, miközben a foglalkoztatás javulásából eredő megtakarítások csak hosszabb távon jelentkezhetnének. Ez egyelőre a reformhoz kapcsolódó elképzelés, nem elfogadott költségvetési vállalás.
A brit kormány közben más intézkedésekkel is igyekszik mérsékelni a fiatalok munkából és oktatásból való kiszorulását. A hivatalos kormányzati programok között szerepel a szakmai képzések bővítése, a tanulmányaikat megszakító fiatalok visszavezetése az oktatásba, valamint a foglalkoztatási szolgáltatások fejlesztése. Ezek a tervek a Milburn-vizsgálat által feltárt problémák kezelését szolgálják, de nem jelentik a most felvetett támogatáscsökkentés jóváhagyását.
A következő fontos fejlemény a teljes jelentés nyilvánosságra hozatala lehet, amelyet brit sajtóértesülések szerint november 17-re várnak. Ezt követően a kormánynak kell mérlegelnie, mely ajánlásokat kívánja megvalósítani, és milyen jogszabályi változtatásokra lenne szükség.
Addig a betegséggel vagy fogyatékossággal élő fiatalokra a jelenlegi támogatási szabályok vonatkoznak. Az átalakításról még nem született hivatalos döntés, így egyelőre az sem biztos, hogy a brit kormány elfogadja a javasolt csökkentéseket.
Források: Brit kormány (GOV.UK), Department for Work and Pensions
