A megfigyeltből lett „ügynök”: Lezsák Sándor esete igazolta az Esti Hírlap tegnapi figyelmeztetését. Alig egy nappal az ügynökakták keresőjének megnyitása után máris megtörtént az, amitől az Esti Hírlap tegnapi állásfoglalásában óvott: egy megfigyelt személy neve „tévedésből” a hálózati személyek között jelent meg. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára most hivatalos közleményben ismerte el, hogy Lezsák Sándor neve „informatikai hiba” miatt került a nyitottaktak.hu adatbázisába, és elnézést kért az érintettől.
Lezsák Sándor neve november 4-én bukkant fel az új keresőben, a sajtó és a közösségi oldalak pedig hamar felkapták a találatot. A volt országgyűlési alelnök még aznap este tiltakozott, és kijelentette:
„Nem ügynök voltam, hanem engem figyeltek meg.”
Most maga a levéltár erősítette meg az állítását, és ELNÉZÉST KÉRNEK AZ OKOZOTT KELLEMETLENSÉGÉRT. Közleményük szerint Lezsák neve valóban szerepel az egykori állambiztonsági mágnesszalagokon, de nem hálózati személyként, hanem megfigyeltként. A hibát vizsgálják, az érintett adatbázisrész felülvizsgálatát megkezdték.
AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYE
Lezsák Sándor neve egy informatikai hiba miatt jelent meg a nyitottaktak.hu adatbázisában.
Fontos leszögezni, hogy bár Lezsák Sándor neve szerepel a mágnesszalagokon, ott nem hálózati személyként, hanem megfigyelt személyként tartják nyilván.
A technikai hiba kivizsgálását megkezdtük, és dolgozunk annak elhárításán. Felülvizsgáljuk az adatbázis érintett részét, és megtesszük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy hasonló hiba a jövőben ne fordulhasson elő.
Az okozott félreértésért és kellemetlenségért ezúton is elnézést kérünk!
Forrás: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) – hivatalos közlemény
Lapunk már a Nyitott Akták elindulásának első perceiben határozottan figyelmeztetett a névazonosságok, a hiányos adatok és az ellenőrizetlen következtetések súlyos veszélyére. Egyúttal világossá tettük: az Esti Hírlap nem kíván részt venni olyan nyilvános megbélyegzésben, amelyet nem támasztanak alá megfelelő, egyértelmű bizonyítékok.
Éppen a mostani eset bizonyítja be, hogy egy-egy online nyilvántartási találatot pillanatok alatt, kritika nélkül átvehetnek a hírportálok és a közösségi oldalak. A technikai tévedést a rendszerben utólag ugyan ki lehet javítani, a már közzétett, alaptalan vádak és az általuk okozott morális sérelem azonban nem feltétlenül kap nagy nyilvánosságot, és az ártatlanul megbélyegzett személy neve a köztudatból nem tűnik el ugyanilyen gyorsan. A történelmi igazság feltárása változatlanul kiemelt közérdek, de a megfigyelteket a megfigyelőkkel összekeverni nem történelmi igazságtétel – éppen ellenkezőleg!
Felháborodás a kommentmezőben: „A helyreigazítást már jóval kevesebben olvassák”
A levéltár bocsánatkérő közleménye alatt órák alatt elemi erejű, felháborodott hozzászólások jelentek meg. A kommentelők egyenesen hiteltelen, felelőtlen káoszteremtésnek és súlyos hitelrontásnak nevezték a történteket. Azt jelentette ki néhány kommentelő, hogy innentől kezdve nem lehet hiteles más személyek nyilvántartásban szereplése sem. Nyomatékosan figyelmeztettek arra, hogy egy ember jó hírnevén pillanatok alatt visszafordíthatatlan folt eshet, miközben az utólagos helyreigazítást már jóval kevesebben olvassák, valamint többen kiemeltek hasonló véleményeket: „…hatalmas felelőtlenség volt ezt így, ebben a formában ráönteni az amúgy is feszült társadalomra.” „az én környezetemben egy keresetlen mondat kíséretében posztolt az egyik ismerősöm az egy politikus édesapjáról. Kifotózta a weboldalon található adatlapot, de a „meghiúsult beszervezés” sor már elkerülte a figyelmét. Elképesztő, ami ebben az országban jelenleg zajlik.” „Itt vesztette hitelét az egész….” „Vajon hány személy esetében fordult elő ez még?”
És a valóság pontosan igazolta a népharag aggályait: mire a levéltár hivatalosan elismerte a kapitális hibát, Lezsák Sándor neve már végigfutott a teljes hazai sajtón és a közösségi médián, ahol egymás után jelentek meg a róla szóló negatív bejegyzések és gúnyos megbélyegzések. A téves adatot az adatbázisban utólag ki lehet javítani, de kérdés, hogy a bocsánatkérés vajon mindenkihez eljut-e, aki az eredeti, rágalmazó hírt olvasta.
