Biztató eredményt hozott egy személyre szabott rákellenes vakcina nagyszabású nemzetközi klinikai vizsgálata. A Moderna és az MSD által fejlesztett mRNS-alapú készítmény a pembrolizumab nevű immunterápiával együtt alkalmazva 42 százalékkal mérsékelte a melanoma kiújulásának vagy a halálozásnak a kockázatát a kizárólag pembrolizumabbal kezelt betegekhez képest. A több mint 1100 páciens bevonásával végzett harmadik fázisú kutatás eredményeit október 23-án mutatták be Madridban. A felfedezés új lehetőséget kínálhat a daganatos betegségek személyre szabott kezelésében, bár a vakcina még nem rendelkezik általános gyógyszerhatósági engedéllyel.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a daganatos betegségek elleni küzdelem, miután egy nagyszabású klinikai vizsgálatban sikerült igazolni egy személyre szabott mRNS-vakcina jelentős előnyét a magas kockázatú melanomával kezelt betegeknél. A kutatók a műtéten már átesett pácienseknél vizsgálták, hogy az immunterápia és az egyénre szabott vakcina kombinációja képes-e mérsékelni a daganat visszatérésének veszélyét. Az eredmények szerint a két kezelés együttes alkalmazása lényegesen kedvezőbbnek bizonyult, mint az immunterápia önmagában.
A vizsgálat eredményeit az Európai Onkológiai Társaság október 23–27. között Madridban rendezett kongresszusán ismertették. A Moderna és az MSD közös fejlesztésű, intismeran autogene nevű készítményét összesen 1137, magas kockázatú melanomával diagnosztizált beteg bevonásával értékelték. A résztvevők daganatát korábban műtéttel eltávolították, a további kezelés célja pedig a betegség kiújulásának és továbbterjedésének megakadályozása volt.
Különösen figyelemre méltó, hogy a két kezelést együtt kapó betegek körében a megfigyelési időszak alatt 42 százalékkal kisebb volt a daganat kiújulásának vagy a halálozásnak az összesített kockázata. A távoli áttétek kialakulásának vagy a halálozásnak a kockázata 38 százalékkal csökkent. A kutatás eredményeit a londoni Institute of Cancer Research szakemberei is jelentős előrelépésként értékelték. icr.ac.uk+1
A két kezelési csoport között a betegségmentesség arányában is számottevő különbség mutatkozott. Kétéves időtávon a vakcinával és immunterápiával kezelt betegek mintegy 82 százalékánál nem tért vissza a melanoma, míg a kizárólag immunterápiában részesülők körében ez az arány körülbelül 70 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az új kezelési kombinációval száz betegből hozzávetőleg tizenkettővel többen maradtak kiújulásmentesek ebben az időszakban.
A 42 százalékos adat ugyanis relatív kockázatcsökkenést jelent, nem azt, hogy a vakcina a daganatos betegségek 42 százalékát meggyógyítaná.
A kezelés különlegességét az adja, hogy minden páciens számára a saját daganatának genetikai jellemzői alapján készítik el a vakcinát. A műtéttel eltávolított daganatból származó mintát genetikai vizsgálatnak vetik alá, majd azonosítják azokat a mutációkat, amelyek alapján az immunrendszer megkülönböztetheti a rákos sejteket az egészséges szövetektől. A készítményben található mRNS ezeknek a daganatspecifikus célpontoknak a felismerésére készíti fel az immunsejteket.
A kutatók az oltást pembrolizumabbal kombinálták. Ez az immunterápiás gyógyszer a PD-1 nevű ellenőrzőpont gátlásával segíti, hogy az immunrendszer hatékonyabban léphessen fel a daganatos sejtek ellen. A személyre szabott vakcina és az immunterápia tehát eltérő, egymást kiegészítő módon próbálja támogatni a szervezet daganatellenes védekezését.
Fontos különbség a hagyományos védőoltásokhoz képest, hogy az új készítményt nem egészséges embereknek adják a rák kialakulásának megelőzésére. Olyan betegek kezelésének részeként vizsgálják, akiknél már diagnosztizálták és műtéttel eltávolították a melanomát, de továbbra is fennáll a kiújulás veszélye. A jelenlegi eredmények tehát a daganat visszatérésének megelőzésére vonatkoznak, nem valamennyi ráktípus gyógyítására.
A klinikai vizsgálatban az új kezelés biztonságosságát is figyelték. A Moderna október 24-i részletes tájékoztatása szerint nem jelentkezett olyan új biztonsági probléma, amely a korábbi kutatások alapján ismeretlen lett volna. A vakcinát is kapó csoportban a leggyakoribb mellékhatás a láz, az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom és a fáradtság volt. Súlyos, harmadik–ötödik fokozatú, kezeléssel összefüggő nemkívánatos eseményeket a kombinált kezelésben részesülők 14,2 százalékánál, a csak pembrolizumabot kapók 13,4 százalékánál jelentettek.
A kedvező eredmények ellenére továbbra is nyitott kérdés, hogy a vakcina hosszabb távon milyen mértékben javítja a betegek túlélését. A harmadik fázisú vizsgálatban sikerült igazolni a kiújulásmentes túlélés javulását, de a teljes túlélésre vonatkozó eredmények értékelése még folyamatban van.
A fejlesztés jelentősége túlmutathat a melanomán. A Moderna és az MSD más daganattípusoknál is vizsgálja a személyre szabott mRNS-kezelések lehetőségét, köztük a nem kissejtes tüdőráknál. A módszer ugyanakkor még nem tekinthető valamennyi daganatos betegségben hatásosnak, mivel az egyes ráktípusok biológiai tulajdonságai és kezelési lehetőségei jelentősen eltérhetnek.
Októberben más rákellenes vakcinákról is jelentek meg klinikai eredmények. A Mayo Clinic kutatói például hasnyálmirigyrák ellen fejlesztett kísérleti oltásról számoltak be, amely a vizsgálható betegek 98,9 százalékánál fokozta a meghatározott KRAS-mutációkat felismerő immunválaszt. A teljes vizsgálati csoportban azonban nem sikerült statisztikailag igazolni a betegségmentes túlélés javulását. A Roswell Park rákkutató központ agydaganat elleni SurVaxM-vakcinájánál a legfeljebb 65 éves betegek alcsoportjában mutattak ki kedvező túlélési eredményeket, miközben a teljes betegcsoportban az elsődleges végpont nem érte el a hagyományos statisztikai szignifikanciaszintet. Mayo Clinic News Network+1
Mindez azt mutatja, hogy a daganatellenes vakcinák kutatása több területen is előrehaladt, de az eredmények nem azonosak, és további vizsgálatokra van szükség. A melanomára fejlesztett intismeran különösen azért számít fontos előrelépésnek, mert már egy nagyszabású, harmadik fázisú klinikai vizsgálatban is sikerült kimutatni a kezelés előnyét.
A következő lépés a további klinikai adatok feldolgozása és a gyógyszerhatósági engedélyezési eljárás előkészítése lehet. Amennyiben a hatóságok kedvezően értékelik az eredményeket, a személyre szabott mRNS-vakcina a későbbiekben új kezelési lehetőséget jelenthet a melanoma kiújulásának magas kockázatával élő betegek számára.
Források: Moderna – 2026. október 24.; Amerikai Rákkutatási Társaság (AACR) – október 26.; Memorial Sloan Kettering Cancer Center – október 23.; Cancer Research Institute – október 29.; Mayo Clinic – október 23.
