Akár a 2050-es évekig üzemben tartaná a kormány a jelenlegi Paksi Atomerőmű négy blokkját, miközben a Duna alacsony vízállása miatt a hűtővízellátás biztonságát szolgáló fejlesztéseket is előkészítik. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter legutóbbi parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy a szükséges biztonsági szivattyúrendszert már megrendelték, a hűtővízellátás további fejlesztése azonban még feladatokat jelent. Eközben Paks II. építkezése is folytatódik: a hatodik blokk munkagödre elérte a tervezett 23 méteres mélységet, az ötödik blokk nukleáris szigetének alapozása pedig közel 70 százalékos készültségnél tart. A kivitelezés előrehaladása ellenére a beruházás jövőjéről és az orosz Roszatom szerepéről továbbra sem született végleges döntés.
Újabb részletek kerültek nyilvánosságra a paksi atomenergia-termelés hosszú távú terveiről. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter november 3-i parlamenti felszólalásáról a TelePaks november 4-én számolt be. A tárcavezető megerősítette, hogy a kormány a jelenlegi Paksi Atomerőmű üzemidejének további meghosszabbításával számol, és azt szeretné elérni, hogy a négy blokk még a 2050-es években is részt vehessen Magyarország villamosenergia-ellátásában. Ehhez azonban több műszaki fejlesztésre, biztonsági vizsgálatra és hatósági engedélyre lesz szükség.
Kiemelt feladattá vált az erőmű hűtővízellátásának hosszú távú biztosítása, különösen a Duna időszakosan rendkívül alacsony vízállása miatt. A folyó vízszintjének csökkenése az elmúlt években többször is nehézséget jelentett az atomerőmű üzemeltetésében, ezért a következő évtizedekre olyan műszaki megoldásokat kell kialakítani, amelyek kedvezőtlenebb vízjárási körülmények között is fenntarthatóvá teszik a biztonságos működést.
Kapitány István tájékoztatása szerint a korábban kialakított fenékküszöb beváltotta a hozzá fűzött reményeket, önmagában azonban nem elegendő a hosszabb távú vízellátási problémák kezelésére. A tervek között olyan szivattyúberendezések alkalmazása szerepel, amelyek a jelenleginél alacsonyabb dunai vízállás mellett is képesek biztosítani az erőmű működéséhez szükséges hűtővizet. A miniszter közölte, hogy a biztonsági szivattyúrendszert már megrendelték, a további hűtőszivattyú beszerzése viszont még hátravan. Utóbbi fejlesztés lehetősége már 2019-ben felmerült, de akkor nem valósult meg.
A meglévő négy blokk üzemidejének további meghosszabbítása nem jelenti automatikusan a Paks II. beruházás leállítását. A két projekt külön műszaki és hatósági feltételekhez kötődik, miközben mindkettő szerepet kaphat Magyarország jövőbeli villamosenergia-ellátásában. A kormány a működő atomerőmű hosszú távú fenntartása mellett az új reaktorblokkok építésének gazdasági, pénzügyi és energetikai feltételeit is áttekinti.
Folytatódik az építkezés Paks II. területén
Az új atomerőmű területén közben újabb jelentős építési szakasz zárult le. A Paks II. Atomerőmű Zrt. október 26-i tájékoztatása szerint befejeződött a hatodik blokk munkagödrének kialakítása, amelynek során mintegy 411 ezer köbméter földet termeltek ki. A márciusban megkezdett munkálatok eredményeként a munkagödör elérte a tervezett 23 méteres mélységet, megteremtve a feltételeket az új atomerőmű második reaktorblokkjának alapozásához.
A földkiemelés során az ötödik blokk építésénél szerzett tapasztalatokat is felhasználták. Talajmaró berendezésekkel végezték a munkát, amelyek alkalmazása a beruházó közlése szerint hozzájárult a kivitelezés hatékonyságának, minőségének és munkabiztonságának javításához. A különböző munkafolyamatok összehangolásával párhuzamosan kiépítették a geodéziai és geotechnikai megfigyelőrendszereket, valamint elhelyezték a felületvédelmi hálót is. Az ellenőrzőberendezések a következő építési szakaszokban folyamatosan figyelik majd a munkagödör és a környező talaj állapotát.
Az ötödik blokk területén szintén jelentős előrehaladást értek el. A nukleáris sziget alapozása a beruházó legutóbbi összesítése szerint közel 70 százalékos készültségnél tart. Február elején a vezénylőépület alapozásával kezdődtek a munkálatok, majd a reaktorépület alaplemezének kialakítása következett. Az első nagyobb betonszegmenst július végén öntötték ki, október közepére pedig az utolsó ilyen szakasz is elkészült.
A nukleáris sziget alaptestébe eddig több mint 7200 tonna betonacélt építettek be, a felhasznált beton mennyisége pedig elérte a 16 900 köbmétert. A fennmaradó kisebb szakaszok kivitelezését november végére tervezik. Az alaplemez a reaktorépület és a hozzá kapcsolódó létesítmények közös teherhordó szerkezetének része, ezért elkészítése az új atomerőmű építésének egyik meghatározó munkafázisa.
Szeptemberben beszámoltunk az ötödik blokk alapozásának előrehaladásáról, amikor egyetlen, mintegy 30 órán át tartó betonozási művelet során több mint kétezer köbméter betont dolgoztak be. Azóta további szerkezeti munkák készültek el, a kivitelezés pedig az Országos Atomenergia Hivatal felügyelete mellett, a szükséges hatósági engedélyek birtokában folytatódik.
Továbbra sem dőlt el a Roszatom jövője
A munkálatok előrehaladása ellenére a Paks II. beruházás további sorsa továbbra is nyitott kérdés. A magyar kormány átfogó szakmai felülvizsgálatot végez, amely a projekt pénzügyi, műszaki, szerződéses és energetikai feltételeire egyaránt kiterjed. Ennek részeként az orosz Roszatom fővállalkozói szerepének jövője is napirendre került.
A Reuters nemzetközi hírügynökség október 21-én, az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a magyar kormány az orosz vállalat esetleges leváltását és alternatív beszállítók bevonásának lehetőségét is mérlegeli. Egy ilyen változtatás jelentős műszaki, pénzügyi és szerződéses következményekkel járhatna, mivel a Roszatom nemcsak az építkezésben vesz részt, hanem a reaktorok és több meghatározó berendezés gyártásában is.
A Paks II. Zrt. október 22-i állásfoglalásában ugyanakkor nem erősítette meg a fővállalkozó leváltásáról szóló értesüléseket. A társaság közlése szerint a beruházás átfogó szakmai felülvizsgálata továbbra is folyamatban van, annak eredményéről és a projekt jövőjéről még nem született végleges döntés.
A Roszatom mindeközben továbbra is részt vesz a kivitelezésben. Az orosz állami atomenergetikai vállalat korábban arról számolt be, hogy mindkét új reaktor gyártása megkezdődött Oroszországban. Alekszej Lihacsov, a vállalat vezérigazgatója szerint a munkálatok folytatódnak, és a Roszatom nem kapott hivatalos értesítést a szerződés felmondásának szándékáról. Október végén egy novemberre tervezett újabb munkaszakasz-átadásról is beszélt.
Az Esti Hírlap augusztusban már bemutattuk a Roszatom és a magyar kormány álláspontját, valamint a beruházás folytatásával kapcsolatos kérdéseket. Azóta az építkezés több újabb szakasza elkészült, de a projekt jövőjét meghatározó kormányzati döntés továbbra is várat magára.
Az eredetileg 12,5 milliárd eurós beruházásként elindított projektről 2014-ben kötöttek magyar–orosz megállapodást. Azóta a kivitelezés jelentős késedelmet szenvedett, miközben az ország energiaellátásának szerkezete és a hosszú távú villamosenergia-igények is változtak. A Reuters októberi beszámolója szerint februárig több mint kétmilliárd eurót fordítottak a beruházásra, ebből mintegy 1,1 milliárd euró került a Roszatomhoz.
A fővállalkozó esetleges cseréje a jelenlegi szerződéses rendszer átalakítását is szükségessé tehetné. Az orosz fél a reaktorok mellett több meghatározó berendezés előállításában is részt vesz, miközben a projektben európai beszállítók is közreműködnek. A műszaki együttműködés, a finanszírozási feltételek és a kivitelezési ütemterv ezért egyaránt érintett lehetne egy ilyen döntésben.
Az új blokkok szükségességét is felülvizsgálják
Kapitány István korábbi nyilatkozatai szerint a kormány nem kizárólag a beruházás szerződéseit és üzleti modelljét vizsgálja, hanem azt is, hogy az új paksi blokkok milyen szerepet tölthetnének be Magyarország következő évtizedekre szóló energiaellátásában. A jelenlegi atomerőmű hosszabb távú működtetése, a naperőművi kapacitások növekedése és az energiatárolás fejlesztése egyaránt befolyásolhatja az új beruházás gazdasági és energetikai megítélését.
Szeptember 19-i cikkünkben már ismertettük a miniszter energetikai elképzeléseit, köztük az orosz energiafüggőség mérséklésének lehetőségeit, az energiatárolási kapacitások bővítését és a jelenlegi paksi blokkok üzemidejének további meghosszabbítását.
Az új atomerőmű tervezett elkészülése a korábbi ütemtervekhez képest jelentősen kitolódott. A jelenlegi várakozások szerint Paks II. blokkjai legkorábban a 2030-as évek közepén kezdhetik meg működésüket, ami a beruházás gazdaságosságával és hosszú távú finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket is előtérbe helyezi.
A kormányzati felülvizsgálat lezárását 2026 végére vagy 2027 elejére tervezik. Addig az építkezés a meglévő engedélyek és szerződéses feltételek mellett folytatódik, a következő konkrét műszaki mérföldkő pedig november végén esedékes, amikorra az ötödik blokk alaplemezének hátralévő kisebb szakaszait is befejeznék. A beruházás további sorsát meghatározó döntés ugyanakkor még nem született meg, miközben a jelenlegi Paksi Atomerőmű hosszú távú működését biztosító fejlesztések előkészítése már megkezdődött.
Források: TelePaks, Paks II. Atomerőmű Zrt., Paks II. Zrt. hivatalos közleményei
