Hat évvel a koronavírus-járvány idején lebonyolított, sokat vitatott állami lélegeztetőgép-beszerzések után nagyszabású bűnügyi akciót hajtott végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A nyomozók szerint egy szervezett céghálózat több mint hárommilliárd forintos hasznot mosott tisztára, miközben 660 millió forinttal károsította meg a magyar költségvetést. A keddi rajtaütések során másfél milliárd forintnyi vagyont foglaltak le, Ausztriában elfogtak egy férfit, a hálózat egyik feltételezett irányítóját pedig nemzetközi elfogatóparanccsal keresik. A hatóságok szerint Indonéziában tartózkodhat.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal október 27-én nyilvánosságra hozott közleménye szerint a pénzügyi nyomozók kedd hajnalban Magyarország több pontján, valamint nemzetközi jogsegély keretében Ausztriában is összehangolt akciót hajtottak végre. A nyomozás középpontjában azok a 2020-as állami beszerzések állnak, amelyek során a koronavírus-járvány elleni védekezéshez lélegeztetőgépeket és egészségügyi maszkokat vásároltak Kínából. A gyanú szerint a beszállítói körben működő bűnszervezet nemcsak milliárdos haszonra tett szert az üzleteken, hanem fiktív számlák és tényleges gazdasági tevékenységet nem végző vállalkozások segítségével az adófizetést is kijátszotta.
A NAV tájékoztatása szerint a bűnszervezet irányítói 2020-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal kötöttek szerződéseket. Ezek alapján 800 lélegeztetőgép és hárommillió egészségügyi maszk érkezett Kínából Magyarországra, amelyekért az állam összesen 15,6 milliárd forintot fizetett. A szerződések idején a külügyi tárcát Szijjártó Péter vezette. A járvány legsúlyosabb időszakában lebonyolított beszerzések már akkor is komoly vitákat váltottak ki a közpénzek felhasználása, a közvetítő cégek szerepe és az eszközök beszerzési ára miatt.
A pénzügyi nyomozók most feltárt adatai szerint a lélegeztetőgépek és maszkok értékesítéséből származó többmilliárdos haszon eltüntetésére összetett céghálózatot működtettek. Ennek csúcsán egy korábban a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság állt. A hálózatban részt vevő vállalkozások informatikai szolgáltatásokról állítottak ki valótlan tartalmú számlákat, amelyekkel jogosulatlanul csökkentették az egészségügyi eszközök értékesítését terhelő általános forgalmi adót. Ezzel a hatóság szerint több mint 660 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak a magyar költségvetésnek.
A pénz útja azonban nem állt meg Magyarországon. A NAV közlése szerint az egészségügyi eszközökből származó haszon egy részét egy Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett társasághoz utalták, másik részét pedig Magyarországon készpénzben vették fel. A nyomozás megállapításai alapján összesen hárommilliárd forintot meghaladó összeget mostak tisztára.
Ausztriában elfogás, Indonéziában keresett irányító
A keddi összehangolt akció során a hatóságok összesen 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le, illetve vettek zár alá. Egy férfit európai elfogatóparancs alapján Ausztriában fogtak el, ahol őrizetbe is vették. Magyarországon további tizenegy személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük kettőnek az őrizetbe vételét is elrendelték. A feltételezett bűnszervezet egyik szökésben lévő irányítója ellen nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki; a NAV információi szerint az érintett jelenleg Indonéziában tartózkodhat.
Az ügyben a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat eljárást. A mostani rajtaütések és vagyonzárolások már a nyomozás jelentős eredményei, ugyanakkor az érintettek büntetőjogi felelősségéről jogerős bírósági döntés még nem született.
A lélegeztetőgép-ügynek azonban van egy másik, legalább ennyire súlyos szála is. A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanújával külön eljárást folytat, amely kifejezetten a beszerzett berendezések túlárazására és tényleges egészségügyi alkalmazhatóságára is kiterjed. A vizsgálat így már nem csupán azt érinti, hogy a beszállítói hálózat miként kezelte és tüntette el a milliárdos hasznot, hanem azt is, hogy az állam milyen áron és milyen használhatóságú eszközöket vásárolt a járvány idején.
A 2020-as lélegeztetőgép-beszerzések körül évek óta felmerülő kérdések ezzel új szakaszba léptek: a vitatott állami szerződések egy részéhez kapcsolódóan immár konkrét büntetőeljárások, gyanúsítotti kihallgatások, őrizetbe vételek és nemzetközi elfogatóparancsok jelzik a hatósági vizsgálatok előrehaladását.
