A nyárra parkolópályára került a vitatott törvény.
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté bejelentette: az Országgyűlés a nyári szünet előtt már nem fog szavazni arról a törvénytervezetről, amelyet hivatalosan a „közélet átláthatóságáról” neveztek el, de az ellenzék és több civil szervezet csak „ellehetetlenítési törvényként” emleget.
A kormány szándéka szerint a javaslat célja a külföldről finanszírozott szervezetek és médiumok átláthatóbb működésének elősegítése, valójában azonban sokan attól tartanak, hogy politikai eszközként szolgálhat a nem kívánatos hangok elhallgattatására.
Mit jelentene a tervezet?
A május közepén beterjesztett jogszabály alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal új jogosítványokat kapna: nyilvántartásba vehetné azokat a szervezeteket, amelyek külföldi pénzből működnek, és a hivatal megítélése szerint sértik Magyarország szuverenitását. A listára kerülés súlyos következményekkel járhat, többek között kizárással az 1%-os adófelajánlásokból, valamint büntetések kiszabásával.
Erős ellenállás itthon és külföldön
A tervezet komoly visszhangot váltott ki. Jogászok, szakmai kamarák és civil szervezetek is aggodalmukat fejezték ki: szerintük homályos megfogalmazású szabályozásról van szó, amely tág teret adna a politikai értelmezésnek és visszaélésnek.
A nemzetközi sajtó sem maradt csendben: több mint húsz országból nyolcvanöt főszerkesztő írt alá közös nyilatkozatot, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy a javaslat veszélyezteti a független sajtó működését, valamint a demokratikus párbeszéd lehetőségét.
Taktikai visszalépés vagy valódi meghallgatás?
A kormány szerint a döntés mögött nem meghátrálás, hanem szakmai egyeztetés áll: több észrevétel is érkezett a javaslatra, amelyeket idő hiányában nem tudtak megfelelően megvitatni.
Az ellenzék másként látja a történteket: szerintük a kormány „visszavonult”, mert a társadalmi és nemzetközi nyomás már nem hagyott mozgásteret. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a tervezet visszatérhet az őszi ülésszakban, akár módosított formában is.
Mi várható a következő hónapokban?
A civilek nem pihennek: tüntetést hirdettek június 10-ére, ahol az alapvető szabadságjogok védelmében lépnek fel. A következő időszak tétje az lesz, vajon a kormány átdolgozza-e a javaslatot, vagy csak időt nyer a kritikus hangok lehűtésére.
