Miközben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter továbbra is optimistán nyilatkozik a magyar gazdaság jövőjéről, a Magyar Nemzeti Bank élére frissen kinevezett Varga Mihály egészen más képet vázolt fel a nyilvánosság előtt. A korábbi pénzügyminiszter legutóbbi sajtótájékoztatóján világossá tette: a gazdaság jelenlegi állapota és kilátásai korántsem biztatóak.
Stagnáló növekedés, bizonytalan kilátások
Az MNB új előrejelzése szerint a 2025 második negyedévére várható GDP-növekedés gyakorlatilag a nullához közelít, ami azt jelenti, hogy akár technikai értelemben vett stagnálás vagy recesszió is bekövetkezhet. Az éves gazdasági növekedés becslését is lefelé módosították: míg áprilisban még 1,9–2,9 %-os bővülést prognosztizált a jegybank, most mindössze 0,8 %-kal számolnak.
Mi áll a háttérben?
A legnagyobb gondot a beruházások meredek visszaesése jelenti, amely komoly akadályt gördít a gazdaság lendületének visszanyerése elé. Az MNB szerint a vállalkozások és az állam is óvatosabban költ, miközben a külső kereslet sem mutat jelentős javulást. Ez az alacsony beruházási kedv hosszú távon is visszavetheti a gazdaság versenyképességét.
Infláció: a jegybanki cél továbbra is távoli
A jegybanki előrejelzés szerint az éves infláció 2025-ben várhatóan 4,7 % lesz, vagyis ismét meghaladja a céltartományt (3 ± 1 %). A helyzet ugyan jövőre enyhülhet, de az infláció csak 2027-re közelíti meg újra a 3 %-os célértéket. Ez pedig nehéz helyzetbe hozhatja a jegybankot a kamatpolitika szempontjából – és közvetetten a hitellel rendelkező háztartásokat is.
Optimista költségvetés – valóságtól elszakadva?
A kormány idei költségvetése még 2,5 %-os GDP-növekedéssel számolt, a 2026-os évre pedig 4,1 %-os bővülést ígért. Ezek az értékek azonban egyre kevésbé tűnnek reálisnak, különösen a jegybank és más külső elemzők jóval alacsonyabb várakozásai fényében. A két gazdaságpolitikai szereplő – Nagy Márton és Varga Mihály – narratívája így látványosan kettévált.
Mi következik mindebből a mindennapokra nézve?
-
A vállalkozások óvatosabbá válhatnak, különösen a hosszú távú beruházások terén.
-
A családi költségvetésekre is nyomás nehezedhet, mivel a magasabb infláció megőrzi az árak emelkedésének tempóját.
-
A hitelfelvétel továbbra is drága maradhat, mivel a kamatcsökkentési lehetőségek beszűkülnek.
Miközben a kormány a remény üzenetét kívánja közvetíteni, a jegybank új vezetése inkább óvatosságra int. A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek: kiderül, hogy a magyar gazdaság képes-e elkerülni az újabb visszaesést, vagy valóban belesodródik egy újabb válságba.
