Varga Judit vallomásában azt hangsúlyozta, hogy sosem állt baráti kapcsolatban Schadllal vagy Völnerrel, kapcsolatuk szigorúan szakmai jellegű volt. Elmondása szerint Schadl „dinamikus, ambiciózus alkatként” jelent meg előtte, de a végrehajtói kinevezések részleteire nem volt közvetlen rálátása. A feladatkört államtitkára, Völner Pál felügyelte.
A volt miniszter beszámolt arról is, hogy Schadl letartóztatásának híre őt is váratlanul érte, és a sajtóból értesült róla. Ugyanakkor fontos körülményként említette, hogy a minisztériumban végrehajtott házkutatást „szürreális élményként” élte meg – ez is mutatja, milyen közvetlenül érintette a nyomozás.
Visszatekintés az ügy kulcspontjaira
A történet még 2021-ben kezdődött, amikor egy másik korrupciós ügy nyomozása során a hatóságok lehallgatások segítségével fényt derítettek egy, a végrehajtói rendszer körül kiépült hatalmi hálóra. Ennek középpontjában állt Schadl György, aki a gyanú szerint végrehajtói pozíciókat árult pénzért, és a befolyásos politikai kapcsolatok révén elérte, hogy ezek a kinevezések megtörténjenek. A vád szerint Völner Pál legalább 83 millió forintot fogadott el cserébe azért, hogy minisztériumi befolyását a Schadl által favorizált végrehajtók javára használja.
A lehallgatott beszélgetések, Excel-táblák, valamint több vádlott beismerő vallomása alapján egyre tisztább képet kaptak a hatóságok arról, hogyan működött a rendszer: Schadl pénzt szedett, a befolyást pedig Völner biztosította. A vádirat szerint az így kiválasztott végrehajtók közül többen később is pénzt juttattak vissza a rendszer működtetőinek.
Társadalmi hatás és politikai árnyék
Az ügy az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású politikai botrányává vált. Völner Pál 2021 végén lemondott, miután felfüggesztették mentelmi jogát, és hamarosan vádlottként szerepelt az eljárásban. A sajtó és az ellenzéki politikai szereplők azóta is Varga Judit szerepét firtatták – ezért is volt kulcsfontosságú, hogy a volt miniszter végül tanúként szólalt meg a bíróságon.
Vallomásában Varga Judit határozottan tagadta, hogy tudomása lett volna a visszaélésekről. Állítása szerint minden rábízott feladatot a jogszabályoknak megfelelően végzett, és Völner megbízható szakemberként kezelte az ügyeket.
Merre tovább?
A per jelenleg tanúmeghallgatási szakaszban tart, de egyre több érintett szólal meg – köztük már Trócsányi László volt igazságügyi minisztert is meghallgatta a bíróság. Az ítélethez még hónapok, de akár évek is szükségesek lehetnek, tekintettel az ügy összetettségére és súlyára.
A kérdés már nem csupán az, hogy történt-e korrupció, hanem az is, ki mit tudott, és mikor. A tanúvallomások alapján kirajzolódó kép újabb fejezetet nyithat a magyar politikai közélet átláthatóságáról szóló vitákban is.
Az ügy nemcsak jogi, hanem morális és politikai mérföldkő is lehet a magyar közéletben. Ahogy a tárgyalások előrehaladnak, úgy válhat világossá, hogy a Schadl–Völner-per nem csupán egy korrupciós bűnügy, hanem egy egész rendszer működéséről is képet ad.
