Donald Trump ismét nagy port kavart a nemzetközi politikában: az Egyesült Államok volt elnöke legutóbbi nyilatkozatában nyíltan összekapcsolta a Grönland megszerzésére irányuló amerikai törekvéseit azzal a sérelmével, hogy – saját megfogalmazása szerint – „igazságtalanul” nem kapta meg a Nobel-békedíjat.
Trump szerint Grönland stratégiai jelentősége „felbecsülhetetlen”, és úgy véli, hogy az általa korábban javasolt amerikai szerepvállalás „a békét és a stabilitást szolgálta volna az Északi-sarkvidéken”. A volt elnök azt sugallta: ha a nemzetközi közösség ezt akkor felismeri, ma másként alakulna a világpolitika, és a Nobel-bizottság döntése is „egészen más lenne”.
Európai felháborodás
A kijelentések éles reakciókat váltottak ki Európában. Brüsszeli diplomáciai források szerint az Európai Unió nem tekinti lezártnak a Grönland körüli vitát, és amennyiben Washington részéről újabb politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlás következne, kereskedelmi válaszlépések lehetősége is napirendre kerülhet.
Grönland – amely autonóm területként Dániához tartozik – vezetése korábban egyértelműen jelezte: nem eladó, és a sziget jövőjéről kizárólag a helyi lakosság dönthet.
Kampányízű kijelentések
Elemzők szerint Trump mostani megszólalása inkább belpolitikai célokat szolgál, és jól illeszkedik a rá jellemző konfrontatív kommunikációba. A Nobel-békedíj rendszeres felemlegetése Trump részéről már korábban is visszatérő elem volt, különösen választási időszakok közeledtével.
Európai diplomaták ugyanakkor attól tartanak, hogy a retorika konkrét lépésekhez vezethet, ami újabb feszültséget hozna az EU–USA kapcsolatokban – egy olyan időszakban, amikor a globális gazdaság amúgy is törékeny egyensúlyon áll.
Az Esti Hírlap értesülései szerint a következő hetekben további egyeztetések várhatók Brüsszel és Washington között, miközben Grönland továbbra is a nagyhatalmi viták kereszttüzében marad.
A kép szemléltetés.
